Paks II környezetvédelmi engedélyét fenyegeti a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a Duna melegedése
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Újabb pert indít az Átlátszó, ezúttal a Magyar Nemzeti Bank ellen. Az MNB-től a Giro Zrt. tulajdonrészének megvásárlásaival kapcsolatos adatokat kértük, de még csak válaszra sem méltattak – így bíróság fogja eldönteni, nyilvánosságra hozhatók-e a bevásárlás részletei.
Április 15-i a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank 86,21%-os tulajdonrészt szerzett a Giro Zrt.-ben, a cél pedig a száz százalékos tulajdon megszerzése. Az információ meglepő volt, mert a Giro Zrt. 21 bank plusz az MNB közös tulajdonában állt, a cél viszont szemlátomást az, hogy az MNB egyedül felügyelhesse a Giro Zrt. feladatait.
Mi a Giro feladata?
Röviden összefoglalva: a Giro Zrt. feladata a teljes elektronikus banki átutalási rendszer működtetése. Az MNB ugyanakkor nem indokolta, hogy miért történt a bevásárlás; bár sajtóközleményük szerint a Giro Zrt. tavalyi adózás előtti eredménye 1,7 milliárd forintnál is több volt. A tranzakció költsége 9,5 milliárd forint, azaz ennyi közpénzt költött a Nemzeti Bank a vásárlásra. Az Átlátszó szerette volna megismerni az ügylet hátterét és részleteit.
Aggodalmak
A vásárlás hírével egyidejűleg aggódó kommentárok jelentek meg az interneten. A Giro Zrt. megvásárlásával az MNB-nek ugyanis megvan az elméleti lehetősége arra, hogy valamennyi banki tranzakcióról tudomást szerezzen, azokat megfigyelje. Fontos azonban kiemelni, hogy az átutalásokra banktitok vonatkozik, azokat az MNB sem ismerheti meg; a rosszmájúaknak pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy mivel a PSZÁF mint felügyelő szerv, amelynek szintén megvan a lehetősége az átutalások megismerésére, már az MNB részeként működik, az elvi lehetőség tehát hónapok óta adott erre. Ugyanakkor aki ezzel érvel, üzemszerű törvénysértést feltételez a Nemzeti Bank részéről.
Adatigénylés
A Nemzeti Banktól alapvetően két információra voltunk kíváncsiak. Egyrészt azt kérdeztük, hogy mi a megállapodás tartalma; kértük, hogy küldjék meg a tulajdonrész megszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Giro Zrt.-ben gyakorolt tulajdonosi jogokat érintő minden további szerződést vagy más megállapodást. Így kiderülhetne, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt az állam. A másik kérdésünk a döntés előkészítésére irányult, hiszen talán még érdekesebb, hogy mi volt a motiváció, milyen érvek szóltak a vásárlás mellett, hogyan alakult ki a vételár stb. Kértük, hogy küldjék meg a szerződésekről, megállapodásokról született döntéseket megalapozó minden dokumentumot, így különösen a döntésre irányuló előterjesztéseket, döntési javaslatokat, az elkészült értékbecsléseket, megtérülési, kockázat- és hatáselemzéseket, valamint a döntések hatásaira vonatkozó más elemzéseket.
Per
A törvény szerint a közérdekűadat-igénylésre 15 napon belül kötelező válaszolni. A Magyar Nemzeti Bank ezt nem tette meg; nem utasították el a kérelmünket, nem kérték a határidő meghosszabbítását sem, egyszerűen csak nem válaszoltak, így most pert indítunk ellenük. Szerintünk egyértelmű, hogy amit kérünk, közérdekű adat: a vásárlás közpénzből történt, a tranzakció lezárult, a kért dokumentumok nyilvánvalóan a Nemzeti Bank kezelésében vannak. Reméljük tehát, hogy a bíróság is velünk ért egyet, és csakhamar megtudhatjuk, miért és hogyan vette meg az MNB a Giro Zrt.-t.
Asbóth Márton
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.