„Hentesmunkát végzett a kultúrkomisszár” – a táblabíróság szerint a színházigazgató is közszereplő

Közel két éves perfolyam végére tett pontot nemrég a Szegedi Ítélőtábla, amikor kimondta, hogy Fülöp Péter, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója „közérdeklődéssel kísért ügyek kapcsán mindenképpen közszereplőnek minősül”, miután „az igazgató színházat érintő döntései is a helyi közélet szerves részei, és ekként széleskörű médiaérdeklődésre tartanak számot”.

Az ügy kiindulópontja egy, Kaposvár köz- és kulturális életével foglalkozó hírblog, a KAPOS-T felületén 2017. március 2-án megjelent írás – szerzője, így a per érintettje e sorok írója – melynek számos megállapítását a felperes színigazgató sérelmesnek találta. A cikk apropója az az emlékezetes, országos visszhangot kiváltó eset volt, melynek során a Csiky Gergely Színház vezetése négy középkorú színészt elbocsátott, hogy helyükre fiatalabbakat szerződtessen.

Fülöp direktor különös karrierívét ebben a cikkünkben rajzoltuk meg:

A pécsi sörbártól a kaposvári miniszteri biztosságig: Fülöp Péter színházmenedzseri karrierje

A pécsi vendéglős felemelkedésének története igazi gyöngyszem, még a csodálatos NER-karrierek világában is. Miniszteri engedéllyel hosszabbítgatott, ideiglenes igazgatói megbízással megszerzett szakmai tapasztalat, amivel már teljesíthető a „rendes” megbízás feltétele, majd még egy ugrás a színházvezetéstől a miniszteri biztosságig – mindezt három év alatt. A 32 éves Fülöp Péter pályaképe.

A leépítések miatt indított, szintén a közelmúltban folyó munkaügyi pert az elbocsátott színészek nagyobbrészt megnyerték, a kor szerinti diszkriminációt viszont nem mondta ki a bíróság.

A kifogásolt cikk ennek apropóján kétségkívül nem fest barátságos képet Fülöp Péterről: tevékenységének e részét „hentesmunkának” nevezi, őt magát pedig „kultúrkomisszárnak”. Megemlíti egy, a Magyar Művészeti Akadémiának készült, a színház marketingtevékenységéről szóló tanulmány „kamuszagú” voltát, továbbá hogy mindenféle színházi és vezetői gyakorlat nélkül került az igazgatói székbe. Valamint szó van arról is, hogy nyilvánosra állított Instagram-oldalán egzotikus utazások soráról számol be, miközben éhbérért dolgozó színészek kerülnek az utcára.

Két pert indított emiatt a direktor: egyet személyiségi jog megsértése miatt polgári bíróságon, a másikat pedig először rágalmazás, majd becsületsértés miatt magánvádas büntetőeljárásban. Ez utóbbit rövid idő alatt és teljes körűen elveszítette: a bíróság álláspontja szerint a fent idézett megállapítások „nem alkalmasak a becsület csorbítására” annak ellenére, hogy „nem tekinthető közszereplőnek”.

A másik, személyiségi jog megsértése miatt indított perben viszont a Kaposvári Törvényszék azon az állásponton volt, hogy a színházigazgató közszereplő. Ennek megfelelően öt sérelmezett pontban elutasította a keresetet: a nem túl hízelgő állításokat szabad véleménynyilvánítás körébe sorolta. Egy kérdésben viszont a felperes Fülöp Péternek adott igazat: a KAPOS-T a bíróság szerint megsértette személyiségi jogait azzal, hogy engedély nélkül használta fel a felperes egyébiránt nyilvánosra állított Instagram-oldalán látható fotókat.

Ezek ugyanis technikai okokból nem beágyazva, hanem képernyőprintként kerültek fel az oldalra, így azok, miután az érintett a cikk megjelenése után privátra állította az Instagram-oldalát, továbbra is láthatóak maradtak.

A pernek ez a fejezete megegyezéssel zárult: A KAPOS-T eltávolította a képeket, és helyreigazító közleményt jelentetett meg, a felperes pedig eltekintett a megítélt kétszázötvenezer forint sérelemdíjtól, és az ügy érdemi részét illetően egyik fél sem folyamodott további jogorvoslatért.

Fellebbezett viszont Fülöp Péter a Pécsi Ítélőtáblához közszereplői minősítése miatt. Beadványában arra hivatkozott, hogy „a felperesre nem vonatkoztatható, hiszen a színházigazgató nem gyakorol közhatalmat, a politikai közvéleményt legfeljebb csak esetenként befolyásolhatja és akkor sem feladatszerűen. Esetében a társadalom befolyásolása legfeljebb közvetve valósulhat meg, ugyanis nem az igazgató, hanem maga a színház tevékenysége fejthet ki hatást a helyi közösségre”.

A Szegedi Ítélőtábla – mert végül itt kötött ki az ügy – ítéletében rámutatott, hogy a közszereplői státuszt „a jogi megítélés szempontjából releváns konkrét élethelyzet dönti el, (… ) a közérdeklődésre számottartó ügyek szereplői is lehetnek azok, akár az ügyben való megnyilvánulásuk által, annak erejéig”.

Az ítélet szerint „a négy színész elbocsátásáról szóló hírt élénk érdeklődés kísérte a kaposvári lakosok részéről, amely ügy – értelemszerűen – a munkáltatói jogkör gyakorlóját is érintette”. Így olyan erősebb megfogalmazások, mint „kultúrkomisszár”, „hentesmunka” miatt sem perelhet sikeresen, ha azok közérdeklődésre számot tartó ügyben hangzanak el.

Huszka Imre

Fotó: Fotó: Fülöp Péter igazgató avatósisakban, a kép bal szélén Szita Károly polgármester. Kép forrása: Somogy Megyei Kormányhivatal