Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a nyelvvizsgázók száma, a korábbi 120-135 ezres részvétellel szemben tavaly már a 83 ezret sem érték el az írásbelivel és a szóbelivel megpróbálkozók. Számuk először a koronavírus-járvány alatt bezárt nyelviskolák és vizsgaközpontok miatt zuhant jelentősen, majd a kormány nyelvvizsga-amnesztiája játszhatott közre a negatív rekord kialakulásában. Az EU országaihoz képest nyelvtudásunk elmaradottnak számít, pedig fontos szerepe lehet a munkapiacon.
2020 óta 65%-ra, azaz 35%-kal esett vissza a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, különösen a huszonévesek körében esett vissza a nyelvvizsgázni vágyók aránya – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adataiból.
A statisztikájuk szerint 2013 és 2019 között jellemzően évi 120-135 ezren nyelvvizsgáztak, a legnagyobb arányban középiskolások és egyetemisták vettek részt írásbeli vagy szóbeli vizsgán valamilyen idegen nyelvből. Ez a szám 2020-ban először 86 ezerre esett vissza, ami a koronavírus-járvány miatt bezárt nyelviskolákkal és nyelvvizsgaközpontokkal magyarázható. A vizsgázók száma azonban azóta sem emelkedett 90 ezer fölé:
2021-ben 85 504 fő vizsgázott, tavaly pedig már csak 82 836.
Ugyan a 2022 második félévére vonatkozó elérhető adatok még nem véglegesek, 2023 áprilisig módosulhatnak, a jelenlegi számok alapján a legnépszerűbb nyelvnek 2022-ben is az angol bizonyult, közel 67 ezren jelentkeztek belőle nyelvvizsgára. Emellett kiemelkedő volt az érdeklődés a német (12,2 ezer vizsgázó), a spanyol (769 vizsgázó), a francia (740 vizsgázó) és az olasz (650 vizsgázó) nyelv iránt. A számokból az is kiderül, hogy tíz év alatt eltűntek Magyarországon az eszperantó nyelvet beszélők. Míg 2013-ban az eszperantó volt a harmadik legnépszerűbb nyelv az angol és a német után – 3613 vizsgázóval –, addig 2022-re 244 főre csökkent az ebből a nyelvből vizsgázók száma.
A kormány a 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében rendelt el először nyelvvizsga-amnesztiát, vagyis az egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvvizsga hiányában is megkaphatták a diplomát. A rendelet szerint még olyanok is hozzájuthattak ekkor diplomájukhoz, akik 10 éve szereztek abszolutóriumot, de nyelvvizsga nélkül nem kaphatták meg a diplomájukat. Az érvénybelépést követően beszámoltunk arról, hogy 2020-ban például csaknem 110 ezer hallgató élt ezzel a kedvezménnyel. A nyelvvizsgaközpontokat azonban a döntés meglehetősen rosszul érintette, volt, ahol a bevételkiesések miatt 25 százalékos leépítéssel számoltak.
2021-től ismét szükség lesz nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez – Átlátszó oktatás
A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy hogyan alakul ez 2021-ben: továbbra is érvényben marad-e a nyelvvizsga-mentesség, és amennyiben igen, kik és milyen feltételekkel élhetnek a kedvezménnyel.
Akkor a Felsőoktatási Képzési Főosztály arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a tárca tervei között nem szerepel a korábbi jogszabály módosításának kezdeményezése, vagyis nem lehet arra számítani, további nyelvvizsgamentességben részesüljenek a záróvizsgázók. Indoklásuk szerint ugyanis
„nem képzelhető el európai műveltségű magyar értelmiség idegen nyelv ismerete nélkül”.
Ennek ellenére a nyelvvizsga-amnesztia 2021-ben és 2022-ben tovább folytatódott, ami a korosztályos bontásban is meglátszik: a 14-19 év közötti, középiskolás nyelvvizsgázók száma nagyjából megközelíti a járvány előtti szintet, azonban a 20-24 év közötti nyelvvizsgázók aránya a korábbi 30 ezerhez képest 20 ezerre esett tavaly. Jelentősen kevesebben nyelvvizsgáztak a 25 és 29 év közöttiek is: 2022-ben 5682-en jelentek meg valamilyen nyelvvizsgán, miközben korábban ennek a három-négyszerese volt a vizsgázók száma.
A nyelvvizsgák számából és szintjéből nem feltétlenül állapítható meg egy nemzet nyelvtudása – sokkal beszédesebb lehet az, hogy a magyar munkaképes népesség önbevallása szerint hogyan látja a saját idegennyelv-ismeretét. Az Eurostat 2016-os adatgyűjtése szerint az uniós országokban a 25-64 év közöttieknek átlagosan 68,1 százaléka beszélt egy vagy több idegen nyelvet (önbevallása alapján).
Ugyanez az arány Magyarországon 42,4 százalék volt, ami az Európai Unióban Románia után a második legalacsonyabb. Ezen belül a legtöbb magyar (28,6 százalék) csak egy idegen nyelvet beszél, a nyelvtudást illetően pedig inkább alapszintű ismeretekkel rendelkezünk. Bár a legfrissebb nemzetközi adatok 2016-ra vonatkoznak, fontos megjegyezni, hogy évi 134 ezerrel ekkor tetőzött hazánkban a nyelvvizsgázók száma. Tehát az azóta tapasztalt érdeklődés-visszaesés miatt a jelenlegi adatok akár ennél is kedvezőtlenebbek lehetnek.
A parlament 2022 végén megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, amely alapján már nem központi elvárás a diplomához a középszintű (B2-es) nyelvvizsga megszerzése. Mindeközben olyan állások esetében, ahol a munkakör betöltéséhez diploma szükséges, a magasabb szintű nyelvtudás sokszor elengedhetetlen, vagy legalábbis előny.
Az Európai Bizottság felmérése szerint az európai munkaerőpiacon folyamatosan nő a kereslet az idegen nyelvek és a kommunikációs készségek iránt. Leginkább olyan üzleti tevékenységek során nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete, mint az üzleti találkozókon való részvétel, a nemzetközi kapcsolatok fenntartása, vagy a cég és a szolgáltatások bemutatása.
A tanulmány szerint főleg a kreatív iparágak, az oktatás, a pénzügyek, a vendéglátás és a marketing esetében nélkülözhetetlen a nyelvismeret. A nyelvtudás fontossága függ az adott ország piacától és a munkakörtől is. A Magyarországon megkérdezett munkáltatók 42 százaléka úgy gondolja, hogy az olyan pozícióknál, ahol felsőfokú végzettségűek jelentkezését várják, nélkülözhetetlen az idegen nyelv ismerete.
Frissítés: az Oktatási Hivatal Média- és Sajtóosztályának kérésére módosítottuk a cikket, miszerint a 2022 második félévi, elérhető adatok nem véglegesek, azok 2023 áprilisig még módosulhatnak.
Pete Luca
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Eurobarometer szerint a magyarok több mint fele egyetért az Ukrajnának nyújtott segítséggel, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókkal.
A magyar kormányfő régóta európai recessziót, „tüdőn lövést” vizionál az orosz agresszió miatt kivetett szankciók miatt. De az adatok alapján ez nem épp így lett.
Tíz év alatt 13 pontot rontott Magyarország a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexén, 2022-re az unió legkorruptabb országává váltunk
Már csak 90 másodpercünk van hátra a pusztulásig a Végítélet Órája szerint.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!