Környezetpusztítás

Beomlott bánya, repedező házak, só a folyóban – A nagy múltú Tisza menti sóbánya öröksége Aknaszlatinán

Az aknaszlatinai sóbánya adta egykor a magyar királyság sótermelésének egynegyedét. Rossz döntések sorozata miatt azonban mára teljesen víz alá került, a Tiszába pedig folyamatosan szivárog a só a bányaterületről. Szovjet örökség, elveszített identitás, eltűnő magyarság, a hétköznapokat átszövő háború: egy magára hagyott vidék a világtörténelem sodrában. Videóriportunk Kárpátaljáról.

A régi fahídon kelünk át a Tiszán. A folyó mentén szögesdrót, meg sem lehet közelíteni a vizet. Háború van. A csöndes kis határátkelőn erről is, arról is biciklis asszonyok érkeznek, kinek itt Aknaszlatinán, kinek odaát Máramarosszigeten akad dolga. A kilencezres városkában komótosan zajlik az élet, sárgán hull a falevél az őszi napsütésben. A macskaköves út mentén földszintes házak, majd a szebb napokat megélt toronyházak után elrozsdásodott aknatorony tűnik fel. A felhagyott bányaterületre a főutca végén, egy rozsdás kapun lépünk be.

„A hullák, a koporsók már mind bent vannak a vízben itt. Ez volt Szlatina első temetője, itt volt a nagyanyám is eltemetve valamikor az 1920-as években” – mutat a túlpartra Takár Károly, vagy ahogy mindenki ismeri, Katyó, egykori bányász. Egy hatalmas, vízzel feltelt kráter szélén állunk. „Ennek a beomlásnak a folyamatát figyelemmel tudtam kísérni, mert gyerekkoromban ott laktunk, ott szemben, ahol száll fel a füst.”

A parajdi sóbánya tavalyi elöntésével a magyarországi sajtó is sokat foglalkozott. Kevésbé ismert azonban a kárpátaljai Aknaszlatina története, ahol már évtizedekkel korábban megtörtént a víz betörése és ennek következtében a sóbányák összeomlása. Mindez Magyarországra is hatással van, ugyanis a területről a mai napig folyamatosan só szivárog be a Tiszába: a helyzetet vizsgáló kutatási jelentés szerint

naponta nagyjából 11 ezer kilogramm kősó kerül innen a folyóba.

Az ukrán kormány 2010-ben szükségállapotot hirdetett ki, amely a mai napig fennáll a bányaművelési területen.

Víz került a sóba

A város által körülölelt bányaterületet bő három órás rögtönzött bozót- és urbex-túra keretében járjuk be. A kilenc bánya helyén ma hatalmas beszakadt kráterek, víznyelők tátonganak, feltelve a bányákból kioldott sós vízzel. A Római Birodalom óta folyó sóbányászatnak a szovjet tervgazdálkodás tette be a kaput.

„Itt ment a nagy durranás. Megremegtek az ablakok, amikor lent robbantottak” – meséli Katyó. „A helyi mérnökség megengedte, pedig tudták, hogy a nagy tömegű robbantások tektonikus repedéseket idéznek elő a sótömbben. Régen voltak ezek az ötéves plánok, annak a mámorában csinálták ezeket a dolgokat.”

„A robbantásos bányászat már a 19. században elkezdődött, de akkor sokkal óvatosabban végezték” – mondja Serfőző Antal hidrogeológus. „A Szovjetunióra jellemző volt, hogy

óriási robbantásokat kezdtek végezni, aminek a hatására Aknaszlatinán megrepedezett a sótömb.”

„Korábban a nyolcas bányán huszonhárom-negyvenegy kiló volt a legtöbb, amit robbantottunk a tárnában meg a vágtéren. Itt a kilences aknában aztán jött fentről az ukáz, hogy több mázsa súlyú ammónium robbanóanyagot fogunk robbantani” – emlékszik vissza Katyó.

Katyo.02 14 45 13.Still002

Takár Károly (fotó: Átlátszó, Aknaszlatina, 2026. szeptember)

A sókupola fölötti agyagos, márgás réteg évszázadokon keresztül megvédte a víztől a sókészletet. Ezzel az agyagos résszel a várost körülvevő Tisza kavicsterasza közvetlenül érintkezik, és amikor egy tiszai árvíz folyamán megnőtt a víznyomás a talajvízben, a repedéseken át bepréselte a vizet a bányába. A só pedig oldódni kezdett.

Sodródás az összeomlásba

Az erőltetett robbantások hatását fokozta a vízelvezető rendszerek felszámolása, elhanyagolása is.

„Én hatvanhétben kerültem a vízmentesítő részlegre, akkor működtek a sáncok az útszéleken, levezették az édesvizet Tiszába. Akkor nem ment be a bányába a víz” – mondja Katyó. „Azután a főmérnök, egy donbászi, kitalált egy ésszerűsítést. Csökkentette a létszámot, felszámolt több stólt, vízmentesítő részleget. Kapott állami kitüntetést. Eltelt öt-hat év, és megjelentek az első vízcseppek. Próbáltuk felfogni, de

mikor az édesvíz bekerül a sóba, azt már nem lehet megállítani.”

„Ez egy összetett rendszer. A Tisza megkerüli Szlatinát, úgyhogy emiatt a hidrogeológiája is eléggé bonyolult” – mondja Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere. „Persze közrejátszott a vízelvezető rendszereknek az elhanyagolása, meg a nagy robbantások is, amik voltak a szovjet érában. Ez együttesen összehozta azt, hogy hiába próbálták a vizet kiszivattyúzni, akkor már visszafordíthatatlanná vált a folyamat.”

Final.06 49 21 17.Still038

Kocserha János, alpolgármester (fotó: Átlátszó, Aknaszlatina, 2026. szeptember)

„Beépítettek nagy szivattyúkat, elkezdték ezeket a vízbetöréseket kitermelni a bányaszintről. De egy idő után olyan áramszámlák kerültek már elő, hogy nem tudták fenntartani azt az állapotot, hogy az óriási vízmennyiséget kitermeljék” – mondja Serfőző Antal.

A betörő édesvíz által feloldott sótömbök helyén lassan karsztos üregek képződtek, ezek fölött pedig idővel beomlott a talaj. Az utolsó két működő bánya egyike 2007-2008-ban még tovább szakadt és beomlott, a másikba pedig 2008-ban betört a víz, és 2010-re szintén összeomlott. A bekövetkezett ökológiai katasztrófát az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériuma állami szintű vészhelyzetnek nyilvánította.

Kősó a Tiszában

A beomlott aknaszlatinai bányák kisebb mennyiségben, de folyamatosan sóval terhelik a Tiszát. Az elöntött bányákból ugyanis a sós víz beszivárog a felszín alatti vízkészletbe, és mivel a környéken a Tisza van a legmélyebb ponton, a felszín alatti vizek is arrafelé áramlanak.

A Tisza kiugróan magas sókoncentrációját 2008-ban észlelte a magyar vízügyi hatóság. A vizek sótartalmát például a klorid-tartalma és elektromos vezetőképességének mérésével követik nyomon, 2008-ban mindkét paraméter esetében megemelkedett értékeket mértek Tiszabecsnél. Az azt követő években csökkenés következett be, az utóbbi néhány évben azonban ismét növekvő a tendencia. A mért értékek ugyanakkor egyik évben sem haladták meg a folyó jó ökológiai állapotára vonatkozó éves határértéket.

„Ha nézünk egy analógiát, Parajdon, ahol még nem történt meg a bányaomlás, csak az elöntés, egy folyamatos átszivárgás miatt a tömény sós oldat elérte a Korond vizét. Ott egy több kilométeres szakaszon sivatag lett a folyóban, a növények is elpusztultak” – mondja Serfőző Antal.

A sós víz az árterek ökológiai állapotát is károsíthatja, valamint az öntözővíz növekvő kloridszintje miatt a szántóföldek minőségét is.

Geogold.00 21 29 09.Still004

Serfőző Antal, hidrogeológus, ügyvezető igazgató, GeoGold Kft. (fotó: Átlátszó, Budapest 2026. október)

A bányaterületről szivárgó só mennyisége ugyan jelenleg nem olyan mértékű, hogy jelentősebb károsodást okozna a Tisza élővilágában, a helyzet azonban nem stabil, így megjósolhatatlan, hogy nem következik-e be újra nagyobb beomlás a bányákban.

„Még száz év múlva is lehet ilyen” – mondja Serfőző Antal. „Ha például egy nagyobb mozgás történik ezekben a felszín alatti üregrendszerekben, tovább omlik valamelyik bánya és bejut nagy mennyiségű agyag, az ki fogja onnan szorítani a sós vizet, ami előbb utóbb vagy a felszínre tör, vagy egyből közvetlenül befolyik a Tiszába.”

A kárpátaljai Holt-tenger

A Tisza sóterhelését jelentősen növeli a turisztikai céllal üzemeltetett strandok elhasznált sós vizének a Tiszába történő bevezetése is. Aknaszlatinán ugyanis időközben a sós vízre ráépült egy fürdőturizmus; az élelmesebb vállalkozók szállodákat nyitottak, medencéket alakítottak ki, ahova a sós tavakból szivattyúzzák ki a sós vizet. A leeresztett víz pedig először a patakokba, majd onnan a Tiszába kerül.

Final.00 22 26 19.Still032

Egy beszakadás által fenyegetett, felhagyott üdülő az egyik krátertó szélén (fotó: Átlátszó, Aknaszlatina, 2026. szeptember)

„Ha látnád, mi megy végbe itt lent nyáron. Hát a Holt-tengeren nincsenek ennyien, mint itt”– mutat körbe Katyó. A strandnegyedben egymást váltják a szedett-vedett bódék, lakókocsik, különféle tákolmányok és az új építésű szállodák. „Az utóbbi években, mivelhogy a háború miatt nehezebb külföldre utazni, a tenger meg veszélyes, sokan választják ezt a helyet pihenésül” – mondja Kocserha János alpolgármester. „Kárpátalja Ukrajnában az egyik legnyugodtabb hely, itt nincs annyi légiriadó, nem olyan veszélyes.”

Felkapaszkodunk az egyik nagy krátertó, a Ferenc-táró peremére. „Ott a sok búvárszivattyú. Azokon a tutajokon vannak a szivattyúk” – mutat le a vízre Katyó. „Éjszaka szokták bekapcsolni, hogy ne keltsenek nagy feltűnést. Innen húzzák a vizet. Az itt torkolló slaug be van vezetve a medencékbe. Ez államilag tiltva van, na de hát pénz beszél.”

Final.00 24 14 15.Still010

Ferenc-táró, Aknaszlatina, 2026. szeptember (fotó: Átlátszó)

„Azért van tiltva, és azért probléma, mert ha én folyamatosan kiveszem a tömény sós oldatomat, akkor helyére mindig be fog jönni az édesvíz, és ez a hígabb oldat mindig oldani fogja a bányaüregekben a só falait, ami mozgásokat meg omlásokat fog generálni – magyarázza Serfőző Antal. „Ezek nem kontrollált folyamatok, és ennek a hatása hosszú távon kiszámíthatatlan.”

Talpuk alatt a föld

Aknaszlatinán a talaj szintje évente nagyjából 1– 2,5 centit süllyed, bizonyos zónákban azonban a 8 centimétert is eléri a süllyedés. A szakértői felmérések szerint körülbelül 130 ház vált alkalmatlanná a lakhatásra, emellett iskola, óvoda, utak és vezetékek is veszélyeztetettek. Voltak tervek a lakók kitelepítésére, de a program nem járt sikerrel.

P1014407.MP4.00 18 10 05.Still003

A talajmozgások miatt megrepedtek a házak, idővel akár össze is dőlhetnek (fotó: Átlátszó, Aknaszlatina, 2026. szeptember)

„Nem helyi szinten döntenek ilyenekről. Felépítették az új lakónegyedet, innen 35 kilométerre Talaborfalván” – mondja az alpolgármester. „Egy pár család volt, aki áttelepült, a többség itthon maradt. Itt nőttek fel, itt vannak a gyökereik, itt vannak az ismerőseik, rokonaik.”

„Most az állam megvette azokat a házakat, és ott szállásolják el a Kelet-Ukrajnából menekülőket” – mondja Katyó. „Itt ez is egy veszélyesnek minősített épület. Nem találtak rajta a tektonikusok repedést, csak azon a területen van, itt van mellette máris a Fekete-mocsár, süpped az is. Szabad akaratából senki nem akarta elhagyni a házat, valami nyilatkozatot írattak alá a lakókkal, hogy saját felelősségükre maradhatnak.”

Jó szerencsét, magyar testvér!

Korábban a város legfőbb munkaadója a bánya volt, ami fénykorában másfél-kétezer embernek is munkát adott, de számuk a sorozatos összeomlások miatt fokozatosan csökkent. 2008 és 2010 között, amikor a két utolsó bányát is bezárták, hozzávetőlegesen 600 ember veszítette el a munkáját. Egy részük már nyugdíjas, másik részük el tudott helyezkedni a környéken, sokan azonban elvándoroltak Aknaszlatináról.

„Kint vannak a vasfüggönyön túl, az unióban. Kimentek. Mindenki. Az én két lányunokám is kint van az édesanyjával. Hát,belső  a fiam nem tud menni most” – mondja Katyó. „Amióta meg van ez a dúlás, abszolút nincs holnapjuk se. Itten bujkálni, meg lapulni kell, nehogy a fejvadászok levadásszanak és elvigyenek. A toronyházban, ahol én lakom, hetvenkét lakás van. Most huszonnégyen lakják.”

Final.00 49 22 01.Still036

Aknaszlatina, 2026. szeptember (fotó: Átlátszó)

„A magyarok, hogy áttelepültek Magyarországra, akkor a helyükre persze innen a környező településekről települtek be román lakosok” – mondja Kocserha János. „A települések, amik körülveszik Szlatinát, színtiszta román települések. A becslések szerint – mert utoljára 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában – a kilencezer lakos nyolcvan százaléka román, tizenöt százalék a magyar és öt százalék az ukrán és a többi nemzetiség.”

„Itten ősidők óta egy családként élnek együtt a magyarok, a románok, az oroszok, az ukránok; régen zsidók és szlovákok is voltak, itt nem volt soha probléma. Jó, hát mikor berúgtunk, akkor persze, hogy összeverekedtünk” – meséli Katyó. „A mai napig úgy köszönök az utcán, »Noroc bun, román testvér!«, és ő nekem vissza: »Jó szerencsét, magyar testvér!«. Szép?”

Lokális depresszió

A sóbánya és a kapcsolódó vállalkozások összeomlása miatt Aknaszlatinát a mai napig sújtja a gazdasági válság. A település geológiai kockázatának rossz híre és a potenciális környezeti veszély az új befektetőket is elriasztja. Bár tervben van egy új egészségügyi központ, sőt egy új bánya megnyitása is, egyelőre még nincs meg a befektető. Kocserha János azonban optimista: úgy véli, ha a háborúnak vége lesz, akkor meg fogják találni.

Final.00 00 17 15.Still001

Aknaszlatina, 2026. szeptember (fotó: Átlátszó)

Legsürgetőbb azonban a régi bánya területének rekultivációja lenne. Miként a szakértői jelentés megállapítja, minél előbb meg kellene fékezni a mélyben lévő talajvíz áramlásait és a só oldódását a mély rétegekben. Különben egy folyamatosan gyorsuló jelenséget okoz, amelynek során egyre nagyobb mennyiségű só oldódik fel, és ez egyre nagyobb földalatti üregeket és gyorsuló süllyedést okoz.

„Van rá technológia, igen, de több millió euró lehet nagyságrendileg a terület teljes rehabilitációja”

– mondja Serfőző Antal.

„Előkészítettünk egy nagyobb projektet, ebben első lépésként egy monitoring-rendszert szeretnénk felállítani. Ha egyből nem is valósul meg az édesvizeknek az elzárása a bányától, de folyamatosan lehetne követni, hogy milyen felszín alatti változások következnek be. Előbb-utóbb pedig csak meg kell szülessen maga a kivitelezés is.”

Felelősök nincsenek

A bányák összeomlásáért, az odáig vezető hibás döntésekért Katyó tudomása szerint nem történt felelősségre vonás, büntetés. „A vezetők őslakosok itt Szlatinán, a nevek most nem érdekesek, amit tudtak, magukévá tettek, értékesítették. Vagonszámra vitték ki a sót. A mai napig élik világukat” – mondja a férfi.

„Sokszor, mikor már bennem is felforr a méreg, pedig ehhez nagyon fel kell legyek hergelve, akkor megüzenem neki, X-nek, Y-nak, hogy te, hát gyere haza, üljünk le, beszéljük meg. Nem reagálnak, vagy próbálják kimagyarázni magukat. Hát előttetek kimagyarázhatja magát, ne haragudj, mert ti nem tudjátok. De én itt éltem.”

Szöveg: Fülöp Orsolya – Videó: Nuszbaum Attila

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Régi aknatorony a felhagyott aknaszlatinai sóbánya területén (fotó: Átlátszó, 2026. szeptember)

Megosztás

Nélküled nincsenek sztorik.

  • Bankkártya
  • AdjukÖssze
  • PayPal
  • Átutalás
  • 1%
  • Így is támogathatsz

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel! Köszönjük.

5 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft Egyedi összeg

Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.

Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!

  • Belföld
  • Külföld

Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.

IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB

Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)

Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

1% TÁMOGATÁS
  • ikon ikon

    Viselj Átlátszós pólót vagy baseball sapkát!

    Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.

  • ikon ikon

    Üvegvisszaváltással

    Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!

  • ikon ikon

    Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon

    Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.

  • ikon ikon

    Postai befizetéssel

    Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.

  • ikon ikon

    Havi előfizetés a Patreonon

    Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.

  • ikon ikon

    Benevity rendszerén keresztül

    Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.

  • ikon ikon

    SZJA 1% felajánlásával

    Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42

Átlátszó
Átlátszó mobilalkalmazás Ne maradj le a legfrissebb oknyomozásokról!
Letöltöm