PeCsa-törmelék: falaznak a hatóságok a sittlerakó szabálytalan működéséhez Dunakeszin
Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a...
Nyolc éve követjük nyomon a Dunakeszi és Göd határában lévő inert hulladéklerakó botrányos ügyeit. A terület tulajdonosát, a piliscsabai székhelyű SA-HO Kft.-t a hatóság többször megbüntette különböző szabálytalanságok miatt. Ám a cég újra és újra engedélyt kap építési törmelékek és bontási anyagok telephelyi gyűjtésére és hasznosítására. A hulladék mostanra dombként magasodik a területen, a korábban előírt rekultiváció egyelőre nem valósult meg.
A Budapestről Vác felé haladó M2-es autóútról a Dunakeszi-Révdűlő kivezető útnál lekanyarodva meghökkentő látványban „gyönyörködhet” az arra járó autós. Az út mellett ugyanis hatalmas sitthegyek magasodnak, bár már 2017-ban elrendelték a terület tulajdonosa számára az ott lévő hulladéklerakó rekultivációját.
Január közepén tette közzé a Pest megyei kormányhivatal a lerakót működtető SA-HO Kft. számára kiadott legújabb hulladékgazdálkodási engedélyét. Ennek értelmében a telephely 2031-ig évi 550 000 tonna építési törmeléket gyűjthet és hasznosíthat. Ugyanakkor a lerakóba addig új hulladék nem szállítható be, amíg a cég nem gondoskodik az ott engedély nélkül felhalmozott 6623,5 tonna hulladék kezeléséről.
A Dunakeszi és Göd közigazgatási határán lévő, inert hulladéklerakót működtető SA-HO Kft. tevékenysége miatt az elmúlt 10 évben számos panasz, sőt feljelentés is érkezett a hatóságokhoz, erről az Átlátszón több cikkben is beszámoltunk.
Legutóbb 2024-ben annak kapcsán írtunk a dunakeszi helyszínen lévő áldatlan állapotokról, hogy a SA-HO Kft tulajdonosainak egy másik cége, a Szűcs-Fuvar Bt. Csobánkán szeretett volna egy bányát újranyitni, majd ott inert hulladékkal való rekultivációt végezni – ezt azonban a hatóság természetvédelmi okok miatt nem engedélyezte.
A dunakeszi lerakóról 2017 óta közölt felvételeink arról tanúskodtak, hogy a hatalmas mennyiségű építési törmelék mellett különböző fém-, műanyag és egyéb hulladékot – köztük a városligeti egykori Petőfi Csarnok bontási anyagát – még 2024-ben is a Dunakeszi telephelyen tárolták.

A Dunakeszi sittlerakó helyszíne (Forrás: Google Maps)
A mostani engedélyt megelőző, 2019-ben kiadott és 5 évre szóló engedély szerint szintén évi 550 000 tonna építési törmeléket gyűjthetett a SA-HO, a hulladékokat pedig maximum 1 évig tárolhatta.

A dunakeszi lerakó bejárata 2026 februárjában (olvasói felvétel)
A 2024-ben hatályát vesztett, és a most januárjában kiadott újabb engedélyben szó szerint ugyanaz a szöveg olvasható a terület rendezéséről: eszerint a hulladékkezelést a 2017-ben kiadott „rekultivációs engedéllyel összhangban” kell végezni.
A rekultivációt viszont az elmúlt 9 évben nem sikerült befejezni, bár annak végrehajtására már 2019-ben felszólította a céget a hatóság, s az ügyben 100 000 forintos bírságot is kiszabtak. A Kft. ezt követően is kapott számos hatósági figyelmeztetést, három alkalommal pedig több százezer forintos bírságot is kiróttak rá bejelentési kötelezettségek elmulasztása miatt.
A most kiadott határozatban az áll, hogy – a SA-HO nyilatkozata szerint – a lerakóban 6623,5 tonna, egy éven túl tárolt hulladékot halmoztak fel.

Részlet a SA-HO Kft. számára 2026. január 16-án kiadott engedélyből.
Ennek hasznosítására, illetve elszállítására február 16-i határidővel szólították fel a céget, ugyanakkor
a kormányhivatal az engedély nélkül tárolt, több ezer tonna hulladék felhalmozása miatt bírságot nem szabott ki.
Az persze talány, hogy a miért nem maga a hatóság végzett vizsgálatot a dunakeszi lerakóban lévő hulladék mennyiségének és összetételének megállapítására.
A nem hasznosított hulladékok telephelyen való tárolási idejét a kormányhivatal most is 1 évben szabta meg – ám a jelek szerint a cég eddig is komolyabb következmények nélkül úszta meg az engedély nélküli tárolást.
2025-ben a cég arra is engedélyt kapott, hogy Magyarország egész területén, építési és bontási, valamint illegális hulladéklerakással érintett, külső helyszíneken is hulladékkezelést végezzen, évi 530 000 tonna mennyiségben. Az engedély szerint a cég a dunakeszi telephelyén csak a munkagépeit tárolhatta.
A SA-HO tehát
a különböző magyarországi helyszíneken nemcsak hulladékok gyűjtését, de válogatását aprítását és zúzását is végezheti.
„Az egyes, előre nem meghatározható munkavégzési helyszínek kialakítása természetvédelmi szempontból komoly körültekintést igényel” – áll a határozatban, mely szerint védett és Natura 2000 területeken történő hulladék- előkezelést külön engedélyeztetni kell a természetvédelmi hatósággal.
A határozat emellett kiköti, hogy a felszín alatti vizek és a talaj nem szennyeződhet a tevékenység során, mely csak „ellenőrzött körülmények” között folyhat. De az nem derül ki a szövegből, hogy az ellenőrzést ki fogja végezni.
A piliscsabai székhelyű SA-HO Építőanyagipari és Szolgáltató Kft. 2016 óta Szűcs Gábor és Szűcs Gáborné tulajdonában van. A cég két „szellemi foglakozású” munkavállalót alkalmaz, fizikai beosztásban lévő alkalmazottja egy sincs.
Az Opten cégadatbázis szerint a Kft. ellen eddig 11 végrehajtást indított az adóhatóság, az utolsó jelenleg is zajlik.
A SA-HO 2025 októberében nyújtotta be az előző évre vonatkozó pénzügyi bevallását. Eszerint a Kft.-nek 2024-ben 497 109 000 forintos árbevétele és 79 295 000 forint nyeresége volt.

Szűcs Gábor és Szűcs Gáborné cégei (Forrás: Opten)
A cégbeszámoló kiegészítő melléklete „Adott kölcsönök – követelések” pontjában 4 827 000 forintos összeggel szerepel a Szűcs-Fuvar Bt., a SA-HO tulajdonosainak másik cége.
A Szűcs-Fuvar Bt. – ahogy fentebb írtuk, ennek a cégnek nem engedélyezte a kormányhivatal a csobánkai bányanyitást – eddig pénzügyileg kevésbé volt sikeres, mint a SA-HO Kft.: árbevétele 2020 óta nincs, és 2024-ben 5 867 000 forint veszteséggel zárta az évet; a cég ellen jelenleg két végrehajtás van folyamatban.
Bodnár Zsuzsa
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A címlapképen a Dunakeszi 022. hrsz.-on lévő sittlerakó látványa az M2-es autóútról a Dunakeszi-Révdűlő irányába vezető lehajtó út mellett. (olvasói felvétel)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a...
Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése...
Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű...
A Dunakeszi határában lévő inert hulladéklerakó körüli botrányos állapotok miatt – melyekről július 9-ei cikkünkben számoltunk be – hétfő reggel...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!