Már negyedik éve Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency International ranglistáján

A Transparency International (TI) 2025-ös évre vonatkozó Korrupció Érzékelési Indexe alapján Magyarország helyzete tovább romlott, így hazánk már negyedik éve az EU legkorruptabb országa. 2012 óta összesen 15 pontot vesztettünk, és 38 helyet csúsztunk vissza a világranglistán. A jelentés szerint továbbra sem sikerült a megoldani a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Ábráinkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban másokkal összevetve.

A Transparency International idén 31. alkalommal készítette el a Korrupció Érzékelési Indexet (CPI), ami a világ 182 országát rangsorolja a közszférát érintő korrupcióval szembeni védettségük alapján.

A Korrupció Érzékelési Index (CPI) a világon a leggyakrabban alkalmazott és használt korrupció mérési mutató, 12  nemzetközileg elismert szervezet felmérési adatainak rendszerezésén alapul. Ahhoz, hogy egy ország bekerüljön a rangsorba, legalább három adatforrásban kell szerepelnie. 2025-ben 182 országról állt rendelkezésre megfelelő adat. Magyarország a CPI 1995-ös létrehozásása óta minden évben szerepel a felmérésben.

A Korrupciós Index az országokat egy 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán rangsorolja. Ennek megfelelően a rangsorban az első a legtöbb ponttal rendelkező (legkevésbé korrupt) ország, az utolsó pedig a legkevesebb pontot elért (legkorruptabb) állam.

A 2026 február 10-én publikált 2025-ös rangsor szerint

Magyarország 40 pontot kapott, vagyis tavalyhoz képest egy pontot veszített, és a globális lista 82. helyéről a 84.-re csúszott vissza.

Ez a valaha mért legrosszabb pontszám és legrosszabb helyezés Magyarország esetében.

Hazánk 2012 óta fokozatosan rontott a pontszámán és így a helyezésén is: 13 év alatt 15 pontot vesztettünk, és 38 helyet estünk a ranglétrán.

2025-ben olyan országokkal került (pontszám szempontjából) azonos szintre hazánk, mint Bulgária, Burkina Faso, Kuba, Guyana, Észak-Macedónia és Tanzánia. Viszont a TI-jelentés kihangsúlyozza, hogy a társadalmi, gazdasági, vagy éppen kulturális szempontból egymástól jelentősen különböző országok korrupció elleni teljesítményének számszerű összehasonlítása félrevezető, fontosabb inkább az azonos régiókba tartozó tagállamok összevetése, mint például az Európai Unió tagállamainak összevetése.

Viszont Uniós szinten sem remekelt hazánk az idei Korrupciós Indexben.

Magyarország, immáron negyedik éve, az Unió sereghajtója.

Idén Bulgáriával osztozunk az utolsó uniós helyen, ugyan Bulgária már több alkalommal (2022-ben és 2024-ben) is megelőzte hazánkat, viszont idén ez az ország is rontott a helyezésén.

De nem csak hazánk, vagy Bulgária kapott kevesebb pontot tavalyhoz képest az EU-n belül: tizenegy másik tagállamban (közöttük az évek óta uniós első helyezett Dániában is) nőtt az észlelt korrupció. Hét tagállam pontszáma változatlan maradt, és hét tagállam tudott javítani az elmúlt évi pontszámán.

Az uniós rangsor másik végén már megszokott módon a „legtisztább” országok között találjuk a skandináv és a Benelux államokat, melyek világszinten is dobogósnak vagy listavezetőnek számítanak: Dánia (89 pont, 1. hely), Finnország (88, 2.), Svédország (5.), Luxemburg (78, 8.), Hollandia (78, 8.). Ezen országoknál csupán néhány pont változás történt tavalyhoz képest. Az élmezőny országairól elmondható, hogy demokratikusan működnek, és tiszteletben tartják a jogállamiság alapelveit, és ugyan a korrupció itt sem ismeretlen fogalom, ezen országok sikeresen fel tudnak vele szemben lépni.

Az egy év alatti változásnál beszédesebb viszont, hogy 2012-höz képest mennyit rontottak vagy javítottak az uniós tagállamok. (a CPI 2012 óta pontozza 0-100-as skálán az országokat, így ez a legkorábbi év ami a jelenlegi pontozási módszert alkalmazza).

Magyarország a legjelentősebb, 15 pontos visszaesést produkálta az uniós tagállamok között 2025-ben 2012-höz képest, amikor még 55 pontot ért el. Két számjegyű romláson ment keresztül Ciprus (-11) és Spanyolország (-10) is, ugyan ezen két ország sokkal magasabb pontot ért még így is el az idei Indexben. 

Ezzel ellentétben (a korrupcióval továbbra is erősen fertőzött) Görögország majdnem ugyanennyit (14 pontot) javított, de Észtország (12 pont) és Olaszország (11 pont) is hasonlóan magas javulást produkált.

Hazánk a régió legrosszabbul teljesítő tagállama

A TI listája szerint a közszférát érintő korrupció elleni védelmünkben jelentősen lemaradtunk a közép- és kelet-európai uniós tagállamok nagy részétől. A listán szereplő legjobban (Észtország, 76) és legrosszabbul (Magyarország/Bulgária, 40) teljesítő tagállamok között tovább nyílt az olló, idén már 36 pont különbség van a két véglet között. A balti államokban már hosszabb távon a CPI-eredmények jelentős javulása figyelhető meg.

A visegrádi országcsoport tagjai között is  egyre nagyobb különbségek tapasztalhatók. Csehország (59) évek óta javuló tendenciát mutat: 2012-höz képest 10, az előző évhez képest 3 ponttal javítottak az eredményükön. Lengyelország (53) a 2023-as kormányváltás óta második éve stabilan hozza az 53 pontos eredményt. Szlovákia (48) korrupciós indexe viszont ugyanezen két év alatt jelentősen romlott, köszönhetően annak, hogy ismét populista, a jogállami normákat semmibe vevő kormány került hatalomra.

Újabb EU-s pénzektől estünk el a korrupció miatt

A TI Magyarország a CPI index mellett egy hosszabb elemzésben is ismertette a hazai helyzetet. Jelentésükben leírják, hogy az Európai Unió által 2022-ben Magyarországgal szemben elindított feltételességi eljárás (melyben 27 jogállamisági és korrupcióellenes vállalást írtak elő hazánk számára) három év után sem volt képest megtörni a rendszerszintű korrupciót. A TI Magyarország szerint ennek oka részben az, hogy az intézkedések közül több eleve alkalmatlan volt a rendszerszintű korrupció megtörésére, egy részük végrehajtását pedig a kormány szabotálta.

A magas szintű korrupció ügyei sorra büntetlenül maradnak, melynek illusztrálására a TI Magyarország a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányt nevezi meg példaként: alapítványokon és magántőkealapokon keresztül legalább 270 milliárd forint közpénz tűnt el, miközben nyomozás ellenére sem vontak senkit felelősségre.

Hasonlóan jelzi a közvagyon haveri privatizálását az állami hadiipari érdekeltségek versenyeztetés nélküli, 72 milliárd forintos átjátszása a kormányközeli 4iG egyik leányvállalatának, valamint a hatvanpusztai kastélyprojekt, amely a politikai elit személyes gazdagodásának szimbólumává vált.

A közbeszerzési rendszer továbbra a korrupció melegágya. Bár az egyajánlatos tenderek aránya mérséklődött, a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is kormányközeli szereplők (például Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei) nyerik el. A keretmegállapodások robbanásszerű terjedése és a végső tulajdonosokat elrejtő magántőkealapok révén az állam ezermilliárdos nagyságrendben juttat közpénzt átláthatatlan konstrukciókba, amit a TI Magyarország Alaptörvény-ellenesnek tart.

Magyarország mára az EU egyik legszegényebb tagállamává vált. 2025-ben újabb 1,1 milliárd eurónyi kohéziós támogatás veszett el véglegesen az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből jogállamisági problémák miatt. Ha pedig a következő években nem teljesíti a magyar kormány a  Covid járvány után létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (RRF) foglalt korrupció elleni és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedéseket, az RRF-források teljes elvesztésére számíthat Magyarország.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Orbán Viktor az évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján Budapesten 2026. január 5-én (fotó: Orbán/Facebook)