A lakosság hatszor akkorának érzi az inflációt, mint amit a KSH mér

2025 májusában 4,4 százalék volt a KSH adatai alapján az infláció mértéke tavaly májushoz képest. A lakosság ezt mégis felülbecsli, ráadásul nem is kevéssel: a GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az emberek 20 százalék felettinek érzik az inflációt.

Ez részben abból fakad, hogy a hétköznapi költségek valóban jelentős áremelkedésen mentek keresztül, így a leggyakoribb kiadásaink egyre nagyobb részét viszik el a fizetésünknek. Viszont nem csak a magyarok, hanem más EU-s országok lakói is magasabbra becsülik az infláció mértékét, mint amekkora az valójában.

A GKI Gazdaságkutató minden hónapban felméri, hogy az emberek mekkorának gondolják az inflációt. A legfrissebb, július 10-i jelentésükből kiderül, hogy 2025 májusában közel 20 százalékkal magasabbra becsülték a megkérdezettek az áremelkedés ütemét az előző év azonos időszakához képest, mint amekkora az a KSH szerint volt.

Az érzékelt infláció mértéke mindig magasabban mozgott, mint amekkora az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiolvasható, viszont az utóbbi években az eltérés mértéke megnőtt. Míg 2021-ben átlagosan 19,5 százalék volt az érzékelt áremelkedés (a hivatalos adatok átlagából számolt 5,1 százalékhoz képest), addig 2024-ben 26,5 százalék (a hivatalos 3,7 százalékhoz képest).

Az elmúlt öt év adataiból látszik tehát, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt a különbözet 11 és 19 százalék között mozgott. A háború kezdete óta viszont tartósan 15 százalék fölé emelkedett, néhol 26-27 százalékos különbözetig kiugorva.

A háborút kitörését követő első években, amikor az áremelkedés üteme is megugrott, az érzékelt infláció is megnőtt – bár a felülbecslés már nem volt akkora mértékű, mint a háborút megelőző években.

Az áremelkedés növekedésének enyhülését követően pedig az érzékelt infláció is csökkent, de még így is voltak hónapok 2024-ben, amikor a hivatalos adat szerint már csak 3 százalékos volt az infláció, az érzékelt érték viszont ennek a nyolcszorosa volt.

A hétköznapi kiadásainkon keresztül (mint a bevásárlás, lakbér, rezsi) azonnal érezzük az áremelkedést, viszont annak mértékét mindig felülbecsüljük. Az élelmiszerárak változása kiemelten fontos az infláció mértékének megítélése szempontjából.

Ha a (lassan növekedő) fizetésünk egyre nagyobb részét kell megélhetésre költenünk, akkor magasabb inflációt fogunk becsülni.

De ugyanilyen negatívan torzító faktor az euró-forint árfolyam ingadozása is.

Az orosz-ukrán háború kitörését követően felgyorsuló árnövekedés viszont továbbra is kihatással van a jelenlegi infláció-érzékelésünkre. Például az élelmiszerek ára már nem nő 45 százalékkal az előző évhez képest (mint amekkorát 2022 év végén mért a KSH), de továbbra is nő: 2025 májusában 5,9 százalékkal emelkedett 2024 májusához képest.

Ez a 2022-2023 közötti tartós és gyors áremelkedés pedig részben megmagyarázza, hogy az infláció „normalizálódását” követően magasabb maradt az érzékelt infláció értéke a háború kezdetét megelőző időszakhoz képest.

2025 májusában az élelmiszerek ára 57 százalékkal volt magasabb 2021 januárjához képest.

Ez volt az összes fogyasztói főcsoport áremelkedése közül a legmagasabb, amit a háztartási energia követ 50 százalékos növekedéssel.

Az eurózónában sincs ez másként

A GKI a jelentésben kitér arra is, hogy a felülbecsült infláció nem magyar sajátosság, még a közös valuta miatt gazdaságilag stabilabb eurózónában is magasabb az érzékelt infláció a valódinál. Ugyan nem 20, hanem átlagosan 4-5 százalékkal, és a csúcskülönbözet is 8 százalék alatt volt 2023 év végén.

A GKI szerint a túlzott magyar felülbecslés abból is fakad, hogy a magyarok sokkal pesszimistábbak a gazdasággal kapcsolatban a tagállamok többségéhez képest.

A magyar fogyasztói bizalom index az elmúlt 5 évben tartósan az EU-s átlag alatt mozgott. 2023-ban három hónapon át mi magyarok voltunk a legpesszimistábbak a saját gazdasági teljesítményünkkel kapcsolatban, jelenleg pedig a harmadik legalacsonyabb ez az érték, Észtország és Görögország után.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. (fotó: MTI/Balogh Zoltán)