A magyar lakosság háromnegyedének elérhetetlen az azonnali kórházi ellátás

Magyarországon a 155 működő kórház közül mindössze 44 képes ellátni az aktív fekvőbeteg-gondozás legfőbb feladatköreit. Vagyis az intézmények alig egyharmadában van belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és sürgősségi osztály is. A lakosság háromnegyede viszont ezektől a kórházaktól negyed órányi autóútnál távolabb lakik. A 15 perc pedig egy súlyos, életveszélyes egészségügyi állapotban (pl. szívinfarktus, koraszülés, fulladás, komoly vérzés esetén) lévő ember számára sorsdöntő lehet: könnyen a beteg élete múlhat azon, ha nem kap néhány percen belül kórházi ellátást. 

Kevés más olyan EU-s ország van, mint hazánk, ahol ilyen sokat kell valakinek ahhoz autóval utaznia, hogy a legközelebbi kórházhoz eljusson. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a magyar lakosság mindössze 65 százaléka (6,4 millió fő) lakik legfeljebb 15 perces távolságra valamilyen egészségügyi intézménytől, kórháztól.

Az eurostatos adatok szerint Finnország és Svédország legészakibb részein is a lakosság 82, illetve 72 százaléka tud elmenni egy kórházba legfeljebb 15 percnyi autózással. A két legnagyobb EU-tagállamban, Németországban és Franciaországban sehol nincs 50 százalék alatt ez az arány, az átlag 80-90 százalék.

Ezzel szemben hazánkban az átlag 60 százalék, amiből a legjobb számokat Budapest (99%) és Győr-Moson-Sopron megye (79,7%) hozza.

A legrosszabb arány Békés megyében van, ahol a lakosság 29,5 százaléka él csak kórházakhoz közel

(vagyis maximum 15 percnyi távolságban), de 50 százalék alatti ez az arány még Szabolcs-Szatmár-Bereg (33,5%), Bács-Kiskun (39,7%) és Hajdú-Bihar (41%) megyékben is. Jász-Nagykun-Szolnok megye csak hajszálnyival haladja meg az 50 százalékot (51,7%), de nem sokkal jobb a helyzet Tolnában (51,8%), Baranyában (54,1%) Vasban (53,8%) és Nógrádban (55,5%) sem.

A 15 perc alapból nem hangzik soknak, de egy súlyos, életveszélyes egészségügyi állapotban (pl. szívinfarktus, koraszülés, komoly vérzéssel járó baleset vagy fulladás esetén) sorsdöntő lehet: könnyen a beteg élete múlhat azon, ha nem kap néhány percen belül kórházi ellátást. Ezért van jelentősége annak, hogy a lakosok hány százaléka jut el kórházba negyed órán belül – az ő túlélési esélyeik magasabbak.

A magyar kormány által gyakran példaként emlegetett Ausztriában a lakosság átlagosan 70 százaléka él valamilyen kórháztól legfeljebb 15 percnyi távolságban. Nyugati szomszédunknál a tiroli hegyek közepén a legrosszabb a helyzet: ez 49,6 százalékot jelent, ami persze még mindig sokkal jobb, mint nálunk több megyében.

Az Eurostat a számításba viszont az összes egészségügyi intézményt beleszámolja, amiből hazánkban a 2024-es NEAK adatok szerint 155 volt: ebből 82 központi egészségügyi intézmény, 17 önkormányzati egészségügyi intézmény, 4 egyetemi klinika, 21 vállalkozás, 9 egyházi intézmény és 22 további egészségügyi intézmény.

Nem mellesleg ezek száma az elmúlt 15 évben fokozatosan csökkent.

Ami érdekesebb, és árnyalja ezt a képet, hogy

mekkora távolságra vannak azok a kórházak, amelyek valóban el tudják látni egy kórház legfontosabb feladatköreit?

Vagyis aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtanak a belgyógyászat, sebészet, szülészet és sürgősségi betegellátás területei közül legalább kettőben. A megyei kórházak definíciója ettől eltérő (21 szakterület közül legalább öt szakmán belül nyújtson ellátást), viszont ezekben a kórházakban ez a négy legfontosabb terület továbbra is megtalálható, ezért csak ezt a szempontrendszert vettük figyelembe az összes kórház esetében.

A definíció jelentősen megritkítja a NEAK által kórházként nyilvántartott intézmények listáját: kikerültek belőle a krónikus betegeket ápoló vagy rehabilitációs célú intézmények, de számos aktív fekvőbeteg-ellátással foglalkozó intézmény is, amiatt, mert a négy osztály közül egyik se található meg a kórházban. Emellett megnéztük azt is, hogy a fennmaradó intézményekben voltak-e osztálybezárások vagy más kórházba átirányítások a négy vizsgált osztályon belül.

Így végül a NEAK által nyilvántartott 155-ből mindössze 61 olyan egészségügyi intézmény maradt, amiben a négy osztályból (belgyógyászat, sebészet, szülészet, sürgősségi) legalább egy megtalálható. Tovább szűkítve:

• 57 kórház, ahol legalább kettő osztály megtalálható,
• 55, ahol legalább három,
• és 44, ahol mind a négy osztály megtalálható.

Ennél kicsivel több az intézmények száma, ha az egyes kórházak tagkórházait is figyelembe vesszük. 87 intézményben van a négyből legalább egy, 68-ban legalább kettő, 64-ben legalább három, és 48-ban mind a négy vizsgált osztály.

Ezek a kórházak/tagkórházak viszont csak a lakosság egynegyede által érhetők el nagyon rövid időn belül (legfeljebb 15 perces autóúttal).

A magyar lakosság többségének, bő 7 millió embernek 15 percnél többet kell autóznia ahhoz, hogy alapvető kórházi ellátásban részesülhessen.

Közel félmillió főnek ebből egy óránál többet is kell utaznia ahhoz, hogy a legközelebbi kórházhoz eljusson.

A távolságok kiszámolásához a QGIS térképészeti alkalmazás ORS Tools nevű bővítményét használtuk. A lakossági lefedettséget is a QGIS nevű alkalmazás segítségével számoltuk ki. Ezek a számítások csupán becslésként értelmezhetők.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó-montázs