A pakisztáni dróntámadások civil áldozatairól nincsen elérhető hivatalos adat. Független szervezetek felmérései alapján készített grafikonokból azonban kiderül, hogy rengeteg ártatlan emberéletet követeltek az USA légitámadásai.
Lassan egy évtizede súlyos dróntámadások érik Pakisztán egyik tartományát, a terroristák erődítményeként ismert Észak-Vazirisztánt. Itt található ugyanis a tálib milicisták, az Al-Quaeda terrorszervezet és a hozzájuk köthető szimpatizánsok legtöbb állása. 2013-ban az ország miniszterelnöke Nazaw Sharif erősen bírálta az ENSZ előtt a hadműveletet. Szerinte az Egyesült Államok sérti Pakisztán integritását, a támadásoknak pedig több ezer civil áldozata lehet. A beszéd után egy hónappal azonban kiszivárgott egy dokumentum, amely szerint a pakisztáni felsővezetés is támogatta az USA dróntámadásait.
Ráadásul a civil áldozatok magas száma mégsem lehet olyan fontos az ország számára, mert Pakisztán idén szeptemberben végrehajtotta az első drón, azaz robotrepülőgép-támadását. Ehhez a burákról, a Mohamed prófétát szállító isteni paripáról, elnevezett saját készítésű drónukat vetették be. A hadsereg szóvívője, Asim Bajwa vezérőrnagy a Twitteren jelentette be, hogy három milicista vezetőt is sikerült likvidálniuk. Arról azonban, hogy hány civil áldozata volt a támadásnak ismét hallgattak.
Mivel az amerikai támadásokat a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) irányítja, az összes dokumentum titkosított, beleértve a civil áldozatok számát is. A Bureau of Investigative Journalism non-profit oknyomzó szervezet, a Long War Journal, a terrorellenes harcról beszámoló amerikai hírportál és a New America Foundation elemző oldal azonban megpróbálta összeszámolni a média híradásai alapján, hogy mégis hányan vesztették életüket a pakisztáni és az amerikai dróntámadások következtében. A civil szervezetek adatai alapján pedig az Economist készített infografikát.
Forrás: The Economist
A diagramból látszik, hogy a különböző civil szervezetek eltérő eredményekre jutottak. Az első képen a támadások száma látszódik, a másodikon a halottak számának alsó lehetséges határa, a harmadikon pedig a civil veszteségek száma — itt van a legnagyobb eltérés az eredmények közt. A legpesszimistábbnak a Bureau of Investigative Journalism bizonyul, a kutatásuk szerint 2009-ben legkevesebb 100 civil halálát okozták a dróntámadások. Azóta ez a szám szerintük is csökkent.
Forrás: The Economist
A felső grafikon a légicsapások számát veti össze a terrortámadások számával. A vízszintes tengelyen az idő látható, évekre és amerikai elnöki periódusokra lebontva, míg a függőleges a terorrcselekmények és a dróntámadások számát mutatja. A grafikon külön jelöli a fontosabb eseményeket illetve a kiiktatott terrorista vezetők nevét. Tisztán kivehető, hogy Obama elnök hatalomra kerülése után szaporodtak meg Pakisztánban a dróntámadások, ahogyan a terrortámadások is. Felmerül a tyúk vagy tojás kérdése, a grafikonból nem lehet kideríteni, hogy a dróntámadások szaporodtak meg a terrortámadások miatt, vagy fordítva. Jimmy Carter korábbi amerikai elnök szerint a dróntámadások ösztönzik az szélsőségeseket arra, hogy terroristának álljanak és amerikaiakat célozzanak meg.
Az alsó grafikon az áldozatokra vonatkozik. A kék jelölés mutatja a terrorcselekmények áldozatainak számát, míg a piros-fekete a dróntámadásokét. A piros rész a bizonyítottan civil veszteségeket ábrázolja. Szembetűnő, hogy a legtöbb áldozatot egy 2007-es terrortámadás követelte, itt körülbelül 400 ember halt meg, miközben az amerikai bombázások közül egy 2010-es támadásban haltak meg a legtöbben, több, mint száz ember. A kördiagramon látszik, hogy legkevesebb 172 gyermek vesztette életét az amerikai dróntámadások következtében 2004 és 2014 közt.
Katona Fruzsina
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
