Lombkorona sétány: a természetvédők tiltakoznak, a polgármester áll a vizsgálat elé

240 méter hosszú lombkorona sétányt terveznek a balatonboglári Várdombra, ami a földvár miatt „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva védett terület. Egy nemrég született bírósági döntés értelmében azonban az építkezés előtt előzetes vizsgálatot kell lefolytatni. A természetvédők szerint aggályos, ha a tömegturizmust egy védett területre irányítjuk. A polgármester azonban nyugodt szívvel áll a vizsgálat elé, szerinte ugyanis előny, ha mindenki számára bebizonyosodik, hogy lombkoronasétány nem veszélyeztetni a Várdomb környezetét. A magasösvényre fű alatt kapott több százmilliós támogatást a fideszes önkormányzat, miközben az elmúlt tíz évben egy helyi vállalkozó tette rá a kezét a védett Várdombra, aki ingyen bérli a területet az önkormányzattól. 

Támogatási kampány

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) pert nyert a Somogy Megyei Kormányhivatallal szemben a Pécsi Törvényszéken.

A jogerős bírósági döntés értelmében a lombkorona sétány engedélyezése előtt előzetes vizsgálatot kell lefolytatni.

Az EMLA Egyesület vállalta el a Magyar Természetvédők Szövetsége jogi képviseletét a bíróságon. A bírósági döntés nem jelenti azt, hogy nem épül meg a sétány, csupán azt írja elő, hogy a beruházás megindítása előtt előzetes vizsgálatot kell lefolytatni – mondta el Kiss Csaba, az EMLA Egyesület ügyvédje az Átlátszónak.

Az ítéletről a 24.hu is beszámolt. Hivatalosan először egy előzetes vizsgálat kell, ami megállapítja, hogy milyen egyéb vizsgálatok szükségesek, szükséges-e környezeti hatásvizsgálat.

Facebook

(null)

2020 februárjában kérte a város fideszes polgármestere a hatóságot, hogy adják meg a természetvédelmi engedélyt a beruházáshoz. Mészáros Miklós 2010 óta tölti be a vezetői tisztséget Balatonbogláron. A természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal meg is adta az engedélyt tavaly nyáron. A mostani perben az MTVSZ azt kifogásolta, hogy az engedély megadása előzetes vizsgálat nélkül történt meg egy természetvédelmi területen, a bíróság a természetvédőknek adott igazat.

A földvárak „ex lege” védettek

A balatonboglári Várdomb „ex lege”, azaz a törvény erejénél fogva védett terület, a legnagyobb értéke egy bronzkori földvár, ami a természetvédelmi törvény alapján országos jelentőségűnek minősül. A dombot egy többnyire feketefenyőkből álló erdő borítja, ami szintén természetvédelmi oltalom alatt áll.

A balatonboglári Várdomb, a fák közé tervezik a lombkoronasétányt. Forrás: Google Earth

„Nekünk azért fontos, hogy elkészüljön a vizsgálat, mert ez egy természetvédelmi terület, ahova, ha bárki építeni szeretne valamit, akkor be kell tartania a jogszabályokat” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Balatonboglár egyik kiemelt turisztikai célpontja a Várdomb és a Gömbkilátó, az önkormányzat célja a beruházással, hogy minél több turistát csalogasson a településre.

„Törekedni kell egy olyan turizmust létrehozni, ami nagyobb harmóniában van a természettel. Ezzel a gondolattal viszont nem összeegyeztethető, ha a tömegturizmust egy védett területre irányítjuk.

A lombkoronasétánynak pedig éppen az a célja, hogy minél több ember, akár tízezrek, látogassanak el a Várdombra” – hangsúlyozta Éger Ákos.

Az MTVSZ szerint a fejlesztéssel nem csak az a baj, hogy kivágnának 11 darab fát. A 240 méter hosszú lombkorona tanösvény rengeteg acélt és betont is jelentene a védett területen, ugyanis a földbe betonoznák a tanösvényt tartó 15 darab tartóoszlopot.

A lombkoronasétány terve. Forrás: Tervlap

A padok zavaróak, a sétány nem

A domb oldalára tervezett piknikezőhelyek számát még a kormányhivatal által kiadott, tavaly nyári természetvédelmi engedély is korlátozta. Az úgynevezett katlan központjába tervezett padok és asztalok túlságosan megváltoztatták volna a mostani látványát a Várdombnak, ezért a terület kevésbé látványos, kevésbé értékes helyzetű területein kell azokat kihelyezni.

„Művi, tárgyi elemekkel való betelepítés megszünteti, degradálja táji esztétikai egységüket, értéküket. Továbbá káros degradációs jelenségekhez vezetnek azáltal, hogy a látogatókat odavonzzák, ott tartják, a forgalom miatt elsődlegesen a felszíni növényzet, másodlagosan a talaj lekoptatásához vezetnek, összességében táj-és természetvédelmi szempontból káros hatásúak” – olvasható az engedélyben.

A kormányhivatal a hatalmas mennyiségű acéllal már nem volt ilyen szőrős szívű, ugyanis a lombkorona sétány nem zavarja a földsánc látványát.

„A Kormányhivatal megállapította, hogy a lombkorona sétány kialakítása a vízmű domb keleti oldalán, lombkoronaszint alatt vezetett acélszerkezet látványa lombos állapotban rejtve marad a Várdombon sétálók számára, nem zavarva a földsánc látványát. A Várdombot távolabbról – például a vízről –szemlélők sem láthatják a lombok között megbújó tanösvény szerkezetét, tehát továbbra is Balatonboglár sziluettjéhez tartozó gömbkilátó határozza meg a város látképét.”

Kormányhivatal engedély – Balatonboglár lombkorona sétány by atlatszo on Scribd

Fű alatt kaptak pénzt a magasösvényre

A Várdombon az utóbbi években pályázati támogatás segítségével több fejlesztés is megvalósult, amelynek keretében az önkormányzat egy helyi vállalkozóval, a Sziszi Vendéglátó Kft.-vel felváltva pályázott.

Azt a 24.hu derítette ki tavaly év elején, hogy a várdombi magasösvény fejlesztésére 383 millió forint jutott az önkormányzatnak. Ráadásul a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva fű alatt osztotta ki ezt a pénzt, a pályázatok sem voltak nyilvánosak. A titkos pénzcsapból a Gömbkilátó és környezete fejlesztésére két részletben további 81 millió forinthoz jutott a település.

A balatonboglári Gömbkilátó üzemeltetője, a Sziszi Kft. tulajdonosa Csiszár Szilárd egyedül is pályázott a magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot.

„Minden egyes fillér a magyar turizmus ügyét szolgálta abból, ami az állam pénzéből ide érkezett”

– húzta alá Mészáros Miklós a fejlesztések átadó ünnepségén tavaly nyáron. A Somogyi Hírlapnak azt nyilatkozta a polgármester, hogy nem a környezetrombolás a cél, hanem éppen ellenkezőleg „a természet kincseit szeretnénk megmutatni a látványosság segítségével az ide érkező sok százezer embernek”.

Mészáros Miklós beszédet mond a Gömbkilátó előtt. Forrás: Facebook/Miklós Mészáros

Mészáros Miklóst telefonon kerestük, aki szívesen válaszolt a sétánnyal kapcsolatos kérdéseinkre. Elmondta, hogy a lombkorona sétány nettó ára 383 millió forint. Nem tudja, hogy mikor fognak kezdődni a munkálatok, az attól függ, hogy megkapják-e az építkezéshez az engedélyt.

„Mi nyugodt szívvel állunk a vizsgálat elé, az nekünk is előny, ha mindenki számára bebizonyosodik, hogy lombkoronasétány nem veszélyeztetni a Várdomb környezetét”

– mondta a polgármester.

A helyi vállalkozó rátette a kezét a Várdombra

Nem meglepő, hogy a tervezett tanösvényben szintén van a Sziszi Kft.-nek szerepe. „A megvalósítást Balatonboglár város kiemelt gazdasági partnerével, a Gömbkilátó üzemeltetési feladatait jelenleg is ellátó Sziszi Vendéglátó Kft.-vel közösen célszerű tovább gondolni” – olvasható a 2018-as polgármesteri előterjesztésben.

A Sziszi Vendéglátó Kft. több mint 10 éve jelent meg a Várdombon, amikor is elkezdte tervezgetni, hogy kalandparkot és bobpályát létesít a területen. 2010 körül Balatonboglár önkormányzata a helyi vállalkozóra, Csiszár Szilárdra bízta a veszélyessé nyilvánított Gömbkilátó felújítását, aki belépődíjassá tette, és üzemeltette az épületet.

A boglári vállalkozó jól járt a felújítással, ugyanis cserébe hosszú távra bérbe vette az önkormányzattól a természeti és régészeti szempontból is védett Várdomb 6,3 hektárnyi területét, sőt még egy kalandparkot is felépíthetett a Várdombon lévő erdőben.

Forrás: balatonboglarbob.hu

A 2010-es tájépítészeti dokumentumban található a bérlésre vonatkozó információ:

„A park 2008 nyarától 30 éves bérleménybe került. A bérlő bérleti díj helyett a fenntartást vállalja, valamint 30 év után átadja a kialakított létesítményeket.”

Mészáros Miklós lapunknak elmondta, hogy ez az egyezség van érvényben, és nagy segítség az terület tulajdonosának, az önkormányzatnak, hogy a Kft. tartja fenn a területet, és a különböző pályázatok segítségével fejlesztéseket visz végbe.

A projekt 140 millió forint támogatást nyert uniós pályázaton, ami a költségek 50 százalékos támogatottságát jelentette. A beruházót már ekkor is akadályozták a természetvédők: a környezetvédelmi szakhatóság ellenvetése miatt csúszott a kalandpark építése.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó 2020. október 26-án. Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ idén első alkalommal meghirdetett pályázatán az 1950-es években épült kilátó nyerte meg az év kilátója címet. (Fotó: MTI/Varga György)