Amerikai választások: egyelőre Harrisnek kedvez a női és kisebbségi választók aktivizálódása a csatatér-államokban

Az Egyesült Államok elnökválasztásain az elmúlt 40 év alatt folyamatosan a női szavazók voltak aktívabbak. Az idei választáson rekordszámú nő szavazatára számíthat Kamala Harris, de a nemek mellett az etnikai törésvonalak is döntőek lehetnek a választáson. A szavazói regisztrációs adatok alapján elemezzük, hogyan változott az elmúlt évben a szavazói aktivitás a 2020-as választáshoz képest.

A közvélemény-kutatások alapján Donald Trump (Republikánus Párt) és Kamala Harris (Demokrata Párt) szavazóbázisának demográfiai összetétele jelentősen eltér. A republikánus jelöltek hagyományosan nagyobb támogatottságot élveztek a fehérek, az idősebb szavazók és a vidéki lakosság körében; a demokraták szavazóbázisa ezzel szemben jellemzően fiatalabb, és felülreprezentáltak benne a nagyvárosi és etnikai kisebbségekhez tartozó szavazók.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A férfiak többsége Trumpra, a nők többsége Harrisre szavazna

Ezek a különbségek az idei választásokon is látványosak lehetnek: a Pell Center országos felmérése szerint a fehér szavazók 50 százaléka szavazna idén Trumpra, 43 százaléka Harrisre. A fekete szavazók között azonban az arány 72-13 százalék Harris javára (a Pew Research Center adatai a fekete szavazókról hasonlóak: 77-13 százalék), míg a latin-amerikai származású szavazók között 48-39, az ázsiai-amerikaiak között 57-24 százalék Harris előnye.

A férfiak és nők szavazói magatartása között hagyományosan kisebb volt a különbség, az utóbbi néhány választáson azonban kialakult egy egyre mélyülő szakadék a nemek között. Négy évvel ezelőtt a Pew felmérése szerint a nők 55 százaléka szavazott Bidenre, 44 százalékuk Trumpra. A férfiak 50 százaléka Trumpra, 48  százalékuk Bidenre szavazott. A szakadék a friss felmérések szerint tovább mélyült Biden visszalépése óta: az NBC felmérés szerint Harris, aki megválasztása esetén az USA első női elnöke lenne, a nők 58 és a férfiak 40 százalékának szavazatára számíthat, míg Trump esetében 37-52 a nő-férfi arány.

Évtizedek óta aktívabbak a női szavazók

Ez az elmozdulás alapvetően a demokrata jelöltnek kedvez, legalábbis az elmúlt évek választói aktivitása alapján. A Rutgers egyetem kutatása szerint 1980 óta egy kivétellel minden választáson a nők voltak aktívabbak.

Az országos részvételi adatok alapján azonban még messze nem lehet győztest hirdetni: bár az Egyesült Államokat 333 millióan lakják, az elnökválasztás kimenetele a politikai erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt idén néhány tízezer szavazaton múlhat – az elektori rendszer miatt ráadásul ez a pár tízezer billegő szavazat is néhány államban koncentrálódik. A választás kimenetele így könnyen múlhat a szavazói lelkesedésen, azon, hogy a két párt mennyire képes mozgósítani saját bázisát. Ha tehát például Trumpnak a legfontosabb csatatérállamokban jobban sikerül aktivizálni támogatói bázisát, az elektori többséget megszerezve visszajuthat a Fehér Házba.

Mi látható a regisztrációs adatokból?

A választások előtti mozgósítás egyik kulcsa az új szavazók regisztrálása a csatatér-államok választói névjegyzékébe. A TargetSmart közvélemény-kutató cég az új regisztrációkat gyűjti egy adatbázisba – ezek az adatok indikátorai lehetnek a szavazói aktivitásnak. Bár a szabályok államonként változnak, alapvetően csak azok szavazhatnak egy adott állam elektoraira, akik szerepelnek annak névjegyzékében. A névjegyzékbe kerülés néhány kivételtől eltekintve nem automatikus, vagyis a szavazóknak fel kell iratkozniuk.

Azok, akik a választási évben iratkoznak fel, feltehetően szavazni is fognak, vagyis az újonnan feliratkozó szavazók összetétele utalhat az aktív szavazóbázisok változására.

Három csatatér-állam (Pennsylvania, Észak-Karolina és Arizona) újonnan regisztráló választóinak adatait elemezzük. Az említett államok arról is szolgáltattak adatokat, milyen származású és nemű szavazók regisztráltak – ahogy fent láttuk, a szavazók nemi és etnikai eloszlása nagyban befolyásolhatja a választások kimenetelét.

Észak-Karolina

Észak-Karolina államot 2020-ban alig több mint 1 százalékos előnnyel nyerte meg Trump, és a közvélemény-kutatások idén a hibahatáron belüli különbséget jeleznek a két jelölt támogatottsága között. A délkeleti állam 16 elektori szavazata sorsdöntő lehet az idei választáson, és az eddigi regisztrációs adatok alapján a demokraták jogosan remélhetik, hogy sikerül átfordítaniuk az államot.

Az idei választási évben valamivel kevesebben regisztráltak az államban, mint 2020-ban. A nemek aránya azonban enyhén a nők irányába mozdul el: 2020-ban 294 885 nő és 282 656 férfi iratkozott fel a választói névjegyzékkbe, idén a férfi-nő arány 260 262 és 278 617. Ezzel a női többség 0,7 százalékkal erősödött.

Ennél jelentősebb eltérés figyelhető meg az új regisztrálók etnikai összetételében. 2020-ban az új regisztrálók több mint 70 százaléka fehér etnikumúnak vallotta magát (a teljes lakosságon belül a fehérek aránya 61,7 százalék, 20 százalék afro-amerikai, 9 százalék latin és egyéb etnikai kisebbség). Idén aktívabbá váltak a kisebbségi szavazók: a feliratkozók aránya 62,5 százalék fehér, 37,4 százalék etnikai kisebbség. Ez a mozgás legnagyobb részt a fekete  szavazók magasabb aktivitásának köszönhető, akiknek száma mintegy 14 százalékkal nőtt az új regisztrálók között (117 889-ről 136 665-re).

Pennsylvania

Észak-Karolinával szemben az észak-keleti Pennsylvaniában csökkenni látszik a női szavazók aktivitása. Az államban már 2020-ban is több férfi regisztrált, mint nő (198 504 és 196 621). 2024-ben az arány 181 303 és 175 992, ami fél százalékos eltolódást jelent a férfiak javára (50,7 százalék).

Ez inkább a republikánusoknak kedvez, az etnikai arányok eltolódása azonban nem: Pennsylvániában a magukat fehérnek valló szavazók aránya 79,9-ről 72,7-re csökkent a szavazásra regisztrálók között. 2020-as számukhoz képest mintegy 20 százalékkal több kisebbségi szavazó regisztrált (többségük afroamerikai, de a legnagyobb arányban a latin szavazók száma nőtt).

Pennsylvániát 2020-ban Joe Biden 1,2 százalékos különbséggel nyerte meg, a friss felmérések Kamala Harris hibahatáron belüli előnyét jelzik.

Arizona

A dél-nyugati Arizonában hasonló nemi arányokat láthatunk, mint Pennsylvániában: 2020-ban és 2024-ben is több férfi, mint nő regisztrált szavazóként, és a különbség idén még mintegy másfél százalékponttal nőtt. Eközben a kisebbségi etnikumokhoz tartozó (nagy többségük latin-amerikai) szavazók aránya 5 százalékponttal emelkedett a fehérekéhez képest.

Arizonát 2020-ban Joe Biden mindössze 0,3 százalékos többséggel nyerte meg. A friss felmérések szerint Trumpnak itt van a legnagyobb esélye fordítani – ez egybevág egyrészt a férfi szavazók aktivizálódásával, másrészt azzal, hogy a volt elnök jelentősen javított a támogatottságán a latinok körében.

Népszavazás az abortuszról

A vizsgált három államban Biden visszalépése és Kamala Harris jelöltsége (a választást megelőző 16. hétben) a női szavazókat valamivel jobban aktivizálta, mint a férfiakat, de a különbség nem olyan markáns, hogy döntő legyen a választásokon.

Valamivel nagyobb mértékben aktivizálta Harris fellépése a kisebbségi szavazókat, akik az eddigi számok alapján a három vizsgált államban nagyobb számban mennek majd el szavazni, mint 2020-ban. Igaz, a kisebbségi szavazók már 2024 májusától kezdve, vagyis még bőven Biden jelöltsége alatt nagyobb arányban regisztráltak, Biden visszalépése minimálisan változtatott ezen a tendencián.

A kisebbségi szavazók nagyobb részvételi aránya ezzel együtt Harrisnek kedvez, kérdés, hogy ezt kompenzálni tudja-e Trump növekvő támogatottsága a latin-amerikaiak és a fekete férfiak körében.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a választásra regisztráló szavazók körében már 2022-ben volt egy elmozdulás a nők többsége felé, ami összefüggött azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azt a döntést, ami addig Amerika-szerte garantálta az abortusz legalitását. Ez Arizonában különösen fontos lehet, mivel itt a novemberi választás napján egy népszavazást is tartanak az abortusz legalitásáról.

Azok a szavazók, akik 2022-ben regisztráltak, most is szerepelnek az államok választói névjegyzékében, kivéve, ha időközben elköltöztek vagy meghaltak. Ha tehát az akkor az abortusz-döntés miatt aktivizált nők (akik többsége feltételezhetően demokrata szavazó) 2024-ben elmegy szavazni, a részvételi arány mindhárom csatatér-államban a nők irányába mozdul el. Trump abban bízhat, hogy a demokraták bázisát jelentő szavazók csak korábban aktivizálódtak, és a választásokig hátralévő néhány hét alatt kiegyenlítődnek az arányok.

Zubor Zalán – Szabó Krisztián