Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél

Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének  érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mivel civilek és műemlékvédelmi szakemberek régóta hangoztatják, hogy ez az építési projekt veszélyeztetheti a világörökségi területet, sőt az UNESCO is hangsúlyosan foglalkozott a MAHART-házzal, szerettük volna megnézni, pontosan mi történik most, a figyelmeztetések után a védett épületekkel.

Tiborcz Istvánék cége nem engedte, hogy megnézzük az építkezést, ezért csak az utcáról tudtuk fotózni a helyszínt. A látvány bennünket nem nyugtatott meg a védett épület sorsával kapcsolatban.

“Ha a MAHART-házat is büntetlenül szétszedik, akkor innentől kezdve nincs megállás, bármit meg lehet tenni az épített örökséggel.”  – fogalmazott egy korábbi cikkünkben  a magyarországi műemlékvédelmi rendszert jól ismerő forrásunk a szálloda építésében érintett egyik épületről.

Ha a MAHART-házat szétszedik, akkor bármit meg lehet tenni az épített örökséggel

Kiemelt beruházásoknál sokszor alkotmányellenes módon adnak felmentést törvények és rendeletek alól a baráti befektetői igényeknek való megfelelés érdekében, teljesen szembemenve a kulturális örökségvédelmi szempontokkal – hívja fel a figyelmet egy, az örökségvédelemmel foglalkozó ÓVÁS! Egyesülethez eljuttatott tanulmány.

Az UNESCO 2018-as budapesti látogatását követően készített jelentésében is foglalkozott egyebek mellett a MAHART-ház sorsával is.

Miért pont most? A magyar kormány éveken keresztül magasról tett az UNESCO kéréseire

Az UNESCO a budapesti világörökségi helyszínnel kapcsolatos határozatáról és tartalmának hátteréről az Átlátszó is megemlékezett. Most annak a szakértői jelentésnek jártunk utána, amely konkrétan megalapozta a bakui határozatot, annak érdekében, hogy megadjuk a feleletet a kormánynak a címben feltett álságos kérdésére.

A Miniszterelnökség erre válaszul többek között azt írta az UNESCO-nak, hogy “a MAHART-ház kapcsán téves információk jutottak a Világörökség Központ tudomására. A beruházást követően a sarokkupolát csaknem eredeti formájába állítják vissza”.

Amikor erről írtunk, eljutott hozzánk egy szakértői elemzés, mely szerint márpedig több gond is van a projekttel, például hogy az épület belső szárnyait lebontanák és csak a homlokzatokat tartják meg, miközben világörökségi vonatkozásban a MAHART-ház egyedileg védett műemlék, tehát

“minden alkotórésze, tartozéka védett, eredeti állapotában megőrzendő”

Az UNESCO-t nem nyugtatta meg a kormány által 2019. februárjában a korábbi jelentésükre adott válasz, mert két hónappal később, 2019. áprilisi végén újabb, szigorúbb ellenőrzést tartott szükségesnek, és egy ún. reaktív monitoring missziót küldött Budapestre. Ők készítettek megint egy jelentést (helyszíni látogatások, a kormány képviselőivel és civilekkel tartott találkozók alapján), s ezt nyilvánosságra is hozták.

Report on the joint World Heritage Centre/ ICOMOS Reactive Monitoring mission by atlatszo on Scribd

Ez a dokumentum is többször kitér a Tiborczék szálloda-tömbjének részét képező MAHART-házra, így fogalmazva:

„A MAHART-ház projektjét felül kell vizsgálni úgy, hogy tekintettel legyen a Kiemelkedő Egyetemes Érték megőrzésére, a projekt kapcsán pedig szakszerű épületkutatást kell végezni, amelyet meg kell küldeni a Világörökségi Központnak még az építési engedély kiadása előtt.”

„1913-ban szecessziós stílusban építtette a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság. Az épület egy nagyvárosi épületblokk szélén, a Duna partjára nézett. Az alsó szinteken a cég irodái, feljebb bérlakások voltak. A mostani tervezett építkezés az egész épülettömb teljes szerkezeti megváltoztatásával jár;  a belső udvart üvegtető fedi majd a szállodává és lakásokká alakítandó épületegyüttesben. A projekt az épület utcafronti oldalait (faszádok), valamint a bejárati hallt, a lépcsőházat és néhány falat kíván csak megtartani. Az épület további belső és külső részeit le fogják rombolni, a padlózattal, falakkal, a belső udvarra néző faszádokkal és a tetővel együtt. A tetőt a korábbi tervektől eltérően már nem lapos tetővé akarják alakítani. Az épület Dunára néző sarkán található kupolában tetőtéri bárt alakítanak majd ki.”

„Ez a projekt tipikus példája a budapesti belvárosi fejlesztéseknek, melyek során sokszor csak az épületek külső falait tartják meg, ezáltal az épületek szerkezete megváltozik, s többé nem lesznek különálló, egyedi részei a városszövetnek, hanem csak épülettömbként vesznek részt abban. A lépcsőházakat, a belső épületszerkezeteket, a belső udvarra néző külső falakat is elbontják. Az egyedüliként megtartott homlokzat pedig tulajdonképpen nem lesz más, mint egy modern épületet fedő vékony réteg. Ez a módszer nyilvánvalóan nagyban veszélyezteti az örökségvédelmi terület autentikus voltát.”

Sajnos azonban a fenti komoly kritika már későn jött: a kormány ugyanis a korábbi figyelmeztetéseket az épület kapcsán nem vette figyelembe, és pár héttel az áprilisi UNESCO-látogatás  előtt a projektnek megadták az építési engedélyt. Az épület belső részeinek lerombolását is engedélyező rendeletmódosítás itt elérhető, a szóban forgó épületet itt említi külön a jogszabály.

Nem engedték be az Átlátszót az építkezésre

Mivel mindannyiunkat érintő épületről, kulturális örökségünkről van szó, úgy gondoltuk, a nyilvánosságra is tartozna mi történik a szállodaépítés során a kétszeresen is védett házakkal. Szerettük volna megnézni, hogyan építik át a MAHART-házat és a két másik épületet, ám erre nem kaptunk módot a tulajdonos BDPST Zrt-től.

“Építési területről és folyamatban lévő felújítási munkákról lévén szó, sajnálatosan az építkezés megtekintését – egyebek mellett a munkavédelmi előírások miatt – nem tudjuk biztosítani. Az építési tervekbe betekintést nem tudunk biztosítani, azok csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott felek részére megtekinthetők. A sajtó munkatársai magán beruházás esetén nem tartoznak ebbe a körbe. Továbbá a BDPST Group megállapodásaiban foglalt kikötések miatt az építési tervek üzleti titoknak is minősülnek.”

A helyszíni szemle helyett egy promóciós dokumentumot kaptunk a cégtől, amiben így fogalmaznak:

“A beruházás a főváros építészeti örökségének részét képező épületegyüttest érint, amelynek megóvása és megmentése kiemelkedő jelentőségű. A beruházás során a fejlesztő konzorcium az egyes, korhű, restaurálási feladatok elvégeztetése mellett szigorúan ügyel azoknak az előírásoknak a betartatására, amelyek a műemlékvédelem alatt álló épületek felújítása során a beruházó felelősségi körébe tartoznak.”

Azt is állítják, hogy nem bontják szét az épületek belsejét

“nem csak az épületek homlokzatát, de a belső építészeti értékeit is feltárja, megvédi és felújítja”.

A cég által nekünk küldött anyag azt is állítja, hogy “a belvárosi városszerkezetbe szervesen illeszkedő beépítés megtartásáról is gondoskodik” – érdemes ezzel kapcsolatban az építkezésen kihelyezett plakáton a tetőt vonalát megnézni.

A BDPST Zrt. azt is hangoztatja, hogy

“a fejlesztés során csupán olyan alárendelt épületrészek kerülnek bontásra, amelyek nem képviselnek műemléki értéket”

Márpedig műemlékvédelmi szakemberek szerint ez az érvelés szembe megy a jogszabályokkal, mert ha egy épület műemlék, akkor annak nem csak bizonyos részei, hanem az épület teljes egésze védett, sőt még annak környezetére is tekintettel kell lenni építési projektek során.

A BDPST Zrt. válaszából talán a legszebb rész az, ahol arról kívántak meggyőzni bennünket, hogy a projekt tulajdonképpen közérdekű értékmentés:

“Figyelembe véve az elmúlt évtized során bekövetkezett állag-romlásokat is, kijelenthető, hogy a beruházás hiányában, a három épület közül egy néhány éven belül nagy valószínűséggel már menthetetlenné vált volna, annyira rossz állapotba került.”

Horn Gabriella

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!