Dél-dunántúli fürdőbirodalom I.
– Bánki Erik pályaképe

Hogyan bukik bele önkormányzatok sora abba, amit az évtized legjobb beruházásának ígértek? Az Aquaplus-cégcsoport fürdőberuházásait vizsgáló cikksorozatunk első részében a főszereplőket, illetve a köztük húzódó családi-üzleti, politikai kapcsolatokat ismertetjük.

Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert. Noha a fiatal országgyűlési képviselő maga sem tolja el  a különböző tiszségeket, értelmetlen funkcióhalmozásról az ő esetében kevésbé beszélhetünk, hiszen Bánki különböző pozíciói szinte mind kötődnek egy jól meghatározható gazdasági folyamathoz: a délnyugat-magyarországi fürdőépítési lázhoz.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A politikus az elmúlt évtizedekben Baranya megyében megkerülhetetlen politika tényezővé építette fel magát, az Országgyűlésben a Fidesz első számú (és különösen gyógy-és termálfürdőkkel kapcsolatos kérdésekben aktív) turisztikai szakpolitikusa lett, emellett pedig tulajdonosként megjelent egy olyan cégcsoportban is, amelyik Bánki szűkebb pátriájában is egyre-másra jelent meg önkormányzati fürdőberuházások partnereként.

A politikus

A 42 éves Bánki Erik – noha Szekszárdon született – legszűkebb otthonának a baranya megyei Mohácson tekintheti. Itt érettségizett 1988-ban, a rá következő két évben előbb belépett a Fideszbe, majd részt vett a párt mohácsi alapszervezetének megalapításában – olvasható a képviselő a parlament honlapján elérhető életrajzában. A fiatal politikus szinte a kezdetektől fogva a narancsos párt megyei nagyságai közé tartozott: 1990-ben a mohácsi Fidesz elnöke, ’92-ben a párt megyei szervezetének lett alelnöke.

Az akkor országos szinten a jelenleginél jóval kisebb támogatással bíró pártban betöltött tisztségei mellett a kilencvenes évek elején Bánkinak maradt ereje és energiája saját üzletemberi karrierjét építgetni. Külkereskedelmi áruforgalmi végzettséget szerzett, és a rendszerváltás idején az NSZK-ba szakadt, majd ott sikeres vállalkozóvá váló fivére pénzügyi segítségével maga is cégeket indított: 1994-ben B & B Impex Külkereskedelmi Kft., egy évvel később B & B-Invest Ingatlanforgalmi és Vagyonhasznosító Kft. néven alapított társaságot.

A Baranya Megyei Munkaügyi Központ (BMMK) 1997-es bérleti szerződése ügyében Bánkinak már a kilencvenes években szert tett a politikát az üzlettel sajnálatosan keverő vállalkozó imázsára (Magyar Hírlap – Bánki Erik megyei elnök, 1999. 06. 07). Azzal még nem volt baj, amikor fivére segítségével felújította a mohácsi volt Korona Szálló épületét, majd bérbeadta a BMMK helyi lerakatának. Alig egy év múlva viszont a pécsi „anyaszervezetnek” is éppen a B & B Impextől sikerült székházat bérelnie, méghozzá úgy, hogy a kiírt közbeszerzési pályázat elbírálásakor az épület még nem is volt a cég birtokában. Végül a harmincmilllióért megszerzett ingatlanra tízéves szerződést írtak alá, amelynek értelmében a BMMK havi cirka kétmillió forintért bérli a Pécs történelmi belvárosában található négyszintes épületet. (Magyar Hírlap – közpénzek vándorúton – avagy a vállalkozó politikusok, 2001. 03. 16.)

A Baranya megyei kormányhivatalnak a B&B Impexszel 1996 óta, a Cifrapalota Kft.-vel 2007 óta élő bérleti szerződése van, öt-, illetve harmincmilliós értékben – derül ki a hivatal honlapján elérhető közzéttételből. Utóbbi cég jelenlegi főtulajdonosa pont annak a két német úriembernek a kezében van, akiket 1999-ben a cég akkori tulajdonosai (Bánki édesanyja, és a B&B Impex) delegáltak a felügyelőbizottságba.

Hátországa: Baranya-vidék

Eközben Bánki politikai karrierje is felívelt. A Baranya megyei Fideszt és a pécsi szervezetet egyaránt meghatározó, régi motoros házaspár – Mikes Éva megyei elnök és Trombitás Zoltán – 1995-ben Pestre költözött. Akkori hírek szerint az új elnök választásakor a pécsi és a „vidéki” baranyai fideszesek kerültek szembe egymással, és utóbbiak jelöltje győzöttt, a pletykák szerint Bánki szervezőmunkájának köszönhetően (Népszabadság – A falusi focista és a pécsi héják, 2001. 07. 03.). Bánki mohácsi és megyei közgyűlési tagként, a harkányi gyórgyfürdőt üzemeltető és a mohácsi városgazdálkodásért felelős önkormányzati vállalatokban tisztségeket betöltve várta 1999-et, amikor – már országgyűlési képviselőként – ő lett a Fidesz megyei elnöke.

2002-ben, amikor a mohácsi fideszesek Bánki Erik felfedezettjét, a várost a mai napig irányító Szekó Józsefet indították a polgármesteri címért, az országban egyedül itt sorolt be a szocialista párt a Fidesz jelöltje mögé. Az üzenetet a szomszédos községben lakó Puch László hozta, jelezvén: Szekóval az MSZP is elégedett (Népszabadság – Szekó József mohácsisága, 2002. 11. 28.).

Bánki eközben a parlamentben 14 év alatt a jobboldali párt első számú turisztikai szakpolitikusává küzdötte fel magát. 1998 óta folyamatosan részt vesz az idegenforgalommal foglalkozó bizottság munkájában, ennek 2006 óta elnöke is. Különösen a fürdőkre fókuszál: már 1998-ban elnökölte a gyógy- és termálturizmusmért felelős albizottságot. A jelenlegi, egyszerre centralizált irányítású, és támogatóit tömegpártosan mozgosító Fidesz átalakulását elindító 2003-2004-es újjászervezéskor Bánki lett a párt közvetlenül Orbán Viktornak referáló regionális politikai igazgatója, a kiüresedett megyei elnöki posztról pedig le is mondott.

Bánki azóta bennfentes szerepét jól jellemzi, hogy Kubatov Gábor elhíresült listás hangfelvételén róla is beszélt: „mi a legnyugodtabban ültünk ott a Bánki Erikkel, a Bánki Erik azt mondta: Gábor, 38 000 szavazatunk lesz. 36 500 lett.”

A szakértő

Madár József Péterről, a 2009-ben Zrt.-vé alakult MSB Consult Kft. fő tulajdonosáról Szalai Ottó, a siklósi renegát exfideszes állította, hogy Bánki unokatestvére. Kettejüknek közös érdekeltsége biztosan van: Madár – aki civilben a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtani karának oktatója –a Bánki-Bauer párossal közösen tulajdonolja az ingatlanforgalmazásban és -beruházásban utazó Bábamad Kft.-t, ahol Madár felesége az ügyvezető.

Az MSB Kft. 2009-ben egy potenciális ügyfélnek üzleti és befektetési tanácsadási tevékenységének legfontosabb referenciái között egy kivétellel (Fonyód) csak olyan önkormányzatokat sorolt fel, amelyek fürdőépítésbe fogtak (Dunaújváros, Szekszárd) , vagy Bánki politikai működésének frekventált területei közé tartoznak (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye, Pécs), esetleg mindkettő (Siklós, Mohács, Tamási).

Madár és felesége egyaránt tulajdonosok a szintén tanácsadással foglalkozó Cordia-MS Kft.-ben is, ahol több más pécsi egyetemi oktató nevével is találkozhatunk. Ilyen például Jarjabka Ákosé, aki 1999 és 2004 között volt érdekelt a cégben, a 2010-es helyhatósági választásokon helyet kapott a kormánypártok által is támogatott területi listán. Ma a dél-dunántúli Regionális Fejelesztési Tanácsban a nemzetgazdasági miniszter delegáltja. Ő egyébként – ha hinni lehet a 2009-es pécsi polgármesterválasztást megelőző fideszes belharcokról kiszivárgott híreknek, amelyek szerint potenciális jelöltként Jarjabka neve is felmerült – a párton belül inkább a Bánki-féle csoportosuláshoz tartozik.

Baranya megye 2010 januárjában az MSB Zrt. részvételével működő konzorciumnak adott húszmilliós megbízást az Európa kulturális Fővárosa idényhez kapcsolódó projektmendzsmentre. 2008 során négy hónapos pénzügyi szakmai tanácsadást vásárolt az MSB Consult Kft.-tól kilenc millió forintért.

A beruházó

Bánkit már többször emlegették az Aqua Holding Befektetési és Tanácsadó Kft.-ben 2006 és 2010 között birtokolt részesedése kapcsán. A cég egy másik tulajdonosa ugyanis György Zoltán volt, a számos – fideszes önkormányzat vezette – településen fürdőépítési projektekben részt vállaló Aquaplus Kft. tulajdonosa. Bánki 2010-ben a HVG-nek azt mondta, noha György Zoltán „jó barátja”, maga semmit nem tesz az Aquaplus sikeréért, tulajdonszerzésével pedig csak annyit szeretne, hogy akkor is legyen munkája, ha politikai pályafutásának vége szakadna.

Noha a gazdasági hetilap szerint a partnerek azt állítják, hogy a holdingnak nincs köze a kútfúró céghez, ez azért nem teljesen igaz. 2002-ben ugyanis két magánszeméllyel együtt éppen az Aquaplus Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. alapította a céget. A másik két alapító neve sem ismeretlen: egyikük a MSB Kft.-s Madár József, a tanácsadócégben személyesen tulajdonosként és vezetőként is feltűnő testvére, másikuk pedig Bánki anyósa. Az ő helyükre lépett be tulajdonosként 2006-ban Bánki és felesége.

(Folytatjuk)

A cikk elkészítését a Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont támogatta.

(Fotó: innen.)