Az egészséges fehér babák itthon maradnak, a többi magyar gyerek egy része csak külföldön talál otthonra

Bár a kormány szerint sokat javult az elmúlt évtizedben a hazai gyermekvédelem helyzete, a szakértők folyamatos jogsértésekről, a megelőzés hiányáról és a roma gyermekek diszkriminációjáról beszélnek. Ezt részben megerősíti a holland és belga kormány vizsgálata, amely a magyarországi gyermekvédelmi rendszert elemezte. Ha ugyanis a belföldi örökbefogadási kísérletek nem vezetnek eredményre, az állami gondozásban lévő gyerekeknek külföldön is megpróbálnak családot találni. A közelmúltban több helyen vizsgálták, és egyes országokban le is állították a nemzetközi örökbefogadásokat a szabálytalanságok miatt. 

„Magyarország gyermekvédelmi jogszabályai rendben vannak. A hangsúlyt a gyermek és szülők elválasztásának megelőzésére, valamint a gyermek kiemelése esetén a hazagondozásra helyezik.” Emellett „extra támogatást kapnak a kisebbségek, így a roma származásúak.” Ez olvasható egy 2023-as, a holland igazságügyi minisztérium által közzétett dokumentumban, amely azután született, hogy Hollandia egy évvel korábban több szabálytalanság napvilágra kerülése után úgy döntött, kivizsgálja a nemzetközi örökbefogadásokat, és minden olyan országot ellenőriz, ahonnan gyermekek érkeznek hozzájuk.

A holland kormány által készített dokumentum belső használatra készült, korábbi változata azonban sokkal kritikusabb volt Magyarország gyermekvédelmi rendszerével és az örökbefogadás menetével kapcsolatban, ám időközben ezeket az információkat kihúzták a publikálásra szánt anyagból. A szakértők sem értenek egyet a holland vizsgálat eredményével, ami meglehetősen pozitív képet fest a sokak szerint egyre romló hazai helyzetről.

Házasok előnyben

Ha a belföldi örökbefogadás érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre, azaz ha a gyermek származási országában nem sikerült családot találni, akkor következhet a nemzetközi örökbefogadás. Nemzetközi örökbefogadásról akkor beszélhetünk, ha a gyermek más országba kerül, függetlenül az örökbefogadó állampolgárságától. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztató dokumentuma szerint külföldről történő jelentkezés esetén

csak házaspároktól fogadnak el örökbefogadás iránti kérelmet,

mivel „kiskorú gyermek érdekében a gyámhatóság elsősorban a házasságban élő örökbefogadók általi örökbefogadást engedélyezi”.

A nemzetközi örökbefogadások folyamata hosszadalmasabb a belföldi örökbefogadási eljárásoknál, mivel több ország központi hatóságának együttműködésével zajlik. A minisztérium tájékoztatása szerint az így adoptált gyermekek között nem ritka kisebb-vagy nagyobb egészségkárosodással élő gyermekek, illetve testvérek együttes örökbefogadása sem.

A legtöbb magyar gyereket Olaszországból fogadják örökbe

Közérdekű adatigényléssel kértünk a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól friss adatokat arról, hogyan alakultak a nemzetközi örökbefogadás számai az elmúlt évek során.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Az elmúlt kilenc évben összesen 1706 gyermeket fogadtak örökbe nemzetközi örökbefogadás keretein belül,

ez az összes örökbefogadás közel 20 százaléka.

Évente jellemzően 150-200 körüli gyermek kerül külföldre.

 

A legtöbb kiskorút Olaszországból fogadták örökbe, az elmúlt kilenc évben az összes gyermek több mint felét. Olaszországot Spanyolország, az Egyesült Államok és Hollandia követi, de jelentősen kevesebb gyermek került ezekbe az országokba.

 

A legkevesebb gyermeket Belgiumból és Ausztriából fogadták örökbe, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása alapján az összes, nemzetközi örökbefogadás keretein belül adoptált gyermek kevesebb mint 1 százaléka került mindkét országba. Lakosságarányosan, azaz 100 ezer főre vetítve Olaszország és Svédország végez az élmezőnyben az örökbefogadások tekintetében.

 

Április közepi adatok szerint összesen nagyjából 100 folyamatban lévő örökbefogadás volt, ami kicsit több mint 140 gyermeket érintett.

 

Az adatok azt mutatják, jellemzőbb, hogy egy gyermek kerül külföldre –  kilenc év alatt a nemzetközi örökbefogadások mindössze negyede érintett testvérpárt.

 

Dőlnek a csontvázak a szekrényből

Az elmúlt időszakban sorra láttak napvilágot külföldön a botrányos esetek a családjuktól jogsértő módon elszakított gyermekekről. Több országban pedig vizsgálatok is indultak a botrányokat követően. Kifejezetten magyar gyerekkel kapcsolatban hasonló esetről nincs tudomásunk, ám a vizsgálatok egy része több problémára is rávilágított a magyar gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatban.

2024 elején jelent meg a hír a nemzetközi sajtóban, hogy Norvégia a tengerentúli örökbefogadások leállítását fontolgatja. Fél évvel később, júniusban bejelentették: szüneteltetik a nemzetközi örökbefogadást Peruból, Dél-Afrikából, Csehországból és Magyarországról is, mivel nem látnak garanciát arra, hogy az örökbefogadások törvényes és etikus módon történnek. A norvég örökbefogadásokkal foglalkozó szervezet rámutat:

hazánk a nemzetközi örökbefogadás alapelveit következetesen figyelmen kívül hagyja.

Dánia tengerentúli örökbefogadásokkal foglalkozó ügynöksége is bejelentette, hogy abbahagyja a munkát, miután aggályok merültek fel az örökbefogadási eljárásokkal összefüggésben.

Hollandiában is felfüggesztik a nemzetközi örökbefogadásokat

A holland kormány 2021-ben ideiglenesen felfüggesztette a külföldről történő örökbefogadásokat, miután egy vizsgálóbizottság komoly visszaélésekre derített fényt, találtak többek között korrupcióra, okirat-hamisításra, gyermekkereskedelemre, gyermekrablásra is példákat. A bizottság elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyermekek örökbefogadását tanulmányozta, az 1967 és az 1998 közötti időszakban.

Egy évvel később úgy döntöttek, tovább folytatódhatnak az örökbefogadások, de csak bizonyos országokból, szigorú feltételek mellett. Minden olyan országot ellenőrzésnek vetettek alá, ahonnan örökbefogadott gyermekek érkeznek, hogy megvizsgálják, betartják-e az örökbefogadásra és a gyermekvédelemre vonatkozó nemzetközi törvényeket.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) tájékoztatása szerint végül nyolc ország, köztük Magyarország jogszabályi környezetét és eljárási garanciáit ítélték a hollandok megfelelőnek.

A 2023 november végi dokumentum, amely Magyarország alkalmasságát vizsgálja meg a holland nemzetközi örökbefogadások kapcsán, valóban azzal zárul, hogy a holland központi hatóság folytatni tervezi az együttműködést Magyarországgal.

Az elemzés előzetes, belső használatra szánt változata azonban kritikusabb volt Magyarországgal.

Többek között olyan állítások szerepeltek benne, hogy „a szegénység (a korlátozott megelőzési és korai beavatkozási szolgáltatásokkal együtt) az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a gyermekek nem a saját szüleikkel nőnek fel”. A végleges dokumentum azonban csak annyit jegyez meg, hogy hazánkban jelentős probléma a szegénység.

A korábbi, belső használatra szánt változat arról is ír, hogy a szülők „átlagosan negyven százaléka” tiltakozik az ellen, hogy elszakítják gyermekeiket tőlük, bár ezt nem minden esetben követik jogi lépések.

A holland Igazságügyi Minisztérium a kimaradt információkkal kapcsolatban azt közölte a holland Investico oknyomozó újságíró központtal és a Zembla csatornával, hogy azok „elavultak” voltak, ezért nem tették közzé azokat. Azt is hozzátették, hogy az előzetes jelentések „az információk összegyűjtését szolgálták”.

Májusban a holland kormány úgy döntött, azonnali hatállyal leállítják a nemzetközi örökbefogadásokat, vagyis egyáltalán nem érkezhetnek külföldről gyermekek az országba. A döntés a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, de új kérelmeket nem fogadnak.

Narancssárga besorolást kapott hazánk

Belgium északi része, Flandria is vizsgálódott a nemzetközi örökbefogadásokkal összefüggésben. 2023 novemberében hazánk „narancssárga” kódot kapott, ami azt jelenti, hogy „kétségek merültek fel az együttműködéssel kapcsolatban”, így személyes látogatásra van szükség a helyzet tisztázása érdekében.

A „piros” az örökbefogadás azonnali leállítását jelentette volna, vagyis a narancssárga a második legrosszabb besorolás. „Zöld” színt pedig azok az országok kaptak, amelyeknél mindent rendben találtak. Úgy tudjuk, a munkalátogatásra 2024 végén kerülhet sor, addig a kapott besorolás lényegében nem változtat semmin.

A flamand örökbefogadással foglalkozó szervezet, a Vlaams Centrum voor Adoptie (VCA) elmondta: a lefolytatott vizsgálat egy fontos kiindulópont, amivel azt lehet megnézni, milyenek az alapfeltételek egy adott országban, ugyanakkor fontos ellenőrizni, hogy a gyakorlatban is működnek-e ezek.

A szervezet hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció témáját egy munkalátogatás során tovább kell vizsgálni, mivel a gyermekek otthonukból való kiemelése az örökbefogadási folyamat első lépése, ezért a narancssárga pontszám.

„A megelőzés nem a legerősebb része a magyar gyermekvédelemnek.”

Ezer sebből vérzik a hazai gyermekvédelem

Bár a magyar kormány előszeretettel hangoztatja, hogy a gyermekek és a családok védelmét prioritásként kezeli, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai és a szakértők szerint nem sok érdemi javulás történt a gyermekvédelemben.

A gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, az elmúlt évtized tapasztalatairól májusi cikkünkben írtunk részletesen. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, Gyurkó Szilvia az Átlátszónak elmondta: a legfőbb probléma a családmegtartó szolgáltatások hiánya, a gyermekvédelmi alapellátás kitettsége, forráshiánya és beavatkozási lehetőségeinek korlátai.

A gyermekjogi szervezet legfrissebb, 2023-as jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy „elképesztően nehéz volt gyereknek lenni”.

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője tavaly arról beszélt az Átlátszónak, hogy bár van egy kiváló gyerekvédelmi törvényünk, ennek a végrehajtása nem jó. Szilvási Léna elmondta, hogy „nálunk jóval kisebb a gyerekvédelem állami finanszírozása”, mint más európai országokban.

Leggyakrabban a szegénység az ok a kiemelésre

Az UNICEF Magyarország 2024 eleji közleményében szintén megjelenik, hogy a gyermekvédelmi rendszer legfőbb kihívásai közé tartozik a hatékony prevenció hiánya. A gyermekek érdekét ugyanis leginkább az szolgálja, ha a saját családjukban nevelkednek, ezért az állam elsődleges feladatának annak kellene lennie, hogy megelőzze a gyermekek szakellátásba való kerülését.

Bár a törvény kimondja, hogy kizárólag a szegénység nem lehet indok a gyermek családból való kiemelésére, ez a gyakorlatban nem igazán valósul meg. Az alapvető jogok biztosának 2017-es jelentése is azt találta, hogy

a nevelésbe vett gyermekek közel harmada elsődlegesen a család anyagi helyzete miatt kerül állami gondozásba.

A témával kapcsolatban megkerestük Boros Ilonát, a TASZ jogászát, a civil szervezet hátrányos helyzetű embereket segítő Egyenlőségprojekt névre hallgató program vezetőjét, aki az Átlátszónak elmondta: 2015 körül kezdtek el gyerekkiemelésekkel foglalkozni, és 2016-ban indítottak egy kampányt is, Hiányzó emlékek címmel. Az elmúlt évek során 15-18 gyereket sikerült hazaperelniük a családjaikhoz.

Többek között annak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korláton élő családnak a gyermekeit, akiket 2020 júniusában szakítottak el szüleiktől, arra hivatkozva, hogy veszélyessé vált a ház, amiben éltek.

 

Mindez annak ellenére történt, hogy az önkormányzat közbenjárásával átmenetileg megoldódott a család lakhatási problémája, és a faluban is példátlan összefogás alakult ki. A hat testvért ráadásul egymástól is elszakították, három nevelőszülőhöz kerültek. Decemberben számolt be arról a TASZ, hogy több mint négy hónap után kerülhettek haza a szüleikhez.

„Nemcsak jogilag, hanem pszichésen és szakmailag is káros az a folyamat, hogy mélyszegénységben élő, jellemzően hátrányos helyzetű, roma származású gyerekeket elvesznek a szüleiktől, és bekerülnek a szakellátásba” – mondta a TASZ jogásza.

Kevés gyerek kerül vissza a családjához

A szegénység az oka annak is, hogy bár lenne rá lehetőség, kevés szülő kapja vissza a gyermekét, miután kiemelték a családból.

A szülőknek ugyanis elméletileg van lehetőségük jogorvoslatra. A kiemelés pillanatában az ideiglenes hatályú elhelyezést és később a nevelésbevételi határozatot is megtámadhatják a bíróságon, azonban a jogász tapasztalatai szerint a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő szülők segítség nélkül a legritkább esetben tudnak élni ezzel a lehetőséggel.

Az utóbbi években több mint 23 ezer kiskorú részesült gyermekvédelmi szakellátásban, vagyis összesen ennyien éltek gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél. Közülük 2023-ban majdnem kétezren vártak örökbefogadásra. Akkor lehet egy gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánítani, ha a szülő lemond róla, vagy pedig ha négy hónapig nem tart kapcsolatot a szülő vele. Boros Ilona elmondta: tapasztalataik alapján az utóbbi szokott történni.

Ám előfordul, hogy kimaradnak kapcsolattartások, vagy anyagi okokból, vagy mert nem tudják a szülők a megadott időpontban megoldani a találkozót.  A szülők sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy a kihagyott alkalmak milyen következményekkel járnak, vagy hogy miként lehetne új időpontot kérni; sokszor nem veszik tudomásul, hogy csak a személyes kapcsolattartás számít, hiába ír Messengeren minden nap a gyerekének, vagy küld neki apróságokat rendszeresen. Éppen ezért teljesen váratlanul éri őket, amikor megkapják a határozatot, hogy örökbe fogadhatónak nyilvánították a gyermeküket.

„A leggyakoribb, az sajnos az a szívet tépő jogsegélytípus, amikor elküldenek egy ilyen papírt, hogy úristen, most mi lesz” – mondja Boros Ilona. De sokszor mire elküldik, már letelt a 30 napos határidő, ameddig még lehet volna valamit tenni.

„Ilyenkor már nem tudunk más mondani, mint azt, hogy végtelenül sajnáljuk, de ez már egy végleges döntés” – teszi hozzá a jogász.

Az idősebb, roma vagy beteg gyermekeknek rosszabbak az esélyeik

2023-ban a KSH előzetes adatai szerint 1229 örökbefogadást engedélyeztek hazánkban. Az elmúlt években is hasonló tendencia figyelhető meg, azaz majdnem duplaannyi gyermek vár örökbefogadásra, mint amennyi örökbefogadás ténylegesen megvalósul az adott évben.

 

A kormány 2021-es közleménye arról számolt be, hogy az örökbefogadás egyre gyorsabbá és biztonságosabbá válik, „akár 9 hónap alatt is egymásra találhat szülő és gyermek”. A gyakorlatban azonban a három év alatti, egészséges gyermekre akár 4-5 éves várakozási idővel is lehet számolni – hiszen a legtöbben ezt a korcsoportot keresik.

A tavalyi adatok szerint az örökbe fogadhatónak nyilvánított gyermekek 33 százaléka 10 év feletti volt. Az éltekornál még nagyobb visszatartó ereje van annak, ha a gyermek fogyatékossággal élő vagy tartós beteg, és sok szülőnél a roma származás is kizáró tényező lehet. Vagyis

az idősebb, fogyatékkal élő, illetve roma származású gyermekek hazai örökbefogadásának esélye rendkívül alacsony.

Egy 2016-os kutatás Nógrád megye gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekeit vizsgálva arra jutott, hogy bár a romák a megye lakosságának kevesebb mint 20 százalékát teszik ki, az állami gondozásban lévő gyermekek több mint 80 százaléka roma származású volt. Emellett szoros kapcsolatot találtak a mélyszegénység és a gyerekek állami gondozásba kerülése között. Azt is megállapították, hogy

a gyermekvédelmi rendszerbe bekerült gyerekek legnagyobb része soha nem kerül hazagondozásra.

Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) a kutatás megállapításai alapján 2017-ben pert indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen. Az ügy hat évig húzódott. A Kúria 2023-ban hozott döntést az ügyben, kimondva,  hogy sérült az egyenlő bánásmód elve, ám az ítélet szerint a a gyerekeket társadalmi-gazdasági helyzetük alapján diszkriminálták és az etnikai hovatartozásuk nem játszott szerepet mindebben.

A bíróság arra is kötelezte a minisztériumot, hogy 12 hónapon belül módszertani útmutatót készítsen a kizárólag anyagi okra visszavezethető családból való kiemelése tilalmának érvényesülésével összefüggésben. Az egy éves határidő tavaly februárban járt le – érdemi intézkedésekre azonban nem került sor Brassói Vivien, az Európai Roma Jogok Központjának jogásza szerint.

„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyermek”

Az örökbefogadás szabályai legutóbb négy éve változtak. 2020 végén elfogadták azt a rendeletet is, miszerint az egyedül örökbefogadók csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe. Civil szervezetek szerint ugyanakkor a törvényjavaslat egyértelműen azt célozta, hogy az azonos nemű párok számára megnehezítse a gyermekek örökbe fogadását.

Ám úgy tűnik, nemcsak az egyedülállók kerülhetnek hátrébb a sorban, ha örökbefogadásról van szó, hanem a hazánkban élő külföldi párok is – annak ellenére, hogy a hágai egyezmény szerint a Magyarországon élő külföldi állampolgárokat ugyanolyan jogok illetik meg az örökbefogadás folyamatában, mint a magyar állampolgárokat.

Tavaly év elején a Magyar Nemzet írta meg, hogy egy öt hónapos csecsemőt köröz a rendőrség, akit jogtalanul vett magához egy brit-afgán házaspár. Más lapok egyenesen gyerekrablásról cikkeztek.

A Telex friss anyaga árnyaltabban mutatja be a történteket, eszerint a család írásbeli engedélyt kapott a gyámtól arra, hogy a kislány náluk lehessen addig, amíg az örökbefogadási eljárás lezajlik. Később mégis kaptak egy hívást, hogy azonnal át kell adniuk az új gyámnak a kislányt, 2023 januárjában ezt önként meg is tették.

Ugyanebben az időben a Belügyminisztériumban szakmaközi egyeztető beszélgetést tartottak a kislány ügyében, melyen a Budapest Főváros Kormányhivatala álláspontja a következő volt:

„sok magyar házaspár szeretne örökbefogadó szülővé válni, ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyermek”.

A bíróság végül megsemmisítette az örökbefogadási eljárás megszüntetéséről szóló határozatot, és az egyenlő bánásmód sérelmét is kimondták, azaz azt, hogy diszkrimináció történt.

Az örökbefogadás menetével, és a külföldre került gyermekekkel kapcsolatban több alkalommal e-mailben kerestük a magyar központi hatóságként eljáró Kulturális és Innovációs Minisztériumot, ám válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett. A magyar központi hatóság Belgiumból a Het Kleine Mirakel szervezettel működik együtt, a szervezet azonban szintén nem reagált megkeresésünkre.

Szopkó Zita

A cikk az Átlátszó, a holland Investico oknyomozó újságíró központ, a Zembla tv csatorna, a belga Knack hetilap, valamint a bolgár 24chasa együttműködéseként készült. Címlapkép: unsplash.com. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián.