Minden tizenharmadik magyar fogyasztott már drogot, de az arány alacsonyabb, mint Nyugaton

Korábban foglalkoztunk a legálisan fogyasztható drogok – az alkohol és dohánytermékek – kérdésével, most cikksorozatunk utolsó részeként az illegális kábítószer-használatra vonatkozó adatokat foglaljuk össze.  Megnéztük, hogyan alakul a különböző kábítószerek használata a hazai népesség körében, foglalkoztunk a kábítószer-fogyasztók gondozásával és a kábítószerhez köthető bűncselekményekkel. Nemzetközi vonatkozásban összegyűjtöttük a „top 15” kábítószertípust, az európai népességre vonatkozó felhasználási szokásokat és a halálozások számát, valamint az átlagos háztartás narkotikumra költött arányát.

Cikksorozatunk utolsó részeként közelebbről megnéztük a kevésbé legális és illegális narkotikumok hazai és nemzetközi helyzetét. A hazai drogfogyasztással már korábban is foglalkoztunk: pár éve vidéki szerhasználók személyes történeteiből országos drogkörképet készítettünk, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a kábítószerhasználat már régóta nem csak fővárosi probléma.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Habár a vidéki felhasználók száma kevesebb, mint a főváros vonzáskörzetében, a hagyományos kábítószerek helyett vidéken sokkal inkább a veszélyesebb, „kotyvasztott” szintetikus szerek terjedtek el. Az ismeretlen összetételű drogok a 2019-es tudósítás alapján a kétezres évek elején jelentek meg, mivel ekkoriban hiány támadt országszerte a hagyományos drogpiacon. Ennek mérséklésére kezdték el a terjesztők importálni, illetve előállítani az olyan veszélyes szereket, mint például a szintetikus kannabinoidok (herbál, biofű, varázsdohány, „fogpiszkáló”). A szintetikus kannabinoidokhoz nagyon könnyű a hozzáférés, és rendkívül olcsók is ezek az anyagok.

Ahogy az említett cikkünkből kiderül a jogi szabályozás is a terjesztők malmára hajtja a vizet, hiszen ezek az ismeretlen összetételű, olcsó szerek C-listásak, azaz enyhébb a büntetési tételük. Az ismeretlen összetételű szintetikus szerek a megszólaltatott szakértő szerint a piac 40 százalékát teszik ki. A felhasználók leginkább szegények, ezen belül a fiatal, jellemzően 20 év alatti korosztály. Felhasználók már az általános iskolások köréből is kerültek ki.

Pár nap kristályozás meg egy kis biofű és kész az alföldi Walking Dead – droghasználati szokások a magyar vidéken | atlatszo.hu

A módos nyugati Szombathelyen és a legszegényebb borsodi falvakban is jól fogynak a kábítószerek: akad, ahol üveg bor helyett WD-40-nel és marhatrágyával kezelt biofű került az ünnepi asztalra – derül ki országos drogkörképünkből. Tudósítóink arról is beszámoltak, hogy alig volt megye, ahol a rendőrség választ akart, vagy tudott volna adni a droghasználatra vonatkozó kérdéseinkre.

Kevesebb drogot fogyasztunk, mint 2015-ben

A legutóbbi drogfogyasztással foglalkozó anyagunk emellett ismertette a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös országos felmérését, amely szintén foglalkozik az új szintetikus szerekkel. A Nemzeti Drog Fókuszpont az európai uniós drogmonitorozás hazai központjának tekinthető. Más intézményekben keletkező adatokat és információkat gyűjtenek össze és dolgoznak fel, hogy hiteles adatokat szolgáltassanak a magyarországi kábítószerhelyzetről, ezáltal pedig segítsék a hazai és nemzetközi szakemberek munkáját – olvasható a Nemzeti Drog Fókuszpont honlapján.

A Nemzeti Drog Fókuszpont a 2015-ös reprezentatív felmérésüket követően 2019-ben készített újabb országos szintű összefoglalót. A legfrissebb jelentés alapján kiderül, hogy a 2015-ös felméréshez képest a legelterjedtebb narkotikumok (marihuána, ecstasy, szintetikus kannabinoidok, amfetamin, kokain) használata csökkent, az egyéb szerek esetében stagnált, vagy minimálisan csökkent a felhasználás.

A kutatás a hazánkban elterjedt szerek életprevalencia értékét vizsgálja. Az életprevalencia érték a népességnek azt az arányát mutatja, akik már életük során fogyasztottak valaha az adott kábítószerből.

A felmérés alapján a 2019-ben a hazai népesség körében továbbra is a marihuána-fogyasztás volt a legnépszerűbb – a 18–34 éves korosztály 13,6 százaléka, a 18–64 éves korosztálynak pedig 7,4 százaléka fogyasztott már élete során. Kiemelkedő emellett még az ecstasy életprevalencia értéke 7,3 és 4 százalékkal. A legalacsonyabb felhasználásúnak az intravénás stimulánsok bizonyultak, a két korcsoport esetében megközelítő értékkel: a 18–34 évesek 0,6 százaléka használt valaha intravénás szert, a 18–64 éveseknek pedig 0,4 százaléka.

A magyar felnőtt lakosság körében a marihuána volt a leggyakrabban fogyasztott szer 2019-ben

Hazai függőségi betegstatisztika: elavult adatok és hiányos adatbázis

A Fókuszpont mellett a KSH is vezeti a fogyasztási szokásokat, de csak a gondozottak körében, így teljes népességre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A hazai tendencia feltérképezését az is megnehezíti, hogy 2016 óta nem frissült az adatbázisuk, illetve nagyon magas az ismeretlen fogyasztási szokások száma. 2008-tól 2015-ig nagyjából négy- és kilencezer közé tehető az ismeretlen adat száma, így a hiányos adatbázis miatt gyakorlatilag nem lehetséges ezt a nyolc évet egyértelműen összehasonlítani. A 2015 és 2016 közötti ugrás is betudható az adatközlés megváltozásának, egyre több korábban ismeretlen fogyasztót tudtak beazonosítani. Ami egészen biztosan leolvasható az ábráról, az az, hogy az elmúlt 10 évben a fogyasztók száma csökkent.

Ugrásszerűen megnőtt a beazonosított fogyasztók száma, de ez az adatközlés változásának is köszönhető 

A gondozottak esetében a KSH statisztikájában egyaránt számon tartják az addiktológiai gondozókban nyilvántartott betegforgalmat, valamint a kezelésen megjelent fogyasztók számát. Ezeknél az adatsoroknál is a legfrissebb elérhető anyag 2016-2017-re vonatkozott. Az addiktológiai gondozókban a 2000-es évek első felében kimagasló volt a nyilvántartott gondozottak száma. 2002-ben közel 135 ezer gondozott és csaknem 50 ezer új beteg jelent meg, tehát összesen több mint 180 ezer beteget kezeltek ekkoriban valamilyen függőséggel. A gondozottak számának erőteljes csökkenése 2006-tól indult el: 2013-ban összesen kevesebb mint 50 ezer beteget tartottak nyilván. A grafikonon 2015-ben látható egy kiugrás – ezt az okozza, hogy ettől az évtől kezdve a metadon-kezelésben (heroinfüggőségben szenvedők leszokását szolgálja) részt vevő betegeket is beleszámítják a statisztikába. 2017-ben ennek ellenére is lényegesen alacsonyabb volt a kezeltek száma, mint a 2000-es években: összesen nagyjából 80 ezer.

Addiktológiai gondozókban nyilvántartott betegforgalom Magyarországon

A kifejezetten kábítószer-fogyasztókat összesítő adatbázis a kezelésen megjelent fogyasztók mellett kiemeli az első alkalommal megjelent fogyasztókat is. Ebbe a kategóriába sorolta a KSH azokat, akik a felvételkor saját bevallásuk szerint életükben először jelentek meg kezelésen. A kezelésen megjelent fogyasztók száma meglehetősen hullámzó, de soha nem volt annyira alacsony, mint 1997-ben. A legutolsó, 2016-os adat az előző évekhez képest átlagosnak számít a több mint 13 ezer gondozottal. Az első alkalommal megjelent fogyasztók száma azonban az egyik legalacsonyabb ebben az évben, hozzávetőleg négyezer fő.

A magyarországi rendszeres fogyasztók számára csak egy 2000-ben közzétett adatot találtunk.

A KSH akkori jelentése szerint 80–100 ezer rendszeres fogyasztó élt hazánkban.

Ezt összevetve a grafikonnal az látható, hogy abban az évben a függőségben szenvedőknek csak 13–16 százaléka folyamodott intézményi segítségért.

Kábítószer-fogyasztók gondozása Magyarországon 

A kábítószeres bűncselekmények számát az egyéb Magyarországon számontartott bűncselekményekhez viszonyítva vizsgáltuk 2020-as adatok alapján. A regisztrált kábítószeres bűncselekmények száma az elmúlt tíz évben enyhén nőtt, 4828-ról 7113-ra. Kiugrás látható emellett 2018-ban, amikor 8640 bűncselekményt regisztráltak.

Az elmúlt tíz évben enyhén nőtt a kábítószeres bűncselekmények száma 

A kábítószeres bűncselekmények regionális szinten leginkább Budapesten és vonzáskörzetében koncentrálódnak – az összes esetnek a 46 százaléka lett a fővárosban és Pest megyében bejelentve. Emellett Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon magasabb két-háromszázzal a regisztrált előfordulások száma. Ha kizárólag a vidéki eseteket nézzük, akkor Pest megyét leszámítva Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták a legtöbb esetet 448 bűncselekménnyel, de magas számban fordult elő Fejér, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Csongrád megyében.

2020-ban Budapesten és vonzáskörzetében volt a legmagasabb a kábítószeres bűncselekmények száma 

Az alkohol a legnépszerűbb kábítószertípus, a dohány csak a kannabisz után következik

A magyar adatok után közelebbről megvizsgáltuk a nemzetközi drogfogyasztás helyzetét is. A drogfogyasztás világszintű kutatásában kiemelkedő szerepet játszik a Global Drug Survey. A londoni független kutatószervezet a világ legnagyobb drogfogyasztási felmérését publikálja minden évben, már tíz éve monitorozzák a drogfogyasztást világszerte. Ehhez egy titkosított platformon gyűjtenek drogfogyasztással kapcsolatos adatokat anonim módon a világ minden tájáról.

„Küldetésünk, hogy elősegítsük az őszinte diskurzust a droghasználatról, és segítsük az embereket abban, hogy biztonságosabban használhassák a kábítószereket, függetlenül annak jogi státuszától” – írja a szervezet a felmérésében.

2021-ben 22 ország vett részt a kutatásukban.

A világszintű felmérés a kérdőívet kitöltők körében megállapította a tizenöt legnépszerűbb kábítószert. Az ábra azt mutatja, hogy 2020-ban és 2021-ben a felmérésben résztvevők hány százaléka használta az adott évben a megjelölt kábítószertípust. Ez az érték az alkoholnál volt a legmagasabb (a kitöltők több, mint 90 százaléka fogyasztott az összehasonlított két évben), a legalacsonyabb pedig a „poppers” (szleng kifejezés az alkil-nitrit vagy amil-nitrit tartalmú pszichoaktív szerekre) esetében.  Az előző évi adatokkal összevetve a megkérdezettek kevesebb százaléka használta 2021-ben az ábrázolt szereket. A két év adatai között a legnagyobb eltérés az MDMA esetében volt (11,3 százalék), de jelentősen csökkent még például a dohány, a kannabisz THC, az e-cigaretta és a kokain fogyasztása. A legkisebb éves eltérés az alkohol és a „varázsgomba” fogyasztásában látható.

Az alkohol, a kannabisz és a dohánytermék a három legnépszerűbb kábítószer világszerte 

A magyarországi életprevalencián felül az európai országok esetében szintén utánajártunk, hogy 2020-as adatok alapján a népesség hány százaléka fogyasztott már kokaint, amfetaminszármazékokat, MDMA-t vagy kannabiszt. Mind a négy esetben hazánk inkább a lista alján helyezkedett el.

Az Európai kábítószer-jelentés szerint kokaint a legtöbben Spanyolországban fogyasztottak (a népesség 11,2 százaléka), illetve nem sokkal alacsonyabb értékkel (a lakosság 10,1 százaléka) az Egyesült Királyságban. Hazánkban az életprevalencia 1,7 százalékra tehető a kokain esetében.Az amfetaminszármazékoknál az Egyesült Királyság áll a lista élén – 8,6 százalékos életprevalencia értékkel –, míg Magyarországon a lakosságnak csak 1,5 százaléka használta valaha ezt a kábítószertípust. Az MDMA-fogyasztás terén Hollandia áll a legmagasabban (10,8 százalék), de szorosan követi Írország és az Egyesült Királyság. Magyarországon a lakosság 2,5 százaléka sorolható ide. A legmagasabb értékek a kannabisz terén fordultak elő: Franciaország lakosságának közel 45 százaléka fogyasztotta valaha. Hazánk ebben az esetben a lista alján foglal helyet a 6,1 százalékos életprevalenciával. A statisztika legalján minden esetben Törökország állt, kábítószertípustól függően 0 és 2,7 százalék közötti értékekkel.

Az alacsony hazai fogyasztás magyarázható a magyarországi szigorúbb büntetőjogi szabályozásokkal.

Magyarországon átlag alatti a drogfogyasztás, de ez a vonatkozó jogszabályoknak is köszönhető

A kábítószer okozta halálozások száma az EU-ban többnyire összhangban áll a népesség kábítószerfogyasztási szokásaival. A legtöbb halálozást az Európai kábítószer-jelentés az Egyesült Királyságban tartja számon (3284 eset), ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az életprevalencia érték a legtöbb kábítószer esetében kiemelkedően magas volt náluk.  Kimagasló még a németországi érték, 1398 halálesettel. A közép-európai és kelet-közép-európai régióban Magyarországon szomszédainkhoz képest kevés halálesetet tartanak nyilván: 2020-ban 43-an haltak meg nálunk kábítószerhez köthetően. Ez az arány csak Csehország és Szlovákia esetében alacsonyabb.

Azt, hogy milyen számokat látunk a térképen, befolyásolhatja az adatfelvétel. Nem tudni, hogy az eltérő országokban milyen mértékben és milyen paraméterek alapján tartják számon a kábítószer okozta halálozásokat, illetve hogy pontosan milyen adatbázisból dolgozik a jelentés.

A Drog Fókuszpont például elkülöníti a közvetlen (túladagolásos) haláleseteket, valamint a közvetett eseteket. Közvetett például a hosszú távú kábítószer-fogyasztás okozta egészségromlás vagy erőszakos haláleset, akiknél a biológiai minták vizsgálata megerősítette, hogy a halált megelőzően fogyasztottak kábítószert. Eszerint 2015-ben közvetlenül 25-en haltak meg Magyarországon, míg közvetetten ez a szám 40 volt.

Európán belül az Egyesült Királyságban volt a legtöbb kábítószerhez köthető haláleset 2020-ban

Az Eurostat számításai szerint a teljes európai uniós háztartások bevételeinek 4,4 százaléka megy alkoholra, dohánytermékre és narkotikumra, míg ez az arány Magyarország esetében 8 százalék. Ha kizárólag a narkotikumokat nézzük, akkor európai szinten nincs összesített adat.

Magyarországon viszont más országokhoz képest kiemelkedően sokat költünk kábítószerre: egy átlagos háztartás bevételének 0,9 százalékát. Ezzel az aránnyal a 24 európai ország közül az ötödikek vagyunk a listán.

Kelet-Közép Európában a magyarok költenek a legtöbbet narkotikumokra

Hazai kutatások szerint minden tizenharmadik magyar fogyasztott már drogot, de a nemzetközi összehasonlítások alapján Nyugat-Európához képest alacsonynak számít ez az arány – ezt befolyásolhatja, hogy szigorú büntetőjogi szabályozások érvényesek Magyarországon.

Számszerűen leginkább a főváros és vonzáskörzete érintett leginkább a drogfogyasztásban, viszont az ismeretlen, új pszichoaktív szerek megjelenése miatt vidéken sokkal súlyosabb a helyzet.

Míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás terén a legtöbb magyarországi adat egészen aktuális (2019-2020-ra vonatkozik), addig a kábítószerek esetében nehéz a hazai kábítószer-helyzetről tájékozódni magyar forrásból.

Jóval kevesebb figyelmet kap nálunk ez a probléma, így főleg nemzetközi jelentésekből lehet naprakész adatokhoz jutni. Nincs számszerű adatunk arról, hogy jelenleg pontosan hány embert érint ez a probléma.

Pete Luca

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.