Megküldte a Vízügy, hogy mire költötte tavaly a 4,7 milliárd forintnyi aszálypénzt

2025 nyarán a Fidesz-kormány 4,7 milliárd forint közpénzt adott az Országos Vízügyi igazgatóságnak az aszály kezelésére. Ebből az összegből a vízügyesek több helyen nekiestek a csatornák, patakok, folyók „rendbetételének”: leghírhedtebb ilyen akciójuk a Zagyva partjának letarolása volt. Ezzel kapcsolatos augusztusi adatigénylésünket ősszel lepattintották, most azonban váratlanul megküldték, hogy mire mennyit költöttek a 4,7 milliárdos aszálypénzből. A Zagyva-part Bátonyterenye melletti szakaszának legyalulása például 30 millió forint volt, de vannak más érdekes tételek is a táblázatban.

Szokás szerint 2025-ben is júliusban tetőzött a szárazság hazánkban: a hosszú hetek óta tartó csapadékhiány a 30 fok fölötti hőségben vált igazán kritikussá. Az Orbán-kormány ezt az „aszályvédelmi akcióterv” segítségével próbálta meg kezelni, amire 4,7 milliárd forint közpénzt biztosított a vízügyi igazgatóságoknak. A Vízügy eddig titkolta, hogy mire költötte el ezt az aszálypénzt, a választás után nem sokkal azonban megküldte az adatokat az Átlátszónak.

2025. május végén jelentette be a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 4,7 milliárd forintot kap az államkasszából az aszályhelyzet kezelésére. Július elején az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Hubai Imre részletezte, hogy mire költenek majd a pénzből. Többek között a patakok, folyók és csatornák kikotrására, melynek egyik legdurvább példája a Zagyva partjának letarolása volt Bátonyterenye közelében – július közepén, a legnagyobb hőségben.

2025. augusztus elején közadatigénylésben kértük ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) a Vizet a tájba! program részeként végzett beavatkozások listáját a helyszínek és az adott helyszínen végzett/tervezett beavatkozások típusának és azok költségének megjelölésével. Az OVF egy hónap elteltével pontosítást kért tőlünk, majd újabb egy hónappal később csupán néhány általános információt közölt (pl. „22 helyszínen végzett gépészeti beavatkozást a vízügyi ágazat” és „188 helyszínen volt szükség vízépítési jellegű beavatkozásokra”), de pontos adatokat a 4,7 milliárd forint elköltéséről nem. Emiatt panaszt tettünk az OVF ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ami vizsgálatot indított az ügyben.

Bár a NAIH-tól azóta nem kaptunk tájékoztatást a vizsgálat állásáról, eredményéről és lezárásáról sem, a Vízügy 2026. április 21-én teljesen váratlanul megküldte az augusztusban kért adatokat. Kilenc nappal a Fidesz választási veresége után, és majdnem 9 hónappal az adatigénylésünk benyújtását követően. Természetesen jobb későn, mint soha, úgyhogy mutatjuk, mi van az OVF-től kapott gigantikus táblázatban (XLSX).

A 4,7 milliárd forintos aszálypénzből 4,69 milliárdot (egész pontosan 4 milliárd 693 millió 585 ezer 246 forintot) költöttek el az alábbi nyolc kategória szerinti bontásban:

• vízépítési beavatkozások 2,165 milliárd Ft,
• gépészeti beavatkozások 1,011 milliárd Ft,
• holtágfeltöltések 765,1 millió Ft,
• vízépítési tárgyú egyéb beavatkozások 263,8 millió Ft,
• egyéb beszerzések és beavatkozások 160 millió Ft,
• megvalósított beruházások 143 millió Ft,
• eszközbeszerzések 103,7 millió Ft,
• harmadlagos vízművek feltöltése 81,3 millió Ft.

A Vízügy által közölt pontos összegek az alábbi ábrán láthatók:

Az első, Vízépítési beavatkozások nevű kategóriában szerepelnek a mederkotrások és parttisztítások, de van még ebben a blokkban akadály, uszadék, vízi- és parti növényzet eltávolítása, zsilipek és egyéb műtárgyak felújítása, vízmérce telepítése és vízpótlás is.

Jól látszik az ábrán, hogy a „vízépítési beavatkozások” címszóval elköltött 2,1 milliárd forintnak több mint a fele ment el a csatornák, patakok és folyók medrének tisztítására: kotrásra 592 millió forintot, akadályok (pl. uszadék, hódvár, iszap) és növényzet eltávolítására pedig 462 millió forintot számoltak el.

A táblázat szerint „A Zagyva-patak és a Maconkai-tározó vízpótlásának ellátása vízhiányos időszakban (a Zagyva-patak mederrendezése és kotrása, a Maconkai-tározó villamos- és irányítástechnikai helyreállítása)” című projektre, vagyis

a Zagyva partjának letarolására pár forint híján 30 millió forintot (29.997.679 Ft) költöttek a 4,7 milliárdos keretből.

De voltak ennél drágább és olcsóbb „medertisztítási” munkák is, például:

• a Mohány melletti Cigány-zátony kotrása 104,9 millió Ft,
• a Séd-Sárvízi-malomcsatorna kotrása a 16+871-38+512 km szelvények között 56,6 millió Ft,
• az Ős-Dráva rendszerben való kotrás 41,9 millió Ft,
• Fertő-Hanság környékén iszap- és gyökérzónás mederkotrás kapcsolódó munkákkal 37,8 millió Ft,
• a Cinca-Csíkgát-patak gyökérzónás kotrása Polgárdi belterületén 33,1 millió Ft,
• a Fűzvölgyi-főcsatorna kritikus szakaszainak kotrása 27,7 millió Ft,
• a Gerje, Perjevízfolyási akadályok eltávolítási munkái 24,9 millió Ft,
• a Laskó-Csincse környékén összetorlódott hordalékok, hódgátak eltávolítása 14,1 millió Ft,
• a Szeghalmi Övcsatorna 3+500-7+000 fm közötti szakaszon növényzet és cserjeirtás 5,9 millió Ft,
• a Tiszakeszi-főcsatorna lefolyási akadályt képző vízi növényzet eltávolítás 347,5 ezer Ft.

Az aszályvédelemre kapott 4,7 milliárd forintos keretben elszámolt 188 darab vízügyes projektet az alábbi térképen lehet böngészni egyesével. Vagy az egeret az egyes körök fölé mozgatva, vagy a keresőben lenyíló listából választva. A térképen a nagyobb körök drágább, a kisebb körök olcsóbb munkálatokat jelölnek.

A Zagyva partjának letarolásáról Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató tett közzé felvételeket a Facebook-oldalán 2025. július 9-én. A férfi felsorolta, hogy milyen, többségükben védett állatokat veszélyeztet a Zagyván végzett kotrás: halakat (pl. réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő), kétéltűeket (pl. tavi, kis tavi és kecskebéka, vöröshasú unka, gőték), hüllőket (pl. vízisikló és mocsári teknős), madarakat (pl. nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár, guvat, vízityúk, récefélék, törpegém) és különleges szitakötőket (díszes légivadász).

Az ügyben azonnal állásfoglalást adott ki a Magyar Madártani Egyesület (MME) Nógrád megyei csoportja: a természetvédelmi egyesület szerint az évnek ebben az időszakában végzett kotrás természetkárosítás, hiszen több madár még a fiókáit neveli a nádasba épített fészkében, „nem beszélve a számtalan védett rovarról, kétéltűről, halról, vagy a mocsári teknősökről”. Az MME közölte azt is, hogy „a közvetlen pusztulást megúszó példányok sem járnak jól, hiszen élőhelyük teljesen eltűnik”.

Azt Szendőfi és az MME is hangsúlyozta, hogy a kotrás nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni fogja az aszályt. A növényzettől megfosztott mederben ugyanis egyrészt gyorsabban fog lefolyni a víz, ezért kevesebb tud belőle elszivárogni oldalirányba, a folyó menti területekre, az ottani talajrétegekbe; másrészt pedig a növények árnyékoló hatása nélkül sokkal több fog belőle elpárologni.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Aszálykár-elhárítási gyakorlat Szentesen, a felső-kurcai zsilipnél 2025. június 18-án. (fotó: MTI/Lehoczky Péter). Infografikák: Átlátszó/Szabó Krisztián