Kétszer annyi vakcinával sincs kiugró előnyünk oltottak terén az uniós tagállamokhoz képest

A magyar kormány az oltási kampány során előszeretettel hangsúlyozza, hogy hazánk átoltottság terén a második az EU-ban, viszont ez csak a keleti oltóanyag-beszerzéseknek köszönhető, hiszen a nyugati beszállításokból lassan jön kevés vakcina. Átoltottságban tényleg a másodikok vagyunk és ez részben a keleti oltóanyag-beszerzések miatt van így. Viszont az EU-s összehasonlításból kiderül, hogy az egyes tagállamok közel azonos számú uniós oltóanyagot kaptak, és ezen a téren Magyarország is a rangsor első negyedében helyezkedik el. Emellett a keleti vakcinák kötelező, több hétig elhúzódó bevizsgáltatása akár lassíthatja is az oltási tervet, hiszen azokat nem a nyugati oltóanyagok mellett, hanem azok helyett használjuk. Ha ez nem így lenne, akkor az uniós átoltottsági lista élén állnánk és a felhasznált vakcinák terén se lennénk a rangsor alsó harmadában.

A magyar kormány oltással kapcsolatos kommunikációjában jelenleg három jelentős témakör van. Egyrészt előkerül a saját sikerek kiemelése: uniós szinten az egyik legjobb a lakosság átoltottsága, ami annak köszönhető, hogy a kormány idejében fordult más forrásokhoz és nagy mennyiségben rendelt keleti országoktól is oltóanyagot. Másrészt pedig a keleti oltással elért siker a kormány válasza arra, hogy állításuk szerint kevés és lassú, tehát kiszámíthatatlan az uniós vakcinák beszállítása. „Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket, és ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást, akkor most nagyon nagy bajban lennénk” – összegezte egy mondatban a kormány vakcinációs álláspontját Orbán Viktor 2021. március 14-én a Kossuth rádió műsorában.

A miniszterelnök kijelentésének mindhárom pontja cáfolható.

Ehhez pedig közelebbről meg kell vizsgálni a három tényezőt, amiből az oltási üzenet felépül.

„Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket”

A magyar kormány – funkcionalitásában jelentősen elmaradott – járványügyi oldalán oltással kapcsolatban mindössze a magyarországi vonatkozású napi adatok szerepelnek rendszeresen, ezek is a reggeli, szövegalapú adatközlő bejegyzésben. Emellett heti-kétheti rendszerességgel kaphatunk képet a beérkezett oltóanyagok mennyiségéről, táblázatos formában. Egyik adat esetében sem kapunk se idősoros adattáblát, se könnyedén visszakereshető adatbázist. A szövegalapú adatközlés másik hátránya, hogy nehéz kiszűrni belőle a lényeges információt, dátumokra többnyire csak utalnak, így a valóban fontos részletek könnyen elvesznek a hosszú bekezdésekben.

A magyar adatok az adatközlés minőségétől függetlenül természetesen megtalálhatóak. A nemzetközi állapotot bemutató adatokról viszont ez már nem mondható el. Ha valaki csak a kormány portálján tájékozódik a járványról, akkor a nemzetközi kitekintése mindössze egy minden reggel közzétett bejegyzés lesz, amiben az összes fertőzött, elhunyt és gyógyult aznapi számait olvashatja, néhány országra lebontva.

Napi szintű, nemzetközi oltási összehasonlítás sehol sincs az oldalon.

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk, hol áll Magyarország a nemzetközi rangsorban oltások (vagy bármilyen más járványügyi szempont) tekintetében, számos külföldi oldal adatbázisa áll rendelkezésünkre. Mi az adatok elemzéséhez – amiket a Koronamonitor egyes diagramjaihoz is használni szoktunk – az Our World in Data és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) oldalát ajánljuk.

Az ECDC heti frissítésű oltási adatbázisából kiderül, hogy 2021-es év 11-ik hetéig, azaz 2021. március 25-ig lakosságarányosan kétszer annyi oltóanyag volt Magyarországon, mint a többi EU-s tagállamban. Ez az utóbbi hónapokban érkezett nagy számú keleti vakcináknak is köszönhető.

Beérkezett oltások lakosságarányos száma

Hogyha csak az Unióból érkezett oltóanyagokat nézzük, akkor látható, hogy közel ugyanannyi oltóanyagot kaptunk, mint a tagállamok többsége. Brüsszel tehát nem „szúrta el” a beszerzést. Még úgy is a legjobb helyzetben lévő országok között vagyunk, hogy a Moderna vakcinájából nem rendelt a kormány sokat, mivel „túl drágának találta”.

Csak az EU-ból érkezett oltások lakosságarányos száma

„ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást”

Ha azt nézzük, hogy a kormány az uniós vakcinák mellé más forrásokat is bevet annak érdekében, hogy felgyorsítsa az oltási tervet és ezzel hamarabb elérje a nyájimmunitást (vagy legalábbis a 2,5 millió oltottat a nyitás elkezdéséhez), akkor a keleti beszerzés elfogadható is lehetne. A keleti vakcinák egyik hátránya viszont, hogy használat előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központtal be kell azokat vizsgáltatni.

Az Operatív Törzs 2021. március 18-i sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely elmondta, hogy néhány napot igénybe vesz, amíg az NNK az egyes szállítmányokat kivizsgálja. Ez a néhány nap viszont eddig minden szállítmány esetében legalább egy hétig tartott. A pontos dátumok a beérkezett vakcinákat összesítő bejegyzésekből (mint például ez) következtethetők ki, ahol azt is kiemelik, hogy az engedélyezést követően mikor kerülhetnek oltópontra, mikor kezdődhet meg velük az oltás. Eddig hat orosz és három kínai szállítmány érkezett Magyarországra. A beérkezés, az engedélyezés és az első használatra bocsátás dátuma az alábbi diagramon látható.

Keleti szállítmányok beérkezésének, engedélyezésének és felhasználásának időpontja 

Amellett tehát, hogy jelenleg 630 000 beérkezett keleti oltóanyag esetében még folyik a kivizsgálás és emiatt nem vethető be oltásra, maga az ügymenet is hetekig elhúzódhat, és utána is több nap telik el, amíg az oltópontra kerülnek és elkezdődhet a valódi oltási folyamat. A legtöbbet a legelső orosz szállítmányra kellett várni, ami még 2020. december 30-án érkezett meg, de felhasználása csak 2021. február 11-én kezdődhetett meg.

Hazánk viszont a még bevizsgálatlan adagok nélkül is jóval több felhasználható vakcinával rendelkezik a többi tagállamnál. Az első adagos átoltottságban pedig – részben a keleti vakcináknak köszönhetően – második helyen áll az uniós rangsorban.

EU-s rangsor, Magyarországon a bevizsgált vakcinákkal//Átoltottság első adaggal (%)

A keleti szállítmányok nélkül se vagyunk rossz helyen az összes beérkezett, felhasználható oltóanyag terén. Az EU-s beszállításokból származó első adagos átoltottságban viszont az utolsók közé csúszunk vissza.

Csak az EU-s beszállítások//Első adagos átoltottság EU-s vakcinákból (%)

Két dolog látszik abból, hogy az EU-s beszállításokból származó első adagos átoltottságban az utolsók között vagyunk: egyrészt a többi tagállam közel ugyanannyi EU-s oltóanyagból képes volt arányosan hasonló átoltottságot elérni, mint mi, a keletivel együtt. Másrészt pedig mi a keleti oltást nem a nyugati mellett használjuk, hanem ahelyett. Ha ez nem így lenne, akkor hazánk jelentős fölénnyel lehetne első a védettségi rangsorban.

Azok a tagállamok, ahova kevesebb oltóanyag érkezett be lakosságarányosan, mint Magyarországra, kisebb mértékben fogják tudni a lakosságot beoltani. Az arányosság alatt tehát azt értjük, hogy az egyes tagállamokba érkezett vakcinák normalizált számához mérve milyen mértékű volt az átoltottság. Ebből következik a felhasználtság is, vagyis az, hogy az egyes tagállamok a már rendelkezésre álló oltóanyagok mekkora részét használták már fel.

A második cáfolat így az, hogy hiába „rendelt Magyarország keletről is oltást”, a beoltottak számában nem volt számottevő növekedés, holott kétszer annyi oltóanyagból jelentős előnyre kellett volna szert tennünk átoltottság terén.

„akkor most nagyon nagy bajban lennénk”

A miniszterelnök állítása, miszerint az oltási tervet a keleti vakcina mentette meg, a maga módján megállja a helyét: ha nem lenne keleti vakcinánk, akkor az alapból döcögő oltási tervünknek a fele se nagyon valósulhatott volna meg. Viszont jelenleg így is nagy a „baj”, ha a beérkezett oltások felhasználtságát nézzük.

A beszállított 3 813 435 adag vakcinából 3 183 435 adagot engedélyeztek már felhasználásra. 2021. március 27-ig ebből 2 537 934 adag első vagy második adagként már beadásra került. A beadott és az engedélyezett adagok alapján az oltóanyagok 79,72 százalékát már felhasználtuk. Ez alapján hazánk a rangsor alsó harmadában van, az EU-s átlagnál rosszabbul állunk.

Vakcinák felhasználtsága az EU-s tagállamokban

A másik „baj” pedig a felhasználási hatásfokból következik. Ha a jelenlegi felhasználtságnál jobban oltottunk volna az elmúlt néhány hónapban, akkor már régen elértük volna a nyitáshoz szükséges 2,5 millió oltottat. Az alábbi diagramon az látható, hogy egyes felhasználtság mellett mennyi embert oltottunk volna be. A kezdő érték (66,55%) úgy jön ki, ha az országban lévő összes oltóanyagot beszámítjuk, kivizsgálástól függetlenül.

Ez alapján 90 százalékos hatékonyság mellett 2021. március 27-re elértük volna a nyitáshoz szükséges célt, ha pedig az összes oltóanyagot felhasználtuk volna, már 2,8 millió védettünk lenne. Ez a jelenleg regisztrált 3,3 millió fővel egy reálisan beoltható számú lakosság.