Folyamatban lévő közbeszerzéseket is vizsgál az Integritás Hatóság

A hatóságok ritkán ellenőriznek már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat, ezt főként akkor teszik, ha bejelentést kapnak valamilyen (vélt) jogsértésről. Úgy tűnik azonban, hogy az Integritás Hatóság nemcsak visszamenőleges, de jelen idejű vizsgálatokat is folytat az uniós forrásokkal érintett tenderek esetében. Így pedig már azelőtt el tudják csípni a problémás megbízásokat, hogy bármilyen kifizetésre vagy szerződéskötésre sor kerülne. A hatóság emiatt egy olyan kockázatelemző rendszer fejlesztésén is dolgozik, amellyel már a kiírásnál tetten érhetők lesznek a korrupció jelei.

Ritka, amikor „menet közben” derül fény valamilyen jogsértésre, és még meg lehet akadályozni, hogy végbe is menjen. Ez sikerült most az Integritás Hatóság (IH) szakértőinek. Az uniós pénzek elköltését felügyelő állami szerv a Csongrád-Csanád megyei Zsombó település egyik közbeszerzését vizsgálva jutott arra, hogy az önkormányzat nem a törvényben rögzítettek szerint járt el.

A hatóság a Vörösmarty Mihály utca felújítására tavaly májusban kiírt tendert vizsgálta, miután a kivitelezéshez uniós forrást használtak volna fel (a támogatás teljes összege 140 millió forint). Az EKR-be feltöltött bírálat szerint 4 ajánlat érkezett, és a befutó a P+P Gép Kft. lett (volna) 15,8 millió forinttal.

Az IH szerint azonban az eljárással több gond is akadt: az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat például jogsértő módon nem töltötték fel sehova, ahogy egyetlen bírálati jegyzőkönyvet, értékeléssel kapcsolatos dokumentumot, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalához kapcsolódó döntési javaslatot és az eljárást lezáró döntést sem.

Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartotta a kkv-k számára, ugyanakkor 4 különböző tanúsítványt követelt meg a nyertes ajánlattevőtől, köztük az ISO 50001 tanúsítványt is, ami közvetett módon versenykorlátozó. Az IH a begyűjtött adatok alapján megállapította, hogy az érdeklődő gazdasági szereplők közül csak az eljárásban ajánlatot benyújtó 4 cég rendelkezett az ISO 50001 tanúsítvánnyal (közülük egyet ráadásul ki is zártak), és felelt meg egyben a Kbt. 114. § (11) bekezdéséből következő bevételi korlátnak is.

A Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet, amely egy kivételével minden pontban egyetértett a megállapított jogsértésekkel. A Döntőbizottság ezért megsemmisítette az ajánlati felhívást, a további közbeszerzési dokumentumokat, valamint az azokat követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést. Emellett az ajánlatkérőt 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

Így pedig a szerződés nem lép életbe, az önkormányzatnak pedig vélhetően új eljárást kell kiírnia.

Jobb megelőzni, mint utólag futni a pénz után

Az Integritás Hatóságot 2022-ben hozták létre uniós nyomásra. Feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalások és jogsértések kivizsgálása.

Ugyan a tavalyi összesítés még nem áll rendelkezésre, a 2025-ben bemutatott éves beszámoló szerint a hatóság szakértői az IH működése óta számos korrupciógyanús esetet tártak fel (a vizsgálatok 3 év alatt közel 250 milliárd forint, vagyis több mint 650 millió euró uniós támogatást érintettek/érintenek), feljelentéseket tettek, felülvizsgálati indítványokat adtak be, és több javaslatot is megfogalmaztak, amelyekkel biztosítani lehetne a közpénzek felelős és hatékony felhasználását. Néhány általuk feltárt ügyről mi is beszámoltunk, a javaslataikról pedig itt írtunk:

A Hatóság december elején kétnapos nemzetközi antikorrupciós konferenciát is tartott a budapesti ötcsillagos Kempinski Hotel Corvinusban. A 164 millió forint összköltségű rendezvényen – ahol az Átlátszó cikkeit és annak következményeit is említették – többek között olyan témákat boncolgattak, mint a vagyonvisszaszerzés:

a bizonyítottan korrupt módon szerzett vagyonnak ugyanis mindössze 2 százalékát sikerül visszaszerezni az Európai Unióban.

De a közbeszerzéseket érintő összeférhetetlenség is külön panelbeszélgetés témája volt. Ennek kapcsán mondta azt Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, hogy „aki befolyásolhatja egy közbeszerzés eredményét, azt már a legelején ki kell zárni az adott közbeszerzésből, hogy a gyanú árnyéka se vetődjön az eljárásra.” (Hogy ez a valóságban mennyire valósul meg, más kérdés.)

A konferencia prezentációi itt elérhetők.

Nemzetközi előadók a kétnapos konferencián. Fotó: Integritás Hatóság

Az eseményen arról is szó esett, hogy a Hatóság folyamatosan vizsgálja, hogyan használhatók fel a közbeszerzési adatok a közbeszerzések hatékonyságának növelésére és a jogszerűség biztosítására.

Mint kiderült, az Integritás Hatóság egy nemzetközi projektben olyan kockázatelemző rendszert fejleszt, amely lehetővé teszi a szakértői számára, hogy a legújabb, mesterséges intelligencia által támogatott technológiák segítségével azonosítsák az uniós források felhasználásával, különösen a közbeszerzésekkel járó csalási és korrupciós kockázatokat.

Arra, hogy már a kiírásnál elcsípjük a korrupciógyanús tendereket, lapunk is kísérletet tett (igaz, sokkal fapadosabb körülmények között):

Pénz, fegyver, paripa

Hogy a szakmai munkához kellő infrastruktúra álljon az IH rendelkezésére, arról az állam, vagyis az adófizetők gondoskodnak.

A Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán található táblázat szerint a közpénzből működő Integritás Hatóság neve mellett tavaly novemberben 20 milliárd forint kiadás szerepelt. Mivel 2024-ben ennek a töredékét, összesen 4 milliárd forintot költöttek csak el, megkerestük a hatóságot, hogy megtudjuk, mi indokolta a kiadások növekedését. Válaszukból (és a MÁK válaszából) kiderült, hogy bár az államtól valóban 20 milliárd forintot kaptak tavaly, azt ezúttal sem használták fel teljes mértékben.

Mint írták,

a Hatóság tényleges 2025. évi működési kiadásának összege 6 086 174 238 forint volt.

Hogy pontosan mire költöttek, azt nem részletezték, de az IH 2025. évi elemi költségvetéséből és az ötmillió forintot meghaladó szerződésekből kaphattunk azért némi támpontot.

Eszerint több mint 4 milliárd forintot terveztek költeni bérekre, kommunikációs szolgáltatásokra (az informatikai szolgáltatásokkal együtt) 588 milliót, kiküldetések, reklám- és propagandakiadásokra pedig 766 milliót. Ahogy azt a Magyar Hang is megírta a napokban, autókra és azok szervizelésére közel félmilliárd forintot fordítottak, és már egy új, 270 ezer eurós (kb. 107 millió forint értékű) szerződést is kötöttek a Vulcan Consulting nevű ír tanácsadó céggel uniós érdekképviseletre. Utóbbi azért érdekes, mert többek között a Hatóság egy nagyon hasonló tendere miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.

Katus Eszter 

Nyitókép: Kerekasztal-beszélgetés a közbeszerzési adatokról az IH kétnapos konferenciáján. Fotó: Integritás Hatóság