Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.

Miután a Kúrián is megnyertük az adatpert, megkaptuk a Miniszterelnökségtől a jelentést, ami részletezi, hogy mire szórták a közpénzt Antall Péterék.

A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla is úgy ítélte meg, hogy a Lovassport Nonprofit Kft. közfeladatot lát el.

Az állami tulajdonú MVM cégétől először adatigénylésben kértük ki a vételárat, majd perre mentünk érte, de a bíróság szerint jogosan titkolják.

Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon.

Sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

A bíró szerint is közfeladatot lát el a Lovassport Nonprofit Kft., ezért ki kell adniuk a Csekonics Programmal kapcsolatos adatokat.

A jogerős döntés értelmében ki kell adniuk a 2021-es átvilágítási jelentést, amire hivatkozva megszüntették az intézmény állami támogatását.

Minősített adatnak nevezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a reprodukciós intézményekkel kötött szerződéseket, ezért bíróságra megyünk értük.

A tranzakció a tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket.

Egy évig tartott, míg jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy nem titkosíthatja a hatóság a gödi Samsung-gyárban végzett vízvizsgálatok adatait.