A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma
Mi maradt a Szuverenitásvédelmi Hivatal után? A Papíron szép új adásában végigvesszük az intézmény történetét és a legfontosabb tanulságokat.
Az Orbán-kormány által finanszírozott 350 millió forintból működött a körözés elől Budapestre menekült, majd a választások óta továbbállt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Marcin Romanowski munkáját adó intézet 2025-ben. Az összeg jelentős részét egy titokzatos magyar-lengyel munkacsoport tagjai kaphatták.
350 millió forint közpénzből finanszírozták 2025-ben egy olyan lengyel témákkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttét és működését, amely a vele szemben fennálló körözés elől Budapestre menekült, a Fidesszel baráti viszonyban álló lengyel politikusnak adott munkát. A támogatási összeget a volt Fidesz-közeli ifjúsági politikusok által vezetett szélsőjobboldali elemzőintézet, az Alapjogokért Központ (AK, hivatalos nevén a Jogállam és Igazság Nkft.) kérte és kapta a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA).
A BLA az elmúlt években egy nem hivatalos kormányzati pénzosztó programot működtetett, amelynek keretében több tízmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét, javarészt a Fidesszel baráti szervezetek körében. Az AK általában vett működésére rendszerint több milliárd forintot szokott kapni a BLA-tól, a lengyelügyi intézetre elnyert összeg még ezen felül értendő.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés révén tekintett be a BLA székhelyén a támogatással kapcsolatos iratokba.
Az Átlátszó következtetései szerint a kimagaslóan értékaránytalannak tűnő támogatás teljes összegéből 142 millió forintot költhettek el az intézethez kapcsolódó „magyar-lengyel munkacsoport” tagjainak megbízási szerződéseire. Az nem ismert, hogy kik ültek ebben a testületben, és mit csináltak a pénzért cserébe. Az Átlátszó megkeresésére az Alapjogokért Központ nem válaszolt.
A Lengyel-Magyar Szabadság Intézete (LMSZI) névre hallgató formáció az AK részeként jött létre. Megalakításáról 2025. április 26-án sajtótájékoztatón számolt be az AK vezetője, Szánthó Miklós. Szánthó itt arról beszélt, hogy „Brüsszel” és a „globalista liberális elit” Európa-szerte „joginak álcázott politikai beavatkozással” a nemzeti szuverenitás ellenében ármánykodik, az LMSZI beindításával pedig „egyelőre lépésről lépésre haladva a lengyel barátainknak igyekszünk segíteni”.
Az Átlátszó által megtekintett szakmai program szerint a lengyel intézet működését 2025. május 1-jétől az év végéig teljes intenzitással a BLA adományából finanszírozták, azaz az AK egy árva forint önerővel nem járult hozzá a lengyel „barátok” megsegítéséhez.
A lengyelügyi intézet egyetlen, a nyilvánosság előtt ismert munkatársa Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes volt ebben az időszakban, aki Szánthó mellett az alakulat elindításáról szóló sajtótájékoztatón is szerepelt.
A Fidesszel szoros szövetségesi kapcsolatot ápoló lengyelországi politikai erőkhöz tartozó Romanowskit a lengyel hatóságok korrupciós ügyek miatt körözik. A férfi 2024 során rejtélyes körülmények között menekült hazájából Magyarországra, ahol Orbán Viktor kormányától politikai menekültstátuszt kapott.
Az Átlátszó előtt nem ismert, hogy a támogatási szerződés lejárta, 2026. január elseje óta mi a projekt hivatalos státusza. Miközben az intézet aloldala még elérhető az AK honlapjáról, a Fidesz 2026. áprilisi vereségét követően maga Romanowski távozott Magyarországról – vélhetően véglegesen.
A lengyelügyi intézet közpénzes támogatásáról szóló szerződés aránytalanul magas összeget látszik tartalmazni a láthatóan megvalósult kimenetekhez képest.
A szerződést megalapozó, úgynevezett szakmai program szerint az AK arra kérte a támogatást, hogy egy „állandó, a magyar és lengyel szuverenista erők együttműködését célzó, hiánypótló” szerveződést hozzon létre és működtessen. Ez konkrétan azt jelentette, hogy az AK az intézet márkája alatt a magyar, „lengyel és nemzetközi térben” rendszeresen „kutatásokat, elemzéseket és azok tartalmához illeszkedő rendezvényeket és sajtómegjelenéseket kíván szervezni”.
A 350 millió forintot az AK a következő bontás szerint szerette volna elkölteni:
Az LMSZI aloldala ma is elérhető az Alapjogokért Központ weboldalán. Ezen az „intézetvezető” Romanowski köszöntőjén túl az intézet nyilvános produktumaként mindössze 13 különböző angol nyelvű dokumentum érhető el, továbbá ennél is kevesebb magyar és lengyel szöveg, amelyek jellemzően az angol iratok fordításai.
Ezek a – jellemzően a lengyel politikai élet eseményeit elemző – dokumentumok se nem kiemelkedően hosszúak (nagylelkűen számolva összesen 291 oldalt tesznek ki), értékesek vagy érdekesek. Több írás Romanowski nyilvános Substack blogján jelent meg, ahol a hírlevélnek mindösszesen 11 feliratkozója van.
Az intézet aloldalán eseményekre, könyvkiadásra vagy külföldi konferenciákra utaló jelet az Átlátszó nem talált. Hasonlóan hiába kerestük az AK oldalán olyan együttműködő kollégákra utaló jeleket, akik Romanowski „intézetvezető” keze alatt ténykednének az elemzések előállításában.
Különösen érdekes az LMSZI költségvetésének legnagyobb, személyi kiadásokat is tartalmazó része. Az intézetvezető Romanowski ugyanis hivatalosan 2025-ben még a lengyel Szejm képviselőjének számított, és ebben a minőségében leadott vagyonnyilatkozatai nyilvánosan megismerhetőek.

Romanowski vagyonnyilatkozatának idevágó része, kiemelésekkel. Forrás: a lengyel Szejm. Kiemelések: Átlátszó
Vagyonnyilatkozata szerint Romanowski a lengyelügyi intézet keretein belül az AK-tól a 2025-ös év egészében 17,5 millió forintot kapott keresményként. Az LMSZI-projekt költségterve szerint azonban az AK összesen 178 millió forintot meghaladó összeget kapott személyi juttatásokra és járulékokra, ezen belül 142 millió forintot megbízási szerződésekkel foglalkoztatott emberek juttatásaira.

A támogatási szerződést megalapozó szakmai program idevágó része, kiemelésekkel. Kiemelések: Átlátszó
A támogatás iratanyagában az Átlátszó egy helyen látta említve a megbízási díjakat:
„Az intézet létrehozásával [az Alapjogokért Központ] …kiadásai… megemelkednek a munkacsoportban részt vevők munkabérével, megbízási díjával… [az AK] ezen megemelkedett kiadásait jelen támogatás összegéből tervezi finanszírozni.”
A munkacsoporttal kapcsolatban pedig egyedül ezt a rövid szövegrészletet sikerült azonosítani: „magyar-lengyel munkacsoport létrehozása”. Az Átlátszónak nem sikerült a szövegből egyértelműen megállapítania, hogy a „magyar-lengyel munkacsoport” megegyezik-e magával az intézettel, és hogy kik tartoznak ebbe.
Feltéve, hogy a 13 dokumentumot Romanowski írta, az sem világos, hogy a 142 millió forintért megbízással szerződtetett további munkacsoport-tagok ténykedésének mi volt az eredménye – hiszen a szakmai program szerint gyakorlatilag az egész tevékenységnek a nyilvánosság előtt kellett volna zajlania.
Az LMSZI egyetlen ismert munkatársaként Romanowski Lengyelországban társaival együtt egy, a magyarországihoz hasonlóan közpénzből finanszírozott, álfüggetlen közéleti szervezethálózat kiépítésén ügyködött – ebből lett a nyomozás, a körözés és a menekülés.
Az Átlátszó korábban azt derítette ki, hogy Romanowski Budapesten egy olyan lakásban élt, amelyet egy másik BLA-finanszírozott szervezet, az Oeconomus alapítójának családi érdekeltségében lévő cégtől bérelt egy budai társasházban.

Tóth Gabi, Papp Máté Bence, Párkai Dávid és Kocsis Máté egy csatárláncban vonultak a 2025. októberi Békemeneten. Forrás: Kocsis Máté / Facebook
A szóban forgó Oeconomus-alapító, Párkai Dániel és a lakásban szintén érdekelt testvére, Párkai Dávid több további szálon kapcsolódnak az AK-hoz: Törcsi Péter, az AK operatív igazgatója az Oeconomus elnökeként is ténykedik; Törcsi egyik cégét pedig a Párkai testvérpár tulajdonában álló, ugyanebben a társasházban található másik lakásra jelentették be.
Párkai Dávidról azóta kiderült, hogy a parlamenti Fidesz-frakció munkatársa, Kocsis Máté akkori frakcióvezető személyi titkára volt. Egy másik vállalkozása, a Patr-Event Kft. pedig 450 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap titkos, 17 milliárdos kampánykeretéből a választás előtt.
Az Átlátszó kiderítette: a Békemeneten Kocsissal vonuló Párkai Dávid régi cimborája annak az egykori ifjúfideszesekkel teli társaságnak, amelynek az AK-ban, a kormányban és a Fidesz európai parlamenti frakciójában is volt képviselője.
Július végén az Átlátszó fényt derített arra is, hogy a Párkai testvérek az érdekeltségükbe tartozó ingatlancégen keresztül már 2020-ban százmilliós nagyságrendű jutalékra tehettek szert az Alapjogokért Központ milliárdos villavásárlásából.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Marcin Romanowski vegyül el lengyel aktivisták között a budapesti Bem téren 2026. március 14.-én. Fotó: Sarkadi Nagy Márton / Átlátszó
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Mi maradt a Szuverenitásvédelmi Hivatal után? A Papíron szép új adásában végigvesszük az intézmény történetét és a legfontosabb tanulságokat.
Hiába voltak a legolcsóbbak, mégsem Mészáros Lőrinc exvejének és testvérének a cégei dolgozhatnak a 100-as számú vasútvonal kőbányai szakaszán.
Plusz 1,5 millió forintot magánszemélyektől, 80 milliót a Fidesz pártalapítványától, adó 1%-ból pedig 4,5 millió forintot kaptak a Békemenetek szervezői.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!