Az infláció lassult, de az élelmiszerárak az egész világon kilőttek a járvány miatt

Mindenki emlékeiben élénken él a tavaszi korlátozásokat követő pánikbevásárlások képe: az üres polcok az üzletekben, a kosarakba felhalmozott óriási ételmennyiség. A koronavírus miatt érvénybe lépő szabályok sokaknak a munkájuk elvesztését jelentették, így az általános vásárlási kedv csökkent. Ez azonban nem befolyásolta negatívan az élelmiszerek iránti keresletet.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A lecsökkent kereslet következtében a nem alapszükségletnek számító termékek, szolgáltatások ára világszerte csökkent. A termékek és szolgáltatások árváltozásának mérésére használt fogyasztói árindex csökkent, az infláció lassult. A nyári hónapokban a szigorítások enyhülésének köszönhetően növekedésnek indult, de nem érte el a vírus előtti időszak mértékét. 

Az élelmiszerárak és a fogyasztói árak változása a pandémia alatt

Ezzel szemben az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára kilőtt. Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy a túlvásárlás és a pandémia miatt megjelenő problémák az ellátási láncban az élelmiszerek, a gyógyszerek és bizonyos háztartási cikkek, például a vécépapír vagy a tisztítószerek árának növekedéséhez vezettek. 2020 augusztusáig állnak rendelkezésünkre világszintű adatok. Míg a fogyasztói árak 2019 augusztusához képest 2,7 százalékkal, addig az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 5,5 százalékkal lett magasabb derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentéséből.

A folyamat hasonlóan zajlott Európában is, miután február végén a  járvány elérte a kontinenst. Az EU-s harmonizált fogyasztói árindex csökkent, az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára pedig jelentősen megemelkedett. A drágulás az év közepi lazításokkal mérsékelődött. Az infláció Magyarországon eddig is magasabb volt az európai átlagnál, azonban ebben az időszakban még radikálisabbá vált a gyorsulás az élelmiszerárak növekedésének mértékében. Az  augusztusi csúcson az EU-ban 4,3 százalékkal, Magyarországon 8,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. Itthon, míg éves szinten átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, addig az élelmiszerárak inflációja 7 százalék felett volt.  Az élelmiszerek mellett a dohányáruk és a szeszesitalok ára növekedett meg jelentősen, 6,9 százalékkal. A szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt.

A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9 százalékkal mérséklődött. A változásoknak különösen nagy hatása van az alacsonyabb jövedelműekre nézve. A kevés keresettel rendelkező háztartásokban többnyire a fizetéseket ételre költik, így az élelmiszerárak növekedése ezeket a családokat érinthette a legrosszabbul.

Szémann Tamás – Szabó Hédi

Felhasznált források:

https://ilostat.ilo.org/covid-19-is-driving-up-food-prices-all-over-the-world/

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far2012.html

https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-datasets/-/teicp010