Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.
A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető.
A Credit Suisse által végzett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 1,2 százaléka birtokolja a globális vagyon közel felét. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a felső egy százalék a globális vagyonból több mint 200 billió dollárt birtokolt. Ugyanakkor közel 3 milliárd ember – a kereső felnőtt népesség 53,1 százaléka – mindössze 1,1 százalék birtokában volt ugyanebben az évben, tehát egy rendkívül kis részt képviselt a világ vagyonállományában.
Az európai országokban a felső egy százalék átlagosan a teljes vagyon 26 százalékát birtokolta 2021-ben – derül ki a World Inequality Database (WID) adataiból. Az egyes országok között regionálisan jelentős különbségek észlelhetők, de közülük is kimagaslik a magyarországi vagyoni koncentráció.
Törökországban birtokolta az ország vagyonának legnagyobb arányát a felső egy százalék, szám szerint a teljes vagyon 37,1 százalékát. A törököket mi követtük:
hazánkban a lakosság 1 százaléka birtokolja az összes vagyon 33,5 százalékát,
de nem sokkal maradt le Észtország (32,7 százalék) és Lengyelország (30,2 százalék) sem. A legalacsonyabb koncentrációt Belgiumban tapasztalták, ahol a leggazdagabbak a teljes lakossági vagyonnak csupán 15 százalékát birtokolták.
Erős ellentétek éleződtek ki a közép- és kelet-európai országok, valamint a skandináv országok között. Míg a térségben Észtország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária kiemelkedő vagyoni koncentrációt mutatott, addig a skandináv országokban, például Svédországban (27,7 százalék), Norvégiában (22,7 százalék) és Finnországban (18,6 százalék) a koncentráció mértéke viszonylag alacsonyabb volt, mint sok más európai országban. Ezek az országok a szociális jóléti rendszereikről és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáikról ismertek.
Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban jelentősebben 2017-ben szakadtak el a leggazdagabbak, azonban már 2014-ben elindult a vagyonkoncentráció erős növekedése.
Magyarországot összehasonlítva a szomszédos országokkal, például Csehországgal, Horvátországgal, Litvániával, Romániával az látszik, hogy hazánkban tartósan magasabb a felső egy százalék vagyoni részesedése. A magyar felső egy százalék vagyona 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot, bár ez nem volt mindig így. 2011 és 2014 között például még alacsonyabb is volt, ezt megelőzően pedig közelítettünk az EU-s átlaghoz. Az uniós átlag a 2005-ös 24,5 százalékról érte el a 26 százalékot, míg a magyar 24,7-ről nőtt 33,5 százalékra.
Hasonló mértékű vagyoni koncentráció hazánkban utoljára a kétezres évek legelején volt.
A régióban a legnagyobb ugrás Szlovéniában figyelhető meg, ahol 2010-ben nagyjából 12 százalék volt, majd innen emelkedett négy év alatt több mint kétszeresére a felső egy százalék vagyoni részesedése. Csökkenést csak egy országban, Horvátországban mértek.
Május 11-én jelent meg a 2023-as 100 leggazdagabb magyar rangsora, melynek szerkesztője Szakonyi Péter. A lista szerint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja megőrizte vezető helyét, 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere. Utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. Harmadik helyen pedig Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc 2021-ben előzte le a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányit.
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Pete Luca
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország első, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek előtt. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az árvíz által biztosan nem érintett Somogyban 29 százalékkal csökkent a kiskereskedelem, míg a Duna-parti Budapesten 1,2 százalékkal nőtt.
Az ötezer lakosú Csongrád megyei falu fideszes polgármestere ennek ellenére bizakodó, a szintén fideszes országgyűlési képviselő viszont hallgat az ügyben.
Kb. 20 százalékkal alacsonyabb az átlagbérnél a mediánbér, ami megmutatja, hogy a dolgozók felének nettó 360 ezer forintnál alacsonyabb a fizetése.
Diagramon szemléltetjük, hogy az átlagfizetés mekkora hányada megy el lakbérre az Európai Unió fővárosaiban.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!