Mutatjuk, kik jelezték előre legpontosabban a választás eredményét

A közvélemény-kutatói szakma nemhogy túlélte a választást, de a korábbi választásoknál is pontosabban jelezte előre az eredményt. Nemcsak a pártprefenciákra vonatkozó kutatások, de a gazdasági hangulatot jelző mutatók is jó indikátorainak bizonyultak a választás eredményének. A gazdaság és jólét helyett a Fidesz a külpolitikára próbálta kihegyezni a kampányt, de az eredmény és korábbi felmérések tükrében kijelenthető, hogy a Tisza Párt ezen a téren is jobban meg tudta ragadni a közhangulatot.

„A közvélemény-kutatói szakma halott” – jelentette ki magabiztosan Gulyás Gergely az április 2-i kormányinfón, amikor a pártja vereségét jelző közvélemény-kutatásokról kérdezték. Gulyás jóslata nem vált be, a független közvélemény-kutatók felmérései nagy pontossággal jelezték előre a választás eredményét, beleértve a Mediánt és Hann Endrét, akit a kormánypárti médiában az utolsó pillanatig vehemensen támadtak.

A Fidesz győzelmét előre jelző kormányközeli intézetek ezzel szemben leszerepeltek, kivéve a Századvéget, hiszen ők 2024 óta teljesen leálltak a pártpreferencia-mérések közzétételével.

A listás eredményt a 21 Kutatóközpont, a mandátumok eloszlását a Medián jelezte előre a legpontosabban.

A Medián április 8-án közzétett becslése pontosan eltalálta a 141 mandátumos kétharmadot. A választás napján közzétett utolsó felmérése valamivel pontatlanabb volt, ez kétpárti parlamentet vetített előre, szintén tiszás kétharmaddal.

A 21 Kutatóközpont kissé alulbecsülte a Tisza mandátumszámát, utolsó mérésében 132 tiszás mandátumra számított, pontosan jelezte viszont a listás eredményt: a Tiszának 55%-os, a Fidesznek 38%-os támogatottságot mért.

A különbségek jól láthatók, ha összeadjuk, hány százalékponttal mérték alul vagy fölül az egyes pártok támogatottságát a kutatók. A 21 Kutatóközpontnál ez a szám 3,34, a Mediánnál 5,54, míg a Nézőpontnál 24,28, az Alapjogokért Központnál pedig 27,02 volt. A két utóbbi intézet a Tisza és a Fidesz támogatottságára vonatkozóan 7-13 százalékponttal tévedett, bőven a hibahatáron túl.

Igen pontosnak bizonyult viszont a Závecz és a Publicus listás kutatása is: az intézetek 4,3 és 4 százalékpontot tévedtek összesen. A Publicus részéről ez nagy fordítás 2022-höz képest, az intézet akkor az utolsó mérésében még 47-47 százalékos listás eredményt jósolt a Fidesznek és az egyesült ellenzéknek, ami akkor a legpontatlanabb becslésnek bizonyult.

A Medián 2022-ben is a legpontosabb kutatók között volt, de akkor egy Fidesz-közeli intézet, a Társadalomkutató járt legközelebb a valósághoz: a Fidesznek 52%-ot, az ellenzéki koalíciónak 41%-ot jeleztek, az eredmény 52,2%-35,9% lett.

Meglepetések az OEVK-kban

A Fidesz listás eredményein ráadásul idén 2 százalékponttal javítottak a határon túli levélszavazatok. Csak a magyar lakcímmel rendelkezők szavazatait nézve a Tisza 56,19%-ot, a Fidesz 36,61%-ot kapott, vagyis a két legpontosabb (de szintén csak belföldi mintából dolgozó) kutató még egy kicsit felül is mérhette a Fideszt.

A mandátumszámításkor az intézetek inkább a Tiszát mérték alul:

A Medián mandátumbecslése (balra) és a tényleges eredmény (jobbra). Forrás: Facebook.com/Egymillióan a magyar sajtószabadságért

Az Átlátszóval együttműködő választási projekt, a Választási Monitor mandátumszámítása szintén kevesebb tiszás egyéni győzelemre számított. A legutolsó, leginkább pontosnak bizonyult 21 Kutatóközpont-kutatás alapján a kalkulátor még 90 tiszás és 16 fideszes egyéni választókerületet jelzett. A tényleges eredmény 96-10 lett.

Balra a Választási Monitor mandátumbecslése a 21 Kutatóközpont mérése alapján, jobbra a választás eredménye az Átlátszó választási oldalán.

A pontatlanság oka az volt, hogy a modell a 2024-es EP-választásokon elért eredményből indult ki, azonban több választókerületben jóval nagyobb mértékében gyengült a Fidesz, és erősödött a Tisza. Ilyen volt például a Somogy megyei 2-es választókerület, ahol a Tisza Párt támogatottsága 2024 óta több mint kétszeresére nőtt (23,7%-ról 47,55%-a), átfordítva a korábban masszívan tiszás körzetet. Hasonló volt a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-ban, ahol a Tisza támogatottsága 26%-ról 50,31%-ra nőtt, miközben a fideszes jelölt szavazataránya 55,2%-ról 43,91%-ra esett.

Ezek ráadásul még nem is a legnagyobb kilengések voltak az egyéni választókerületekben. Ahogy korábban írtuk: épp a korábban legfideszesebb, főleg falvakból és kisvárosokból álló választókerületekben esett a legtöbbet a leköszönő kormánypártok támogatottsága, ami több tiszás egyéni jelölt meglepetésgyőzelmét eredményezte.

Népszerűbb tiszás külpolitika

A Fidesz kampányaiban jellemzően olyan témákat tűz zászlójára, ahol a társadalom nagy többsége azonos állásponton van, és ezt az álláspontot pörgeti az abszurditásig. Erről szólt például a migrációs kampány (a többség ellenzi az illegális migrációt, ezért a Fidesz a választást úgy állította be, hogy rajtuk kívül mindenki migránsok százezreivel akarja elárasztani az országot) vagy a háborús rettegtetés (a többség tartott a háborúba való belesodródástól, ezért a Fidesz azt állította, rajta kívül mindenki háborúpárti).

Ezt a receptet követte a Fidesz 2026-os ukránozós kampánya is: a közvélemény-kutatásokból látszik, hogy a magyar szavazók többsége számára Ukrajna és Volodimir Zelenszkij nem szimpatikus, látszólag logikus lépés volt tehát erre építeni a kampányt.

Csakhogy ugyanezek a felmérések azt is mutatták, hogy Oroszországot és Putyint még jobban elutasítják a szavazók,

és bár 2022 óta kissé nőtt azok aránya, akik támogatják az orosz közeledést, a nagy többség továbbra is elutasítja a keleti orientációt.

Forrás: Policy Solutions

Ezzel párhuzamosan az emberek elsöprő többsége pozitívan értékelte Magyarország EU-tagságát, a többség szimpatikusnak látja, és az egyes országok szimpátiarangsorát is nagyrészt EU-tagállam vezeti (a Policy Solutions szerint például Ausztria, Horvátország és Svédország), míg az Orbán-kormány illiberális barátai (Oroszország, Kína, Törökország, sőt, a Donald Trump vezette Egyesült Államok is) a lista vége felé helyezkednek el.

Forrás: Policy Solutions

Az idei kampányban – amit a Fidesz külpolitikával próbált megnyerni – tehát előállt egy olyan helyzet, ahol a Fidesz külpolitikai álláspontja már inkább ütközött a többségével.

2022-ben még Márky-Zay Péter háborús elszólására és a „béke” jelszavára még kétharmados győzelmet lehetett alapozni. Idén már a Tisza foglalta el azt a külpolitikai álláspontot (hangsúlyozott EU-pártiság és orosz-ellenesség, közben pedig Ukrajna gyorsított csatlakozásának elutasítása), amivel a többség azonosult, miközben a Fidesz tűnt az ideologikus, népszerűtlen program (hadakozás az EU-val, közeledés az illiberális világhoz) képviselőjének.

It’s the economy, stupid

Ennél is nagyobb probléma volt a Fidesz számára, hogy a magyarok problématérképén a 2022-i választáshoz képest jóval hátrébb szorult a háború-béke kérdésköre, és előtérbe kerültek olyan kérdések, mint a gazdaság, a megélhetés, a korrupció, az egészségügy.

Ez persze a gazdasági mutatók fényében nem meglepő. A közvélemény-kutatások mellett

ezúttal is jó választási indikátornak bizonyultak a gazdasági mutatók, például a GKI fogyasztói bizalmi indexe,

ami a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését méri. A konjunktúraindex vonalát az MSZP-SZDSZ kormányok alatt igen pontosan követte a kormánypártok népszerűsége, a második Gyurcsány-kormány alatt a két mutató egyszerre zuhant a mélybe, és a Fidesz népszerűségének csúcsa is egybeesett a fogyasztói bizalom szárnyalásával.

A GKI mérőszámainak változása 2016 és 2020 között. Kék: üzleti bizalmi index, piros: fogyasztói bizalmi index, sárga: GKI konjunktúraindex. Forrás: GKI.hu

Az Orbán-kormány utolsó ciklusában ez a gazdasági mutató is rendkívül gyenge volt. A GKI-index a 2022-es választások után bezuhant – ekkor a Fidesz is 100 ezres nagyságrendben vesztett szavazókat, ám ebből a régi, a választási vereséget kiheverni képtelen ellenzéki pártok nem tudtak profitálni.

2023 végére a GKI fogyasztói bizalmi index visszakapaszkodott, de a következő hónapokban alacsonyan stagnált, ami kedvezett az akkor berobbanó Tisza Pártnak.

A GKI mérőszámainak változása. Forrás: GKI.hu

2025 második felében már látható volt némi javulás a fogyasztói bizalmi mutatóban – novemberben már megjelentek olyan kutatások, amik a Fidesz enyhe erősödését jelezték, ez azonban nem tartott sokáig,

a bizalmi index a ciklus végéig nem tudta megközelíteni a COVID-járvány és a 2022-es választások előtti szintet.

Ennél is gyengébb volt a GKI foglalkoztatási indikátora, ami a bővítést vagy leépítést tervező cégek arányát jelzi. A mutató alapján az arány jelentősen a leépítések felé tolódott el, az index értéke mintegy 75 százalékkal csökkent a ciklus eleje óta.

Forrás: GKI.hu

Ez a növekvő munkanélküliséget vagy legalábbis az álláshelyek bizonytalanná válását, a lehetőségek beszűkülését jelzi, ami nem jó bizonyítvány az Orbán-kormány „munkaalapú társadalmáról”.

Ez egyébként egybeesik azzal, amit tavaly májusban, Ecsegfalván tapasztaltunk: a Békés megyei falu volt Magyar Péter akkori országjárásának legfideszesebb állomása, itt 2022-ben még 65%-ot kapott a fideszes jelölt, ám a kormánypárt támogatottsága rohamosan gyengült. Ottjártunkkor a tiszás rendezvényre érkezők többsége az inflációra és a munkanélküliségre panaszkodott, többen meséltek arról, hogy az elmúlt évben elvesztették az állásukat.

Az úgynevezett nyomorúságindex (misery index) az éves munkanélküliségi ráta összege, ami elsősorban az amerikai választási eredmények egyik igen pontos indikátora. A mutató alakulását nézve igazolódni látszik, hogy az Orbán-rendszer aranykora a 2014-2018-as ciklus volt, ebben az időszakban volt az index átlagértéke a legalacsonyabb, 6,66 pont. Ez meglátszott a Fidesz akkori népszerűségén is.

2022 az új 2006

A következő ciklus második felében már romlani kezdett a mutató, de a problémák a külső válságok miatt (COVID, ukrajnai háború) még nem égtek rá a kormányra – már csak azért sem, mert az infláció igazán csak a választások után szállt el. A nyomorúságindex szempontjából egyértelműen

2022 és 2023 volt az elmúlt 16 év legrosszabb két éve Magyarországon,

ekkor 18.9 pontra nőtt az index, elsősorban az infláció választást követő elszállása miatt.

Az inflációt idővel sikerült mérsékelni, de ezzel párhuzamosan nőni kezdett a munkanélküliség (tavaly év végére a COVID-időszak rosszabb hónapjait idéző 4,4% volt), és bezuhant a Fidesz támogatottsága. A nyomorúságindex a ciklus végéig elvileg csökkent, de úgy tűnik, a szavazók nem heverték ki a 2022 áprilisa utáni, sok szempontból a 2006-os évhez hasonló sokkot. Magyar viszonylatban ráadásul valószínűleg az inflációnál is többet számít a munkanélküliség, ami az elmúlt évtized legrosszabb adataihoz közelített az elmúlt négy évben.

Jól jelezték a választások eredményeit a „jó vagy rossz irányba mennek a dolgok” kérdéssel végzett közvélemény-kutatások is. A Medián méréseiben a 2018-2022-es ciklusban 52% körül mozgott azoknak az aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, 2022-ben, kicsivel a választások után pedig már csak 43% volt borúlátó. Év végére az arány megfordult, már kétharmados többség érezte úgy, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok.

A hangulat a ciklus végére sem javult: közvetlenül a választás előtt a Medián még mindig azt mérte, hogy 62% szerint rossz irányba mennek a dolgok.

Ebből a szempontból is az látszik, hogy 2022 sok tekintetben hasonlított 2006-ra, amikor a választást követő szűk év jóléti visszaesése az egész ciklusra rányomta a bélyegét, és a folyamatot a kormány a ciklus végéig nem tudta megfordítani.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs