Negyvenkét újságírót öltek meg 2020-ban, és legalább 234-en vannak börtönben

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists, röviden IFJ) december 10-én, az emberi jogok világnapján publikálta White Paper of Global Journalism című kiadványát, ami az újságírók ellen az elmúlt harminc évben elkövetett atrocitásokról számol be.

Támogatási kampány

A szervezet szerződött és szabadúszó újságírók, illetve az őket támogató munkatársak, fixerek, sofőrök, tolmácsok ellen elkövetett merényleteket tartja számon.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az IFJ adatai szerint 1990 óta 2658 újságírót öltek meg. Csak 2020-ban negyvenketten vesztették életüket munka közben. 

Ez valamivel kisebb, mint a 2019-es adat (49), és kevesebb, mint a fele a 2018-as számnak (95).

Az utóbbi három évtized legdurvább éve 2006 volt, ekkor az IFJ 155 újságíró halálát jegyezte fel. Közel van ehhez 2007, amikor 135-en vesztették életüket. A két esztendő az iraki harcok tetőpotját jelzi, ahol minkét évben több mint 60 újságíró vesztette életét.

forrás: IFJ

Hasonló emelkedés látszott 2001-ben (100), amikor a NATO és a szövetséges államok beavatkoztak az afganisztáni polgárháborúba, illetve 2003-ban (92), az iraki invázió idején. Tartós emelkedést eredményezett a szíriai polgárháború is, ahol 2011 óta közel 100 újságíró veszítette életét.

Átlagolva az adatokat, az utóbbi harminc évben hetente két újságírót öltek meg – emelte ki a szervezet.

A legutóbbi áldozatok között van Malala Maiwand afgán újságíró és emberjogi aktivista, akit december 8-án kedden lőttek le sofőrjével együtt; Jaime Castaño Zacarías mexikói fotóriporter, akit szerdán, december 9-én öltek meg, miután az úton heverő holttestekről készített fényképeket; illetve a december 12-én Irakban kivégzett újságíró, Ruhollah Zam, akit a 2017-es tüntetések buzdításáért ítéltek el.

Idén is Mexikó volt a legveszélyesebb ország

Idén 15 országban öltek meg újságírókat, ezek közül Mexikó volt a legveszélyesebb az újságíróknak: ott tizenhárman vesztették életüket. Az ország öt év alatt negyedik alkalommal került az első helyre. Idén Pakisztán követi 5 halállal, majd Afganisztán, India, Nigéria és Irak három-három gyilkossággal.

forrás: IFJ

Két-két gyilkosság történt a Fülöp-szigeteken, Szomáliában és Szíriában is, egy Kamerunban, Honduraszon, Paraguayban, Oroszországban, Jemenben és Svédországban.

1990 óta az újságíró-gyilkosságok 50 százaléka a világ tíz legveszélyesebb országában történt. Irakban 340 riportert öltek meg, Mexikóban 178-at. Az első tíz ország között van még a Fülöp-szigetek (160), Pakisztán (138), India (116), Oroszország (110), Algéria (106), Szíria (96), Szomália (93) és Afganisztán (93).

A helyi újságírók vannak a legnagyobb veszélyben

Az IFJ kiemelte, hogy az utóbbi harminc évben meggyilkolt riporterek többsége nem haditudósító, hanem helyi újságíró volt. Mintegy 75 százalékukat célzott támadás során, otthona vagy munkahelye közelében ölték meg.

forrás: IFJ

Erre az utóbbi években az európai országokban is több példa volt: például Anna Politkovskaya orosz újságíró meggyilkolása. Az orosz politikáról, Csecsenföldről és a hadseregről tudósító, Putyin-ellenes újságíró holttestét 2006 októberében moszkvai lakásának liftjében találták meg. Négy lövés végzett vele.

2017-ben Málta legismertebb oknyomozó újságíróját, Daphne Caruana Galiziát egy autójába rejtett bombával ölték meg. Az újságírónő számos, elsősorban a balközép kormánypártot illető korrupciós botrányt hozott napvilágra. A gyilkosság végrehajtóit elfogták, de a megrendelők személyére azóta se derült fény.

Az utóbbi évek egy másik nagy port kavaró, újságírók elleni merénylete volt Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása 2018-ban. Ján Kuciak újságíróként korrupt szlovák politikusokról, többek között a gyilkosságokat megrendelő Marian Kočner-ről publikált tényfeltáró riportokat. A gyilkosságot követően tízezrek tüntettek megfelelő eljárásért és a bűnösök felelősségre vonásáért.

Az újságírók ellen elkövetett gyilkosságok csupán egytizedében indult per az elkövető ellen – hangsúlyozza az IFJ.

A riporterek bebörtönzése is komoly probléma

Az IFJ egy párhuzamos kutatása szerint jelenleg legalább 234 újságíró van börtönben világszerte.

Összesen 34 országban tartanak nyilván bebörtönzött riportereket. Törökországban 67 -en vannak, Kínában 23-an, Egyiptomban 21-en, Eritreában 16-an, Szaúd-Arábiában 14-en, Fehéroroszországban 11-en, Jemenben és Kambodzsában 9-en, Kamerunban 6-an, Marokkóban és Mianmarban öten-öten.

Ezenkívül rengeteg olyan esetet regisztráltak, amikor a riportert rövid idő után elengedték, vádemelés nélkül – ezzel is igazolva, hogy fogvatartásuknak nem volt semmilyen jogi alapja – emeli ki a kiadvány.

Törökországban a 2016-os katonai puccskísérlet után fogtak el több újságírót, Fehéroroszországban pedig a 2020-as elnökválasztást követő tüntetések folyamán börtönöztek be több riportert. Az IFJ hozzáteszi, hogy a Covid19 krízis még több újságíró elfogásához vezetett idén, illetve megemlékezik a vírus következményeképpen, a börtönben elhunyt egyiptomi újságíróra.

forrás: IFJ

Az IFJ a világ egyik vezető nemzetközi újságíró-szervezete, ami 600.000 média-munkatársat köt össze 146 országból. A szervezet 1926-os alapítása óta támogatja a minőségi, etikus és szolidaritás-alapú újságírást globális és állami szinten is.

Rutai Lili

Képek forrása: a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) White Paper on Global Journalism című kiadványa.