Egyre több állami gondozott él gyermekotthonban, de legalább már nem koplalnak

Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól kapott adatok szerint 2021 óta folyamatosan romlik a helyzet a gyermekvédelemben. Kevesebb a nevelőszülő, hosszabb az ideiglenes elhelyezés, több gyerek vár örökbefogadásra. A napi étkezési keretösszeget pedig 10 évig 684 forinton hagyta a kormány, holott közben az élelmiszerinfláció 81 százalékos volt.

„Mint minden gyermeknek, nekik is családra és otthonra van szükségük, ennek hiányában szülőt pótló, személyes szeretetet adó felnőtt közelségére. Igazi megoldás az elkötelezett örökbefogadó vagy nevelőszülő lenne. A lakásotthon is szükségmegoldás” – így érvel a nevelőszülők mellett Kothencz János a Rólunk… Értünk I. című tanulmánykötetében.

Az Ágota Alapítvány alapítója finoman azt is megjegyzi a kötetben, hogy „a gyermekotthonok belső normarendszere gyakran eltér a tágabb társadalmi elvárásoktól, ami nehezíti a későbbi társadalmi beilleszkedést.”

Azt sem titkolja, hogy ez mit jelent: például amikor a nagyobbak bántalmazzák a kisebbeket, a nevelő gyakran azzal zárja le a helyzetet, hogy „oldják meg egymás között” – és ezzel azt üzeni, hogy az intézményi szabályok helyett a csoporton belüli erőviszonyok döntenek. Egy másik történet már nyíltan a belső hierarchiát írja le: „tudni kellett, kinek mi jár”, az újonnan érkezőknek „be kellett állni”, különben „jöttek a balhék”.

2025 novemberében megírtuk, hogy pert indított és nyert a K-Monitor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) szemben a hivatal 2021-es és 2022-es beszámolóiért. A per nyomán megkapott iratok szerint a KEHI élesen bírálta a frissen létrehozott Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (OGYSZ): „a gyermekek a jogszabályban előírt 45 nap helyett sokszor éveket töltöttek ideiglenes hatályú elhelyezésben, illetve miközben a tizenkét év alatti gyermekeket főszabályként nevelőszülőnél kellene nevelésbe venni, 24%-uk valójában gyermekotthonokban került elhelyezésre.”

A cikk megjelenése után kértünk adatokat az OGYSZ-től, mivel a KEHI-jelentéssel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszoltak. Az kérdeztük közérdekű adatigénylésben a gyermekvédelmi szakszolgálattól, hogy:

• az OGYSZ 2021-es megalakulása óta mennyi időt töltöttek gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésben,
• tizenkét év alatti gyermekeket hol helyeztek el,
• hogyan alakult az örökbefogadható gyermekek száma,
• mennyi volt a gyermekotthonokban élő gyermekek és fiatal felnőttek étkeztetésére fordítandó költségkeret 2021-2024 között

A számok alapján 2021 óta romlik a helyzet

„Gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány” – jelentette be 2021 júliusában Orbán Viktor miniszterelnök, majd egészen a 2022-es országgyűlési választásig kampányolt a kormány a népszavazással. Orbán akkor azt állította, hogy „a gyermekeink jövője a tét”. A kormány az ehhez kapcsolódó kampányra szokás szerint több milliárd forint közpénzt költött, ami főként a kormánypárti médiához került.

A gyerekek helyzete viszont nem lett jobb, főleg nem a gyermekvédelmi rendszerben élőké. Ott ugyanis – ahogy addigra már a KEHI is megállapította – a helyzet már akkor is problémás volt, majd még tovább romlott.

Az OGYSZ adatigénylésünkre küldött válasza szerint

2021-ben a 12 év alattiak 12 százaléka nevelkedett gyermekotthonban, és ez a szám 2024-re 17 százalék volt, vagyis közel másfélszeresre nőtt.

Ezzel párhuzamosan pedig csökkent a nevelőszülői elhelyezés, pedig ahogy a cikk elején rámutattunk, a szakemberek szerint az lenne az ideális a gyermekvédelemben nevelkedő gyerekek számára.

Az OGYSZ-től kapott adatokból az is kiderül, hogy a KEHI-jelentésben kifogásolt több év (!!) helyett

2023-ban „már csak” 173 napot töltöttek a gyerekek ideiglenes elhelyezésben, 2024-ben pedig 184-et. Vagyis a jogszabályban előírt 45 nap négyszeresét.

De nem csak ez változott. Az örökbefogadható gyerekek száma is nőni kezdett az elmúlt években: 2021-ben 1693-an voltak, 2024-ben már 2095-en. Közben viszont az örökbefogadásra alkalmas jelentkezők száma csökkent – gyakorlatilag éppen a „gyermekvédelmi” népszavazás idején, amikor a kormány jelentősen szűkítette az alkalmasnak minősíthető jelentkezők körét.

2021 márciusától ugyanis csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe egyedülálló szülők egy gyermeket, és csak akkor, ha házaspár nem jelentkezett érte. Sokan úgy vélik, hogy a módosítással a kormány a melegek örökbefogadását akarta ellehetetleníteni.

10 évig 684 forint volt a napi kajapénz

Ahogy arról 2021-ben, a „gyermekvédelmi” népszavazás évében beszámoltunk, az állami fenntartású gyermekotthonokban élő gyermekek étkezésére hosszú évekig fejenként napi 684 forintot biztosított a kormány. Ebből az összegből reggelire hozzávetőleg 80–100 Ft, tízóraira és uzsonnára kb. 50-50 Ft, ebédre 180–300 Ft, vacsorára pedig kb. 180 Ft jutott gyermekenként. Az összeget sok helyen a nevelők egészítették ki a saját keresetükből, hogy ne koplaljanak a gyerekek.

Arra, hogy napi 684 forint mennyire kevés pénz ötszöri étkezésre, pláne 10 éven keresztül, az Alapvető Jogok Biztosa (AJB) is felhívta a figyelmet 2021 tavaszán. Az AJB kérte az azóta megszüntetett Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI), hogy emeljék meg az összeget az élelmiszerárak jelentős drágulására való tekintettel.

„Mindezek alapján megállapítom, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba élő gyermekek teljes körű ellátásának biztosítása állami feladat, így az étkeztetésükre fordítható minimális összeg huzamosabb ideje, közel 10 éve változatlanul hagyása az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okoz, illetve nem egyeztethető össze a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvével sem.” – Részlet az AJB 416/2021 számú jelentéséből.

Az EMMI államtitkára az ombudsmani ajánlásra küldött válaszában viszont erre azt írta, hogy a minisztérium „az étkezési normatíva emelésével szakmailag egyetért, azonban ennek megvalósítása a mindenkori költségvetési helyzettől függ”. Magyarán nincs rá pénz – még akkor sem volt, amikor épp több milliárd forint közpénzt vertek el a „gyerekvédelmi” népszavazásra.

Balog Zoltán, akkori EMMI-miniszter a fóti gyermekotthonban 2015. szeptember 27-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

2023 februárjától aztán a kormány napi 1500 forintra emelte a gyermekotthonokban élők étkezési normatíváját, majd a súlyos infláció ellenére évekig úgy hagyta. 2025 nyarán komoly vita alakult ki a parlamentben, amikor Jámbor András arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi rendszerben a napi ötszöri étkezésre biztosított 1500 forint szerinte nem elegendő még az alapvető élelmiszerek beszerzésére sem.

Jámbor módosító javaslatot is benyújtott a keretösszeg emeléséért, a Költségvetési Bizottságában azonban a kormánypárti (Fidesz-KDNP) képviselők ezt a javaslatot egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták. Néhány hónappal később,

2025 novemberétől a kormány megemelte a gyermekvédelemben élő gyerekek étkezésére szánt keretet napi 2700 forintra,

ami kiegészül még az óvodai és iskolai iskolai étkeztetésre szánt napi 1300 forinttal, így hétköznapokon már napi 4000 forintos állami támogatás jár gyerekenként.

Megkérdeztük azért az OGYSZ-től is, hogy mennyi volt a gyermekotthonokban élő gyermekek étkeztetésére fordítandó költségkeretet fejenként 2021-2024 között. Erre válaszul nem konkrét számot küldtek, hanem azt, hogy erre „a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 76. § (1)-(2)” pontjai az irányadóak. A Kormány döntése értelmében 2025. november 1-től a gyermekotthonokban élő fiatalok étkezésére fordított napi kötelező minimum összeg megemelésre került.” Azt azonban nem említették, mi vezetett az emeléshez, és előtte mennyi jutott egy gyermek étkezésére.

A rendelet 2025. november elseje előtt úgy fogalmazott, hogy „a napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének 2,4%-ánál.” Ez 2015 óta volt hatályos, a vetítési alap 28 800 forint, aminek a 2,4 százaléka 684 forint, ahogy azt fentebb is írtuk. Még szomorúbb ez az adat, ha azt nézzük, hogy a Portfolio 2025-ös cikke szerint „a kumulált infláció 49,9% volt, míg az élelmiszerárak 81,6%-kal emelkedtek” 2019 óta. Vagyis a 684 forint alaposan elértéktelenedett 2025-re.

Az OGYSZ-től kapott adatsor alapján kérdéseket küldtünk mind az adatgazdának, mind az őt felügyelő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Többek között azt kérdeztük, hogy miért nőtt a gyermekeknél az ideiglenes hatályú elhelyezésben eltöltött idő, a 12 év alatti gyermekek közül miért nőtt a gyermekotthonban nevelkedettek száma, és miért nőtt az örökbefogadható gyermekek száma. De egyik helyről sem kaptunk választ.

Kothencz János: a nevelőszülői korfa elöregedő

Hogy mégis mi lehet az OGYSZ által közölt számok mögött, azt Kothencz Jánostól kérdeztük. A gyermekvédelmi szakértő az Átlátszó kérdésére kifejtette, hogy „a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek számának tendenciózus csökkenése mögött elsősorban az a többször említett tény húzódik meg, hogy a nevelőszülői korfa elöregedő, és az idősödő nevelőszülőkhöz helyezhető gyermekek száma a nevelőszülők életkorának előrehaladtával egyre inkább csökken”.

Hozzátette: „mindemellett az újonnan belépő nevelőszülők egyidejűleg kevesebb gyermek befogadását tudják vállalni. Ezen okok alapján a nevelőszülői férőhelyek száma csökkenést mutat. Ez az oka annak is, hogy több 12 év alatti gyermek kerül gyermekotthonokba. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a nevelőszülői hálózatok prioritásba helyezzék a folyamatos férőhely fejlesztést, melynek kulcstényezői a nevelőszülői toborzás és a nevelőszülői hivatásvállalás társadalmasítása. Ez lehet egyben megoldása is annak, hogy a 12 év alatti gyermekek nevelőszülőkhöz kerülhessenek.”

Az új gyermekotthon Miskolcon az átadás napján, 2025. december 3-án. (fotó: MTI/Vajda János)

Az ideiglenes hatályú elhelyezés idejével – a törvényi 45 nap helyett 170-180 nap – kapcsolatban Kothencz azt hangsúlyozta, hogy „minden esetben a gyermek számára a legoptimálisabb, a szükségleteinek legmegfelelőbb megoldást kell megtalálni, mely a gyermek sorsáért felelős szakemberek részéről alapos, átgondolt, felelősségteljes javaslattételt és döntést igényel, és ennek következtében a gyermeki jogokra tekintettel időigényes folyamat. Ugyanakkor az ideiglenesben töltött kiugróan magas átlagidő számos ok miatt lehetséges.” Bár az adatközlő OGYSZ ezekről nem tesz említést, de ezek oka lehet többek közt Kothencz szerint:

• ha a vér szerinti szülő kereseti kérelmet nyújt be az ideiglenes elhelyezésre vonatkozóan.
• vannak természetesen, az ún. „kísérő nélküli kiskorúak” is, akik esetében pont az állampolgárságukkal és életkorukkal összefüggésben is drasztikusan megnövekedhet az ID időintervalluma.
• A jogszabály 2014-től lehetővé teszi a szakhatóságok és a rendszer egésze számára az ún. „kétszakaszos nevelésbe vételt”, ami a gyakorlat szintjén úgy néz ki, hogy bár a gyermeket nevelésbe veszik, így az életstátusza jogilag rendezett, míg a gondozási hely ideiglenes maradhat mindaddig, amíg a gyermek szükségleteinek legmegfelelőbb helyet megtalálja a rendszer. A gyermek szükségletének pontos vizsgálatát mindig az adott megye TEGYESZ gyermekvédelmi szakértői bizottsága állapítja meg. A szükséglet alapján ez a bizottság tesz javaslatot a gyermek elhelyezési formájára. Lehetséges, hogy az OGYSZ az ilyen típusú ID-t is ide számította.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért felelős államtitkára beszédet mond az EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola tanévnyitó ünnepségén Kalocsán 2020. szeptember 7-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az örökbefogadással kapcsolatban Kothencz úgy fogalmazott: „az örökbefogadható gyermekek számának növekedése azt jelenti, hogy egyre több gyermeknek nyílik esélye a hosszú távú sorsrendezésre. Emögött leginkább azon jogalkotói intézkedések állhatnak, amelyek az örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételeit és menetét módosították. Rövidebbé vált az az idő, amely alatt a vér szerinti szülők kapcsolattartási kötelezettsége elmulasztása miatt a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárása elkezdődhet. Szabályozásra került az is, hogy mi minősül kapcsolattartásnak az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szempontjából. Ezek is nagyban hatnak azokra a mutatókra, melyeket az OGYSZ közölt.”

Mártonffy Zsuzsa: A kínálati oldalon egy működésképtelen gyerekvédelem áll

Az orokbe.hu szerzője 2014 óta ír az örökbefogadásról, maga is örökbefogadó és szülő is. A KSH 2024-es adatai (nőtt a gyerekszám, csökkent az örökbefogadó) kapcsán azt írta, hogy „a kínálati oldalon egy működésképtelen gyerekvédelem áll. A születési számok sose voltak ilyen alacsonyak, azonban a családok segítése helyett kiemeléssel és minél gyorsabb örökbeadással óhajtják a jogalkotók a szociális és egyéb problémákat orvosolni. Nincs elég nevelőszülő, de már az intézetekben sincs hely, mindezek miatt az elmúlt években több körben igyekeztek az örökbefogadást gyorsítani. A közelmúlt és -jövő törvényváltozásai:

• 2024-ben bevezették, hogy a kórházban hagyott babák hat hét után örökbe fogadhatók lesznek, ha a szülő ennyi ideig nem jelentkezik értük.
• 2025-ben azt, hogy már a terhesség alatt is kiemelő határozatot lehet hozni a születendő gyermekre.
• 2026 júliusától pedig megszűnnek a két évtizede működő megyei örökbefogadási listák, csak az egységes országos nyilvántartás révén lesz mód a Tegyesz általi örökbefogadásra. (A civil szervezeteket ez a változás nem érinti.)

Majd úgy folytatta: „mindezek miatt egy gyermeknek sose volt ilyen nagy az esélye, hogy kiszakadjon a vér szerinti családjából és örökbefogadókhoz kerüljön. Ha a rokoni, házastársi örökbefogadásokat nem számítjuk, akkor Magyarországon tavaly abszolút értékben is több gyermeket adoptáltak, mint a 83 milliós lakosságú Németországban! (1146 illetve 952.) A másik oldalon az örökbefogadásra várók száma csökken, tippem szerint azért, mert egyre kisebb lélekszámú csoportok érkeznek meg a gyerekvállalás szempontjából releváns 30-45 év közti korosztályba”.

Mártonffy úgy fogalmaz, hogy

„sikeresen zajlik az egyedül örökbe fogadni szándékozók eltántorítása”,

valamint azt is megjegyzi, hogy „26 gyerek került vissza örökbefogadóktól állami gondozásba”.

Konklúzióként azt kérdezi: „Mit kezd a szakpolitika az egyre több gyerekkel, a csökkenő számú várakozó mellett? S főként hogyan hidalják át, hogy a várakozók többsége egészséges, fehér bőrű, problémamentes babát szeretne, miközben a gyerekek, a babák is sok nehézséggel, örökletes problémákkal, szerhasználattal küzdő családokból érkeznek, roma származásúak, s a szülők később várhatóan viselkedési és tanulási gondokkal fognak szembesülni? Honnan lehet új, a fenti „csomagot” elfogadó várakozókat beterelni az örökbefogadásba? Meddig lehet a szociális háló hiányosságait a gyerekek kiemelésével orvosolni?”

Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A címlapkép Átlátszó-montázs (fotó: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a mátészalkai lakóotthonban 2020. december 21-én. – MTI/Balázs Attila)