Eredményt hozott az orvosi visszaéléseket feltáró nemzetközi cikksorozat

Ötven szerkesztőséggel közösen dolgoztuk fel, hogyan praktizálnak tovább eltiltott vagy akár bűncselekményért elítélt orvosok más országokban. Az eddig publikált, összesen 67 cikk hatására több országban vizsgálat indult, és az Európai Bizottság is mozdulni látszik. Hazánkban a hivatalos álláspont továbbra is az, hogy a külföldi országban történt eltiltás csak ott érvényes, Magyarországon nem.  

Több tucat vizsgálati eljárást indított Norvégiában az illetékes egészségügyi hatóság a sajtóban megjelent cikkek nyomán, és kilenc orvost azonnal fel is függesztettek. Egyikük a jegyzőkönyv szerint korábban egy svédországi kórház sürgősségi osztályán szájába vette betege mellét.

81%

Év végéig még

23 292 873 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Spanyolországban egy olyan plasztikai sebész esetében indult felülvizsgálat, aki implantátumot ültetett be páciense mellébe, a nő határozott kérése ellenére. A brit hatóság 2020-ban vonta vissza az orvos működési engedélyét, aki azóta is praktizál több spanyol klinikán. Norvégia és Spanyolország mellett Cipruson és Németországban is indultak eljárások az újságírók által feltárt esetek kapcsán.

A nemzetközi tényfeltáró cikkek megjelenése után norvég képviselők az Európai Bizottság egyik ülésén felhozták a témát. A megbeszélés után a norvég oktatási és kutatási minisztérium szóvivője a norvég VG-nek azt mondta, hogy az ígéretek szerint a Bizottság vizsgálni fogja a szabályozás javításának lehetőségeit. Az Európai Bizottság szóvivője azonban nem nyilatkozott az ülésen elhangzottakról.

Sok kritika éri az uniós értesítési rendszert

Az Európai Unióban a nemzeti hatóságoknak elvileg értesítést kell küldeniük a többi tagország hatóságai számára minden olyan esetben, amikor országukban ideiglenesen korlátozzák vagy végleg felfüggesztik egy orvos tevékenységét. Ezt az ún. Belső Piaci Információs Rendszer felületén lehet megtenni és követni, kutatásunk során ugyanakkor kiderült, hogy a rendszer komoly hiányosságokkal küzd. Működését több interjúalany is kritikával illette, miként – cikkünkre reagálva – a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága is.

„Jelenleg nem ismert, hogy az egyes tagállamok milyen eseteket sorolnak az érdemi indokból történő eltiltás kategóriába, és ez a portálon egyedileg sem vizsgálható, hiszen ott kizárólag a szakember személyes adatai és a szankció időtartama érhető el. A tájékoztatással érintett szakemberek kereshetősége is igen nehézkes a felületen”, tájékoztatta az államtitkárság az Átlátszót. Mint írják, a rendszer gyakorlati működésével kapcsolatos problémákat az Országos Kórházi Főigazgatóság több alkalommal jelezte az Európai Bizottság számára a nemzeti koordinátorok útján.

Magyarország szerint az eltiltás csak az eltiltás országában érvényes

Bár az uniós értesítési rendszer a jelek szerint hagy maga után kívánnivalókat, a legtöbb tagországban a nemzeti szabályozás sem egyértelmű arra nézvést, hogyan is kéne eljárni a más országokban felfüggesztett orvosok esetén. Magyarországon sem találtunk és nem is kaptunk pontos információt az illetékes szervezetektől, hogy a külföldön lefolytatott eljárások eredményét hogyan kell figyelembe venni, és egyáltalán van-e olyan gyakorlat, hogy ezeket a magyar hatóságok etikai vagy más eljárásban értékelnék.

A kutatás során több magyar orvost is találtunk, akik szakmai vagy etikai vétség miatt egy adott külföldi országban nem gyakorolhatják a szakmájukat, itthon azonban továbbra is praktizálnak. (Nevüket személyiségi okokból, a szigorú magyar szabályozás miatt nem hoztuk nyilvánosságra.) Dr. Ny. például évekig végzett műtéteket úgy, hogy eltitkolta fertőző betegségét, és az alkalmassági vizsgálatokon valaki másnak a vérmintáját adta le. Őt nem csak eltiltották a működéstől abban az országban, hanem – tettének súlyossága és nagyszámú betegének veszélyeztetése miatt – felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték. Magyarországon jelenleg is praktizál.

„Általános szabályként és gyakorlatként azonosítható az, hogy jelenleg egy tagállamban kiszabott, eltiltást eredményező döntés az adott tagállamban hatályos” – közölte megkeresésünkre az egészségügyi államtitkárság. „Az uniós IMI-rendszerben a tájékoztatásokat Magyarországon nincs lehetőség automatikusan figyelembe venni, tehát a működési nyilvántartás érvényességére, így a hazai tevékenységvégzést érintő jogosultságra nincs közvetlen hatása.”

Hasonlóan állnak a kérdéshez Romániában is: a Román Orvosi Kamara a sajtóban megjelent esetek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy nem kötelesek intézkedéseket hozni a külföldön eljárás alá vont orvosok esetében. Annak a román ortopéd traumatológusként az esetében sem, aki egy angliai kórház orvosaként 277 alkalommal adott végbélen át fájdalomcsillapítót és hashajtót a betegeknek. Miután a bíróság kimondta, hogy az orvos saját szexuális kielégülése érdekében vetette alá a betegeket felesleges, invazív és intim beavatkozásoknak (amit a férfi tagadott), a brit hatóság törölte az orvosi nyilvántartásból.

Bár a Román Orvosi Kamara közleménye szerint értesültek az esetről az IMI-rendszeren keresztül, „ezek az értesítések nincsenek hatással az orvosok szabad szakmagyakorlásának jogára, mert a döntések csak az eljáró országok területén érvényesek”. A szóban forgó orvos jelenleg egy kolozsvári kórházban praktizál ortopéd-traumatológusként.

Fülöp Orsolya

Címlapkép: James O’Brien, Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP). A nemzetközi tényfeltáró munkát az OCCRP, a brit The Times és a norvég VG vezette és koordinálta. Együttműködő partnerek: Shteg (Albánia), Hetq (Örményország), Der Standard (Ausztria), Belarusian Investigative Center (Belarusz), De Tijd (Belgium), CIN (Bosznia & Hercegovina), BIRD (Bulgária), Investigative Journalism Bureau at the University of Toronto (Kanada), Oštro (Horvátország), CIReN (Ciprus), investigace.cz (Csehország), Berlingske (Dánia), Eesti Ekspress (Észtország), Yle (Finnország), Le Monde (Franciaország), paper trail media (Németország), ZDF (Németország), DER SPIEGEL (Németország), Inside Story (Görögország), Átlátszó (Magyarország), Heimildin (Izland), Irish Times (Írország), L’Espresso (Olaszország), Preportr (Koszovó), Re:Baltica (Lettország), 15min (Litvánia), REPORTER – reporter.lu (Luxemburg), AmphoraMedia (Málta), RISE Moldova (Moldova), MANS (Montenegro), Follow The Money (Hollandia), Investico (Hollandia), IRL (Észak-Macedónia), Fundacja Reporterów (Lengyelország), Expresso (Portugália), Public Record (Románia), iStories (Oroszország), KRIK (Szerbia), Investigative Center of Jan Kuciak (Szlovákia), Oštro (Szlovénia), InfoLibre (Spanyolország), SVT (Svédország), Tamedia (Svájc), DW (Törökország), Slidstvo (Ukrajna), Howard Center (University of Maryland, USA), Kaiser Health News (USA).