Napi Mutyimondó: jótékony félhomály és parttalan norvégozás

Minket nem pénzelnek oligarchák, csak akkor leszünk, ha te is fontosnak érzed, hogy dolgozunk. Légy szíves, támogasd az Átlátszót és a Mutyimondót rendszeres, akármilyen kicsi havi adománnyal! Rajtad is múlik!

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére sem, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide!

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Jól elrejtőzött
Az Index arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar energetika egyik kulcsfigurája kimaradt a volt horvát miniszterelnök ellen korrupció miatt indított nyomozásból. A vád szerint Ivo Sanader volt miniszterelnök tízmillió euró kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Mol befolyást szerezhessen az INA horvát olajipari cég felett. Ebben az ügyben az Interpol körözést adott ki a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen. Az Magyar Nemzet úgy tudja, az Interpol most mérlegeli, hogy levegye-e a vesztegetéssel vádolt Hernádit körözési listájáról. Az Index szerint az energiaszektor három gyanús ügyleténél, köztük a Mol-INA ügyben is felbukkan Tóth József neve. A lap szürke eminenciásnak, a magyar olaj- és gázüzlet megkerülhetetlen figurájának nevezi a férfit. A Mol-INA ügyben az egyik kenőpénzt utaló offshore cég tulajdonosi hátterében jelent meg Tóth neve, de a per idejére, különböző cserék révén sikerült kikerülnie a tulajdonosok közül, és csak a cég egyik később bejegyzett igazgatóját hallgatta ki a bíróság.

Parttalan norvégozás
A 444.hu azt írja, Norvégia 2016-ig összesen 40 milliárd forint támogatást ad magyarországi fejlesztésekre, ebből több mint négymilliárd jut a civil szervezeteknek. Az európai uniós megegyezés keretében nyújtott támogatási összegek Lázár János államtitkár keddi levele miatt kerültek napirendre. Lázár állásfoglalása szerint a Norvég Civil Alapból kiadott támogatásokról döntő konzorcium tevékenysége belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, ráadásul a Magyar Nemzet szerint „ezer szállal kötődik az LMP-hez”. Az Index szerdán megírta, hogy van az államnak is egy a civil szervezetek működését és programjait pályázati úton támogató alapja. Ez a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), amely az Átlátszó szerint kormányközeli civil szervezeteket támogat. Az Index erre hivatkozó cikke miatt helyreigazítási kérelmet kapott a NEA tanácsának elnökétől a Civil Összefogás Fórum (CÖF) e-mail címéről. A CÖF közel hatszázmillió forinttal támogatta a Fidesz-KDNP kampányát, a NEA tanácsának elnöke pedig a CÖF egyik alapítója.

„És itt értünk el az egész norvégozás lényegéhez”
Földes András az ügy kapcsán megjelent publicisztikájából idézünk, de a lényeg egy kicsit más: az Átlátszó is kapott támogatást a Norvég Civil Alapból. Ennek keretében zajlott le csütörtökön az első olyan műhelyfoglalkozás, ahol civil szervezetek tagjai tanulhattak arról, mi a közérdekű adatigénylés és megismerkedhettek a közadatok feldolgozásának újságírói technikáival, valamint a KiMitTud közadatigénylést segítő oldal használatával.

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót!

További érdekességek itthonról és külföldről

„A mi pártunk mindenkiről gondoskodik, aki csak megérdemli” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik vezető politikusa. A lap február óta foglalkozik azzal, hogy kiderítse, milyen pozíciókba kerülnek a parlamentből távozó kormánypárti politikusok. Informátoraik szerint a 136-ból már csak nyolc ember sorsa van függőben. Köztük van Pálffy István KDNP-s politikus, a TV2 volt híradósa is.

Tovább titkolja a kormány a paksi számokat, miután elnapolta a döntést a bíróság az atomerőmű bővítésével kapcsolatos  adatigénylési perben, amit egy LMP-s politikus indított  a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, hogy megismerhessük a januárban aláírt egyezmény részleteit, illetve a bővítéshez kapcsolódó hatásvizsgálatokat.  Szél Bernadett egy nappal az aláírást követően kérte ki a dokumentumokat a tárcától, ám a minisztérium azzal utasította el a kérést, hogy a döntés megalapozását szolgáló anyagok tíz évig nem nyilvánosak.

Újabb, az Átlátszó birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy Somos Katalin, a KÜIG-et irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, amelynek egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt.

A VS.hu arról számol be, hogy Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tulajdonosa volt egy ciprusi offshore cégnek. Horváth vagyonnyilatkozatában nem szerepelt ez a tény, a hatályos jogszabályok pedig tiltják, hogy kormányzati tisztviselők gazdasági társaságokban töltsenek be bármilyen tisztséget. A VS szerint az államtitkárnak már 2012-ben le kellett volna mondania a cégvezetői pozícióról.

Majdnem ezer euróba került eredetileg az V. kerületi jegyző cipője. Sélley Zoltán a csütörtöki képviselő-testületi ülésen villantotta meg a cipőtalpán maradt árcédulát. A talpat az Origo fotósa dokumentálta. A jegyző szerint leértékelt ajándék volt a cipő, valamivel több mint 89 ezer forintért vásárolták neki testvérei 40. születésnapjára.

Az Index cikke nyomán indítottak vizsgálatot egy rabszolgatartó cég ellen Nagy-Britanniában. Tavaly júliusban írta meg a lap, hogy egy debreceni iroda nagyjából kilencven magyart közvetített pénzért Angliába, de a szállás, a munkakörülmények és a fizetés az ígérttől jelentősen eltértek. A közvetítő cég lepusztult ingatlanokat töltött fel kiszolgáltatott magyar és más kelet-európai országokból származó bérlőkkel.

A szélsőjobb oroszbarátsága nem kifejezetten magyar jelenség, írja a Political Capital. Nemcsak a kelet-európai, a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok körében is egyre nagyobb a nyitottság Oroszország irányába. Az elemző intézet szerint a Jobbik programjában például hangsúlyos helyet foglal el az orosz érdekeket megtestesítő „eurázsiai külpolitikai paradigma” képviselete, arra pedig, hogy egész Európában tapasztalható ez a jelenség, az európai parlamenti választások idején lesz fontos odafigyelni.
A szervezett bűnözéssel foglalkozó újságíró szervezet, az OCCRP legújabb cikke a montenegrói kormányfőhöz kötődő bank maffia kapcsolatait mutatja be. A szervezet által megszerzett dokumentumok szerint a pénzintézet legfontosabb ügyfele, egyben legnagyobb betétese is egy kokaincsempészet miatt immár büntetőeljárás alatt álló férfi. A cikk egyébként egy sorozat része, amely az egykor a Balkán Monte Carlója címre törekvő Montenegrót mutatja be, amely egyre  inkább egy maffiaállamra hasonlít.