Koalíció vagy kampányfegyver? Így jöhetne jól a Mi Hazánk a Fidesznek

A közelgő választás egyik visszatérő kérdése, hogy előállhat-e olyan helyzet, amiben a Fidesz csak a Mi Hazánk támogatásával tud kormányt alakítani. Bár a radikális jobboldali párt tagadja ezt az eshetőséget, egy lehetséges hárompárti parlament és a választási rendszer sajátosságai elméletileg megnyithatják az utat egy ilyen koalíció előtt. A szakértő szerint a Mi Hazánknak politikailag kockázatos lenne egy nyílt koalíció: sokkal valószínűbb forgatókönyv lehet egy olyan kisebbségi kormányé, amit Toroczkaiék kívülről támogatnak.

A lehetőséget Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is felvetette, amikor Facebook-oldalán arról írt: információi szerint akár Lázár János lehetne egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk koalíció miniszterelnök-jelöltje. A kijelentés komoly visszhangot váltott ki: Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azonnal ellentámadásba lendült, azt állítva, hogy a Tisza tudatos lejáratókampányt folytat, amikor a két párt közti állítólagos együttműködésről beszél. Szerinte a felvetés hazugság, amivel Magyar a mihazánkos szavazóknak próbál udvarolni.

Mindez persze lehet puszta kampányretorika is. De a választási matek, a pártok ideológiai helyezkedése és a választási rendszer sajátosságai együtt akár olyan felállást is eredményezhetnek, amiben elképzelhető a kormánypárt és a szélsőjobboldali ellenzék valamilyen formájú együttműködése áprilistól.

A Tisza lehet a Mi Hazánk igazi kihívója

Magyar és a Tisza megjelenése nemcsak a hagyományos ellenzéki pártok bázisát szorította vissza: a Mi Hazánknak is komoly kihívást jelentett. Bár támogatottságuk jelentősen visszaesett, a Tisza áradása végül nem sodorta el Toroczkai pártját. A közvélemény-kutatások szerint a Mi Hazánk bázisa 2024 elején még hat-tíz százalék körül mozgott, majd Magyar berobbanása után öt-hat százalékra esett vissza. Ez azt jelezheti, hogy a párt a Tisza felbukkanásával veszített azokból a protestszavazókból, akik korábban a kormánnyal és az ellenzékkel egyaránt elégedetlen választói rétegből kerültek ki.

A Medián egyik felmérése szerint a Tisza szavazóinak mintegy öt százaléka korábban a Mi Hazánkra voksolt. De a szélsőjobboldali párt nemcsak szavazókat veszíthetett: Magyarék egy fontos pozicionálási teret is elvehettek a párttól.

A radikális jobboldal évek óta harmadik utas pozíciót igyekezett elfoglalni a magyar politikában. Ez a szerep egyszerre utasítja el a kormányt és az óellenzéket: az így keletkezett űrt korábban a MIÉP, később a Jobbik, majd a Mi Hazánk próbálta betölteni a „se nem jobb, se nem bal” üzenetével. Magyar azonban a teljes regnáló politikai elit látszólagos elutasításával, és a „nincs jobb, nincs bal, csak Magyar!” szlogennel lényegében kiszoríthatta a Mi Hazánkot ebből a szerepből.

A Political Capital korábbi elemzése szerint a párt kettős választ adott erre a kihívásra: egyrészt olyan témákkal igyekezett erősíteni a saját bázisát – ami részben a korábbi jobbikos hálózatokra, részben az olyan szélsőjobboldali szervezetekre épül, mint például a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Betyársereg –, amik már korábban is a politikájának fókuszában álltak.

Ilyen a készpénzhasználat alkotmányos védelme, az EU- és NATO-kritikus politika, a nyílt oroszbarátság, a globalista összeesküvés-elméletek vagy a földosztás ígérete. Másrészt az önkormányzati választási kampányban a Mi Hazánk a korábbinál erősebb kormánykritikát is megfogalmazott, reagálva arra a vádra, hogy a Fidesz „szatelitpártja” lenne.

A tét ekkor az volt, hogy a Mi Hazánknak hosszabb távon sikerül-e újra bővítenie a támogatottságát, vagy egy szűkebb, de stabil radikális szavazótábor pártjaként marad meg a köztudatban.

Hárompárti parlament jöhet

A jelenlegi aláírások és közvélemény-kutatások alapján a választás legvalószínűbb forgatókönyve, hogy mindössze három politikai erő jut be a parlamentbe: a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk. Ez már önmagában jelentős változást jelentene az eddigi politikai struktúrához épest.

A most hevesen tagadó Toroczkai korábban utalt rá, hogy pártja számára kedvező lehetne egy esetleges koalíció. Egy januári fórumon úgy fogalmazott: a Mi Hazánk célja, hogy megakadályozza, hogy akár a Fidesz, akár a Tisza teljhatalommal kormányozhassa az országot.

Ez a stratégia a politikában jól ismert „mérleg nyelve” logikára épül: ha egyik nagy párt sem szerez többséget, a harmadik szereplő döntheti el, ki tud kormányt alakítani.

A Political Capital szakértője, Hunyadi Bulcsú szerint ennek ellenére meglehetősen kevés az esély egy Fidesz – Mi Hazánk koalícióra. „A jelenlegi választási rendszer billenékeny, tehát viszonylag szoros eredménynél is könnyen megerősíti a győztest annyira, hogy meglegyen többsége” – mondja. Szerinte elméletileg előállhat olyan helyzet, hogy a Mi Hazánk kulcspozícióba kerül, de ennek „minimális a valószínűsége”.

A győzteskompenzáció, az egyéni választókerületek kialakítása és a mandátumkiosztás miatt egy néhány százalékpontos előny is stabil parlamenti többséget hozhat. Emiatt viszont akár olyan eredmény is előállhat, ami első ránézésre paradoxnak tűnhet: egy párt több listás szavazatot szerez, mégsem tud kormányt alakítani. Ez az egyéni választókerületek súlyozása miatt van: ha például az egyik párt kisebb lélekszámú körzetekben nyer, több mandátumot szerezhet, mint az ellenfele, még akkor is, ha országosan kevesebb szavazatot kapott.

Az eredménybe beleszámítanak még a külhoni szavazatok és az esetleges nemzetiségi mandátumok is, amik a korábbi választásokon rendre a Fidesznek kedveztek.

Bedarálnák őket

A Fidesz és a Mi Hazánk közötti esetleges együttműködés már csak az ideológiai kompatibilitás miatt is merül fel gyakran. Az elmúlt években a Fidesz politikája több ponton közeledett a radikális jobboldal retorikájához: a bevándorlásellenesség, a szuverenista narratíva, az LMBTQ-jogok korlátozását célzó intézkedések (például a 33-as vagy a Pride betiltása), az abortusz korlátozását elősegítő szívhangrendelet vagy a készpénzhasználat alkotmányos védelme mind olyan témák, amik korábban a Mi Hazánk programjában is hangsúlyosak voltak, és amiket a kormány végül részben vagy teljesen átvett.

A Fidesz számára fontos lehet a radikális jobboldali szavazók megszólítása, különösen egy olyan választási versenyben, ahol minden mandátum számít. A Mi Hazánknak viszont komoly stratégiai kockázatot jelentene egy esetleges koalíció: Hunyadi szerint igaz, hogy a párt így (látszólag) kormányzati pozíciókat, felelősséget és esélyt kapna a politikája megvalósítására, de cserébe jó eséllyel „bedarálná őket” a Fidesz.

„Ráadásul egy tizenhat éves kétharmadot elveszítő, egyedül még kormányt alakítani sem képes Fidesz inkább tűnne vert seregnek, mintsem győztesnek, amit nem feltétlen lenne érdeke kisegíteni a Mi Hazánknak” – mondja.

A szakértő emiatt inkább kisebbségi Fidesz kormányt tud elképzelni a Mi Hazánk külső támogatásával, amiért cserébe utóbbi szimbolikus, például országgyűlési vagy bizottsági elnöki pozíciókat kaphat. Ez a modell lehetővé tenné, hogy Toroczkaiék megőrizzék a politikai önállóságuk látszatát, miközben befolyást gyakorolhatnak a kormányzati döntésekre.

A Tiszának már a feltételezés is megéri

Kutatások szerint a Mi Hazánk támogatói között ráadásul nagy arányban vannak azok, akik kifejezetten kormányellenesek – egy formális koalíció így könnyen a párt identitásának feloldódásához vezetne.

A párt mostani kommunikációja is inkább az együttműködés ellen mutat: Toroczkai a 2022-es ellenzéki összefogás óta rendszeresen hangsúlyozza, hogy nem koalíciókban gondolkodnak, hanem „ügyek mentén” képzelik el a más pártokkal való együttműködést. A Fidesz–Mi Hazánk koalíció kérdése tehát jelenleg legalább annyira kommunikációs fegyver, mint valós politikai lehetőség.

A Tiszának megérheti napirenden tartani a témát: ez alkalmas lehet arra, hogy a kormánypártot és a szélsőjobboldalt egyetlen politikai blokk részeként mutassa be. A Fidesznek érdeke lehet, hogy nyitva hagyja az együttműködés lehetőségét anélkül, hogy formálisan elköteleződne mellette. Mindeközben Toroczkaiék egyszerre próbálják megőrizni az ellenzéki identitást és kihasználni azt a politikai teret, amit a két nagy párt közötti verseny nyit meg számukra.

Hunyadi szerint ha a Fidesznek pár mandátum hiányozna a többséghez, akkor sem a Mi Hazánkkal való egyezkedés lenne a legvalószínűbb és a legkedvezőbb forgatókönyv: sokkal inkább a saját, önálló többség megteremtése lenne a céljuk. Például a tiszás vagy mihazánkos képviselők átcsábításával.

A választási oldalunk adatokkal, infografikákkal a valasztas2026.atlatszo.hu linken érhető el.

Solti Hanna

Címlapkép: ChatGPT