Egyre kevesebb fiatal nyelvvizsgázik Magyarországon, pedig még mindig fontos szerepe lehet a diploma mellett

Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a nyelvvizsgázók száma, a korábbi 120-135 ezres részvétellel szemben tavaly már a 83 ezret sem érték el az írásbelivel és a szóbelivel megpróbálkozók. Számuk először a koronavírus-járvány alatt bezárt nyelviskolák és vizsgaközpontok miatt zuhant jelentősen, majd a kormány nyelvvizsga-amnesztiája játszhatott közre a negatív rekord kialakulásában. Az EU országaihoz képest nyelvtudásunk elmaradottnak számít, pedig fontos szerepe lehet a munkapiacon.

2020 óta 65%-ra, azaz 35%-kal esett vissza a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, különösen a huszonévesek körében esett vissza a nyelvvizsgázni vágyók aránya – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A statisztikájuk szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak, a legnagyobb arányban középiskolások és egyetemisták vettek részt írásbeli vagy szóbeli vizsgán valamilyen idegen nyelvből. Ez a szám 2020-ban először 86 ezerre esett vissza, ami a koronavírus-járvány miatt bezárt nyelviskolákkal és nyelvvizsgaközpontokkal magyarázható. A vizsgázók száma azonban azóta sem emelkedett 90 ezer fölé:

2021-ben 85 504 fő vizsgázott, tavaly pedig már csak 82 836.

Ugyan a 2022 második félévére vonatkozó elérhető adatok még nem véglegesek, 2023 áprilisig módosulhatnak, a jelenlegi számok alapján a legnépszerűbb nyelvnek 2022-ben is az angol bizonyult, közel 67 ezren jelentkeztek belőle nyelvvizsgára. Emellett kiemelkedő volt az érdeklődés a német (12,2 ezer vizsgázó), a spanyol (769 vizsgázó), a francia (740 vizsgázó) és az olasz (650 vizsgázó) nyelv iránt. A számokból az is kiderül, hogy tíz év alatt eltűntek Magyarországon az eszperantó nyelvet beszélők. Míg 2013-ban az eszperantó volt a harmadik legnépszerűbb nyelv az angol és a német után – 3613 vizsgázóval –, addig 2022-re 244 főre csökkent az ebből a nyelvből vizsgázók száma.

A kormány a 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében rendelt el először nyelvvizsga-amnesztiát, vagyis az egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvvizsga hiányában is megkaphatták a diplomát. A rendelet szerint még olyanok is hozzájuthattak ekkor diplomájukhoz, akik 10 éve szereztek abszolutóriumot, de nyelvvizsga nélkül nem kaphatták meg a diplomájukat. Az érvénybelépést követően beszámoltunk arról, hogy 2020-ban például csaknem 110 ezer hallgató élt ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgaközpontokat azonban a döntés meglehetősen rosszul érintette, volt, ahol a bevételkiesések miatt 25 százalékos leépítéssel számoltak.

2021-től ismét szükség lesz nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez – Átlátszó oktatás

A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy hogyan alakul ez 2021-ben: továbbra is érvényben marad-e a nyelvvizsga-mentesség, és amennyiben igen, kik és milyen feltételekkel élhetnek a kedvezménnyel.

Akkor a Felsőoktatási Képzési Főosztály arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a tárca tervei között nem szerepel a korábbi jogszabály módosításának kezdeményezése, vagyis nem lehet arra számítani, további nyelvvizsgamentességben részesüljenek a záróvizsgázók. Indoklásuk szerint ugyanis

„nem képzelhető el európai műveltségű magyar értelmiség idegen nyelv ismerete nélkül”.

Ennek ellenére a nyelvvizsga-amnesztia 2021-ben és 2022-ben tovább folytatódott, ami a korosztályos bontásban is meglátszik: a 14-19 év közötti, középiskolás nyelvvizsgázók száma nagyjából megközelíti a járvány előtti szintet, azonban a 20-24 év közötti nyelvvizsgázók aránya a korábbi 30 ezerhez képest 20 ezerre esett tavaly. Jelentősen kevesebben nyelvvizsgáztak a 25 és 29 év közöttiek is: 2022-ben 5682-en jelentek meg valamilyen nyelvvizsgán, miközben korábban ennek a három-négyszerese volt a vizsgázók száma.

Nyelvtudásunk elmaradottnak számít az EU-ban

A nyelvvizsgák számából és szintjéből nem feltétlenül állapítható meg egy nemzet nyelvtudása – sokkal beszédesebb lehet az, hogy a magyar munkaképes népesség önbevallása szerint hogyan látja a saját idegennyelv-ismeretét. Az Eurostat 2016-os adatgyűjtése szerint az uniós országokban a 25-64 év közöttieknek átlagosan 68,1 százaléka beszélt egy vagy több idegen nyelvet (önbevallása alapján).

Ugyanez az arány Magyarországon 42,4 százalék volt, ami az Európai Unióban Románia után a második legalacsonyabb. Ezen belül a legtöbb magyar (28,6 százalék) csak egy idegen nyelvet beszél, a nyelvtudást illetően pedig inkább alapszintű ismeretekkel rendelkezünk. Bár a legfrissebb nemzetközi adatok 2016-ra vonatkoznak, fontos megjegyezni, hogy évi 134 ezerrel ekkor tetőzött hazánkban a nyelvvizsgázók száma. Tehát az azóta tapasztalt érdeklődés-visszaesés miatt a jelenlegi adatok akár ennél is kedvezőtlenebbek lehetnek.

A nyelvismeret a munkapiacon elvárás lenne

A parlament 2022 végén megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a középszintű (B2-es) nyelvvizsga megszerzése. Mindeközben olyan állások esetében, ahol a munkakör betöltéséhez diploma szükséges, a magasabb szintű nyelvtudás sokszor elengedhetetlen, vagy legalábbis előny.

Az Európai Bizottság felmérése szerint az európai munkaerőpiacon folyamatosan nő a kereslet az idegen nyelvek és a kommunikációs készségek iránt. Leginkább olyan üzleti tevékenységek során nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete, mint az üzleti találkozókon való részvétel, a nemzetközi kapcsolatok fenntartása, vagy a cég és a szolgáltatások bemutatása.

A tanulmány szerint főleg a kreatív iparágak, az oktatás, a pénzügyek, a vendéglátás és a marketing esetében nélkülözhetetlen a nyelvismeret. A nyelvtudás fontossága függ az adott ország piacától és a munkakörtől is. A Magyarországon megkérdezett munkáltatók 42 százaléka úgy gondolja, hogy az olyan pozícióknál, ahol felsőfokú végzettségűek jelentkezését várják, nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete.

Frissítés: az Oktatási Hivatal Média- és Sajtóosztályának kérésére módosítottuk a cikket, miszerint a 2022 második félévi, elérhető adatok nem véglegesek, azok 2023 áprilisig még módosulhatnak.

Pete Luca