Sajtómegkeresést küldtünk a Nébihnek, Facebook-posztban válaszoltak rá

Július 19-én küldtünk e-mailt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos, sajtónak fenntartott elérhetőségére, hogy információkat kérjünk a közétkeztetésről. Habár a levelet többször is megnyitották, kérdéseinkre semmiféle visszajelzést nem kaptunk. Július 26-án azonban megjelent egy poszt a Nébih Facebook-oldalán, amelyben a feltett kérdéseinkre válaszoltak, a #kérdezdaNébihet címke kíséretében – az Átlátszó említése nélkül. 

A közétkeztetés témája szinte minden évben előkerül a magyar sajtóban, hol az ételek rossz minősége és kis mennyisége kapcsán, hol pedig a közétkeztető cégek tulajdonosi háttere miatt. Gyakran olvashatunk szülői panaszokról, hogy a befizetett ételt a gyerek nem eszi meg annak kétes állaga, szaga miatt. Akinek van gyermeke, ismeri a problémát, akinek nincs, az biztosan emlékszik az elsősöknek osztott répás zsemlére, a szekszárdi „kőlevesre” vagy a székesfehérvári penészes zsemlére.

A Telex korábban cikksorozatban taglalta a magyar menza problémáit. A cikksorozat szerint a menza minőségének kulcsproblémája a finanszírozás. Óriási anyagi terhet ró ugyanis a közétkeztetőkre, hogy szoros büdzséből kell gazdálkodniuk: kevés pénzből jót, finomat és egészségeset kell főzniük. Annyi pénzből, amennyiből egy fő napi háromszori étkezését meg kell oldaniuk, ma a boltban még tisztességes reggelit sem lehet venni. A finanszírozás kérdése az alapanyagok minőségétől kezdve az eljárási technológiákon át az alulfizetett személyzetig végigkíséri a magyar menzákat.

A finanszírozási problémákat az elmúlt évben még a magas infláció is tetézte: volt olyan budapesti kerület, ahol 30%-al nőtt a menza ára, hogy a működéshez szükséges feltételeket biztosítani tudják. Az önkormányzatok gyakran átvállalják azt a különbözetet, ami az áremelkedésből fakad, ezzel azonban több száz milliós plusz tétellel terhelik meg az önkormányzati büdzsét.

A menza kérdése nagyon megosztó téma: az érdekvédelmi szervezetek saját álláspontjukat képviselik, a szülők panaszkodnak, a gyerekek gyakran éhesen mennek haza. De akkor ki jár jól a végén? Szekszárdon például a Kölyökmenza kft., amelyet az önkormányzat a saját cégével szemben hozott előnybe. A kft. a Hungast érdekeltségébe tartozik, amit Bánki Erikhez, az Országgyűlés fideszes képviselőjéhez szoktak kapcsolni. Ez a cég szolgáltatja a menzát Komáromban is, ahol szintén az önkormányzati céggel szemben választották a jóval drágább közétkeztetőt. A Hungast egyébként a hazai közétkeztetés fontos szereplője, a piac mintegy 40-45%-át birtokolja.

Facebookon válaszoltak a kérdéseinkre

Mivel ez egy örök téma, szerettünk volna friss információkhoz jutni, ezért az alábbi kérdéseket küldtük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak:

•  Érkezett-e panasz, bejelentés a Hivatalhoz az elmúlt egy évben az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban?
•  Amennyiben igen, milyen jellegű panasz(ok) érkeztek?
•  A Nébih munkatársai hogyan vesznek részt a közétkeztetési szabályok betartatásában?

Megkeresésünkre hivatalos választ nem kaptunk a Nébihtől, de egy Facebook-posztban reagáltak a kérdéseinkre – viszont nem említették, hogy tőlünk kapták őket. A bejegyzés szerint a Nébih az étkeztetés színvonalának javításáért elindította a Minőségvezérelt Közétkeztetés programját, melynek során minősíti a közétkeztető főző-, valamint tálalókonyhákat. A minősítés helyszíni szemlékre épül, ilyenkor a hatóság munkatársai megvizsgálják az élelmiszereket, a tevékenységet, a létesítményt, a minőséget és az élelmiszer-biztonságot garantáló dokumentumokat is. Az értékelés 1-től 5-ig tartó skálán zajlik, az eredményeket a Nébih a honlapján teszi közzé.

Azt is írják, hogy hatósági ellenőrzést a Nébih mellett a kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szakemberei végeznek. Az ellenőrzéseknek nincs előre meghatározott ütemezése, bármelyik létesítmény bármikor számíthat rá. Ha a szakemberek súlyos hibákat, hiányosságokat tapasztalnak az ellenőrzés során, akár a hely azonnali felfüggesztése mellett is dönthetnek. A Nébih Zöldszámára, valamint ügyfélszolgálatára az elmúlt egy évben összesen 9 bejelentés érkezett az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban.

A Nébih hivatalos Facebook-oldalát végignézve bevett szokásuk a kapott kérdésekre szerdánként válaszolni, ám az eddigi kérdéseket elnézve ezek inkább olvasói megkeresések, mintsem a sajtó munkatársainak érdeklődései.Többek között a következő kérdések merültek fel korábban:

• „Szivacs vagy mosogatókefe? Melyiket válasszam?”
• „Van különbség a fehér és a barna cukor között?”
• „Mi a különbség a csokoládé és a csokoládé ízű jégkrém között?”

Azt már-már megszokhattuk, hogy a politikai kommunikáció a hazai nyilvánosságban is leginkább a közösségi médiában zajlik. Arra azonban nem gondoltunk, hogy a hivataloknak küldött sajtómegkeresésekre adott válaszok is áttevődtek erre a színtérre. Ez a gyakorlat nagyban megnehezíti az újságírók munkáját, hiszen egy sajtómegkeresésre a legtöbb esetben az állami szervek szabályosan eljárva válaszolnak, sőt, külön kommunikációs apparátust tartanak fenn erre a célra.

Ebben az esetben azonban nem így történt, az Átlátszó nem kapott visszajelzést a hivataltól, válaszaik csak a Facebook-posztban láthatók, azt sugallva, hogy egy átlagos fogyasztói érdeklődésre válaszolnak, nem egy hivatalos sajtómegkeresésre.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Gyermekek ebédelnek az egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola étkezőjében 2017. március 8-án. MTI Fotó: Komka Péter