Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött

Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben a választás során: a februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A korábbi polgármester végül 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott.

Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni.

Most az „új lakókkal” sikerült. A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan állapotban van.

A választás eredménye ebben a faluban már jogerős, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – hangsúlyozták a helyiek.

Milliókat érhet a polgármesteri szék

Hasonló folyamatok zajlottak a szintén baranyai, 153 fős Pettenden is. A Területi Választási Bizottság határozatában olvasható infomációk szerint ugyanis a választás kiírásakor még csak 103 választópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, szeptembertől viszont drasztikusan emelkedni kezdett a faluban állandó lakóhelyet létesítők száma. Amikor a névjegyzékben található személyek száma elérte a 160 főt, a település jegyzője feljelentést tett a rendőrségen okirathamisítás gyanúja miatt.

A választás zárásakor már 213 választó volt Pettenden, ami a kiíráshoz viszonyítva 106 százalékos emelkedést jelentett. Ingatlanonként 20-30 fő jelentkezett be fiktíven. Az összes „új lakó” szeretett volna szavazni, sőt, a nemzetiségi választáson is le akarták adni a voksukat. Erről mindenki ugyanazon az email címen kért értesítést.

A panaszt benyújtók szerint szigetvári hajléktalanok 5000 forintot kaptak azért, ha átjelentkeznek, és plusz ötezret, ha szavaznak az adott jelöltre.

A választás napján négy személyutóval és egy nyolc fős kisbusszal hordták az idegeneket a településre, akiknek helyismeretük sem volt. A faluba a rendőrség is kiment, választási csalás miatt azonban nem intézkedtek. Az eseményekről hang- és képfelvételt is készítettek a beadvány készítői.

Az átjelentkezők közül végül 54 adta le a voksát, ami a szavazók 34 százalékát jelentette. A választást egy független jelölt nyerte 85 szavazattal a szintén függetlenként induló volt polgármester előtt (ő 58 szavazatot kapott).

Arról, hogy miért lehetett ilyen fontos a választás egyeseknek, a faluban egy okot jelöltek meg: a pénzt.

A község 2017-ben nyert támogatást az államtól összekötő út építésére Nagydobsza és Pettend között. Az összeg a falu éves büdzséjéhez képet hatalmas: 112 millió forintról van szó (az éves költségvetés ennek nagyjából az egy százaléka). Arról azonban, hogy ki legyen a kivitelező, még nem döntöttek.

Ennek oka, hogy a költségek közben megemelkedtek, ma már csak 150 millióból lehetne megépíteni az utat. Ennyi pénze azonban nincs a településnek, ezért csökkentett műszaki tartalom jóváhagyását kérték. Ez még elbírálásra vár, a pénzszerzés lehetősége azonban vélhetően megmozgatta az embereket.

A Dél-Dunántúl egyik legszegényebb térségében ugyanis egy ilyen beruházás hatalmas lehetőséget jelent. Akkorát, amiért érdemes lehet akár fizetni is embereknek a választás megfelelő alakulásáért. A befektetett összeg ugyanis bőven megtérülhet egy útépítő cégen keresztül, amely végül elnyeri a beruházást.

Csak ne cigány legyen?

A Somogy megyei Kisberényben szintén az átjelentkezők magas száma lett gyanús.

Ott az önkormányzati választások előtti hetekben csaknem megduplázódott a helyi lakcímmel rendelkező, választásra jogosultak száma, emiatt megsemmisítették a választási eredményeket és új választást írtak ki novemberre.

Sárhegyi Judit, Somogy megye jegyzője, a Területi Választási Iroda vezetője az MTI-nek elmondta, már a választások előtt feljelentést tett, mert a 128 névvel induló kisberényi névjegyzéken október 13-án már 252 helyi szavazásra jogosult neve szerepelt.

Ebből végül 214 szavazott is: a Fidesz jelöltje 4, az egyik független jelölt 79, míg egy másik, szintén független jelölt 129 szavazatot kapott.

A rendőrség az ügyben közokirat-hamisítás miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen.

Itt érdeklődésünkre a községben élők azt mondták, nekik mindegy lenne, ki a polgármester, de a helyiek dönthessenek róla, ne pedig idegenek, akik nem laknak a településen. A nagy százalékban romák lakta községben úgy vélik, egy helyi vallási csoport szeretné így megszerezni a hatalmat, hogy később az önkormányzaton keresztül pályázati pénzekhez juthassanak. Emellett az is fontos lehet nekik, hogy ne cigány legyen a falu első embere – mondták.

Az érintett felekezet vezetője, aki maga is indult és be is jutott a testületbe, visszautasította, hogy az általa vezetett vallási egyesületet a választásokkal összefüggésbe hozzák.

Hagyománya van Magyarországon

A 2018-as országgyűlési választások során az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb az átjelentkezők szerepe – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink azt valószínűsítették, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele a 2018. április 8-i választáson:

Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben

Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették.

A 2014-es önkormányzati választások előtt Újszentivánon figyeltünk meg hasonló jelenséget, négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti faluban. Ebben az ügyben már bírósági ítélet is született, Tiszasziges fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra.

Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt

A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. [featuredbox text=

Katus Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!