Magyarország az egyik legkevésbé keresztény keresztény ország – statisztika infografikákkal

A magyar kormány, a miniszterelnök és a kormánymédia gyakran hivatkozik arra, hogy Magyarország keresztény ország, Orbán Viktor pedig legutóbb még azt is kijelentette, hogy Magyarország protestáns keresztény ország is. Ha kontextusba helyezzük, a kérdés az, hogy mihez képest.

Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Magyarország keresztény múltjáról és jövőjéről, továbbá arról, hogy negyven év kommunizmus milyen borzalmakat tett a magyarországi kereszténységgel és keresztényekkel, a jelenben nem jelenthető ki, hogy Magyarország túlzottan keresztény ország lenne, és az semmiképpen sem, hogy protestáns ország is.

Márpedig az első állítás (Magyarország keresztény) a magyar kormány és hívei egyik gyakori mantrája, és nem csupán a migrációval kapcsolatban, a második állítás (Magyarország protestáns keresztény is) pedig Orbán Viktor miniszterelnök szájából hangzott el nemrég az osztrák Kleine Zeitungnak adott interjújában, amikor azt mondta, hogy „Magyarország protestáns ország is, ezért a pápa véleménye itt nem annyira meghatározó, mint egy katolikus országban.”

Nézzük az adatok alapján, hogy

1. Magyarország mennyire keresztény ország?
2. Magyarország mennyire katolikus ország?
3. Magyarország mennyire protestáns ország?

Az egyes országokra vonatkozó globális adatokat – jobb híján – a Wikipediáról vettük, érdemes a keresztényekről, a katolikusokról és a protestánsokról (reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, baptisták, stb) szóló szócikkek lábjegyzeteit is böngészni az adatok forrására vonatkozóan, és érdemes az adatok pontosságával is kritikusnak lenni. Ugyanakkor a magyar adatokat a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közléséből vettük. Eszerint a magyar lakosság 54,2 százaléka vallja magát kereszténynek, ezen belül 39 százaléka katolikusnak és 14,1 százaléka protestánsnak.

Magyarország keresztény ország, de a keresztény országok között az egyik legkevésbé az

A magyar lakosság 54,2 százaléka vallja magát kereszténynek (illetve valamely felekezethez tartozónak), így kijelenthető, hogy Magyarország többségében keresztény ország. Ugyanakkor globálisan 118 olyan ország van (198-ból), amelynek lakossága nagyobb arányban keresztény, Európában pedig 37 ilyen ország van (45-ből). Ez azt is jelenti, hogy a többségében keresztény országok között a legkevésbé keresztények közé tartozik Magyarország.

Magyarországon a legnagyobb keresztény felekezet a katolikusoké, akikből a római katolikusok vannak a legtöbben, a görögkatolikusok aránya elenyészőnek mondható. Magyarország a katolikus lakosság arányát nézve globálisan az 57., Európában pedig a 17.

Végül pedig az is elmondható, hogy Magyarország egyáltalán nem protestáns ország, 14 százalékos arányukkal mindössze a 77. a világban, Európában pedig a 11. helyet foglalja el. Egyébként ha a 14 százalékos arányt annak alátámasztására használjuk, hogy emiatt nem annyira meghatározó a pápa véleménye minálunk, akkor a pápa véleménye nem meghatározó például Németországban, az Egyesült Államokban vagy Brazíliában sem.

Ezek a számok még rosszabbak lennének, ha kizárólag azokat az országokat vennénk figyelembe, amelyek lakosságának legalább fele kereszténynek vallja magát.

Egy országot sokminden tehet kereszténnyé, ahogy bármilyen más vallásúvá is. Ugyanígy sok oka lehet egy ország szekularlizációjának is. Az önbevalláson alapuló statisztikai számlálások szintén csalókák lehetnek, hiszen például pont Magyarország esetében a népszámláláskor a megkérdezettek 27 százaléka nem kívánt válaszolni a vallásra vonatkozó kérdésre, és a 2001-es népszámláláshoz képest az ő arányuk nőtt meg leginkább, közel 17 százalékkal, míg a magát katolikusnak vallók aránya jelentősen csökkent, 15 százalékkal.

Mindenesetre akkor, amikor a magyar kormány arra hivatkozik, hogy Magyarország keresztény ország lenne, aligha teheti ezt meg az elérhető statisztikára alapozva. Azt pedig nem tudjuk, hogy Magyarországon hogyan változott a magukat kereszténynek, ezen belül katolikusnak, protestánsnak, vagy bármilyen már keresztény felekezethez tartozónak vallók száma és aránya az utóbbi években.

Bátorfy Attila