Saját szabályzata ellenére sem biztosított sugárzásmérőt az egyik dolgozójának a szegedi egyetem fogászati klinikája

Közel 10 hónapig sugárzásmérő nélkül dolgozott egy munkavállaló a Szegedi Tudományegyetem fogászati klinikájának röntgen osztályán. Bár a munkavállaló számára a törvény nem írta elő a mérőeszköz viselését, az egyetem saját szabályzatában külön rendelkezett annak viseléséről. Az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) panaszbejelentés érkezett, és a hivatal döntése alapján a munkavállaló addig nem dolgozhat, míg nem kap sugárzásmérőt. Ezen felül pedig az OAH egy másik eljárásban dönt az egyetemre kiszabandó szankció mértékéről, amely akár pénzbírság is lehet.

Az egyetem nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért nem biztosították a sugárzásmérőt a dolgozónak, de azt írták, hogy elkötelezettek a munkavállalók egészségének megvédése iránt.

Nem dolgozhat, míg sugárzásmérőt nem kap

„Az Országos Atomenergia Hivatalhoz 2025. augusztus 18-án panaszbejelentés érkezett, amely szerint a Bejelentő a munkába állása óta eltelt közel 10 hónap alatt nem kapott dozimétert” – válaszolta megkeresésünkre az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), miután arról érdeklődtünk, hogy igaz-e, hogy az SZTE SZAKK Fogászati és Szájsebészeti Klinika Röntgen Osztályán úgy foglalkoztattak egy munkavállalót, hogy nem biztosították számára a dozimétert. Ez az az eszköz, amelyet a személyi sugárterhelés monitorozására használnak.

Az ügyet az OAH integrált sugárvédelmi ellenőrzés keretében kivizsgálta, a szükséges intézkedéseket megtette. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett munkavállaló nem dolgozhat addig, amíg dozimétert nem kap – tudtuk meg a Hivataltól. Azt egyelőre nem tudni, hogy az OAH szabott-e ki bírságot, ugyanis a fentieken túl csak annyit árultak el, hogy az érvényesítési eljárás – melynek során a szankció mértékéről döntenek – még folyamatban van.

Az érvényesítési eljárás során a Hivatal az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát, az engedélyek meglétét, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok és a radioaktív-hulladék tárolójára vonatkozó biztonsági szabályzatok betartását vizsgálja. Az eljárás során az OAH többféle intézkedést is tehet, például: szóban vagy írásban figyelmeztetheti az eljárás alá vont szervezetet, előírhat számára kiegészítő feltételeket, közigazgatási bírságot szabhat ki, korlátozhatja, felfüggesztheti az engedélyezett tevékenységet, végső esetben pedig akár az engedélyt is visszavonhatja.

Az egyetem maga vállalta a doziméter biztosítását

Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is szigorú szabályok vonatkoznak az atomenergia békés célú felhasználására, valamint a sugárvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre. Az erre vonatkozó törvényeket és rendeleteket azoknak a felsőoktatási intézményeknek is be kell tartaniuk, akik radioaktív izotópokat, röntgenkészülékeket, részecskegyorsítókat vagy más sugárforrásokat használnak.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több klinikáján – köztük a Fogászati és Szájsebészeti Klinikán – is használnak röntgent, így a munkavállalók sugárterhelésnek vannak kitéve. A hatályos jogszabályok alapján a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat „A” és „B” kategóriába kell sorolni. Az „A” kategóriába azok a munkavállalók tartoznak, akiknek a sugárterhelése meghaladja az évi 6 millisiever (mSv) effektív dózist vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, illetve a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist. A „B” kategóriába tartozik minden olyan sugárterhelésnek kitett munkavállaló, aki nem sorolható az „A” kategóriába.

Azt, hogy egy munkavállaló melyik kategóriába tartozik, a munkáltatónak – így az SZTE-nek is – a munkába állás előtt meg kell határoznia.

Az „A” kategóriába sorolt munkavállalók – mivel sugárvédelmi szempontból veszélyesebb berendezésekkel dolgoznak – kötelesek a röntgen- és gamma-sugárzásból származó, külső sugárterhelés mérésére alkalmas, a munkáltatótól független dozimetriai szolgáltató által biztosított hatósági személyi dózismérőt (azaz dozimétert) viselni.

A „B” kategóriába sorolt munkavállalók esetében ez nem kötelező, de az engedélyes (aki jelen esetben az egyetem) felelőssége a besorolás helyességének monitorozással történő alátámasztása. Ennek érdekében az SZTE a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban rögzítette, hogy a Fogászati és Szájsebészeti Klinika Röntgen Osztályán dolgozó munkavállalók „B” sugárvédelmi kategóriába sorolhatók, azaz személyi dozimetriai ellenőrzésük nem kötelező, de a monitorozás érdekében az SZTE a dolgozók részére a doziméter viselését előírja.

Alacsony sugárterhelésnek volt kitéve az egyetem szerint

Az általunk megkérdezett szakértő szerint jelen esetben az egészségkárosodásnak kicsi a valószínűsége, mert a munkavállaló a „B” kategóriába volt sorolva, és a fogászati röntgeneknek alacsony a sugárterhelésük.

Abban az esetben, ha valaki huzamosabb ideig, akár 10 hónapig nem viseli a dozimétert, az a monitorozás adatszolgáltatásától esik el. Ilyen esetben retrospektív módon határozzák meg a személy elszenvedett dózisát. A meghatározásnál figyelembe kell venni a sugárzási térben töltött időt és a sugárzási tér nagyságát is. Jelen esetben az a legegyszerűbb, ha a 10 hónappal ezelőtti adatokat visszakeresik, vagy a kollégák elszenvedett dózisa alapján becsülik meg az illető személyi dózisát.

Bár a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot nem, az egyetemi 2015-ös Sugárvédelmi Szabályzatot megtaláltuk az egyetem honlapján. Az ebben foglaltak szerint: „bármely ionizáló sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében a dolgozók védelmét és biztonságát optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradjon”.

Az Egyetemi Sugárvédelmi Szabályzatban leírtakat minden sugárveszélyes munkát végző dolgozó köteles maradéktalanul betartani és betartatni. Ha hiányosságot vagy mulasztást tapasztal, azt köteles jelenteni az adott terület sugárvédelmi megbízottjának vagy helyettesének, aki intézkedik az ügyben, és jelenti az eseményt a Tanszék/Egység vezetőjének.

Azt, hogy mindez megtörtént-e, nem tudjuk, mert

az egyetem erre irányuló kérdésünkre nem válaszolt. Ahogyan arra sem, hogy miért nem biztosították az eszközt a munkavállalónak.

Az egyetem válaszában annyit írt, hogy elkötelezettek a munkavállalók egészségének megvédése iránt. Az SZTE SZAKK Fogászati és Szájsebészeti Klinikája annak ellenére biztosítja a doziméter használatát a fogászati radiológiai környezetben dolgozók számára, hogy a rendkívül alacsony sugárzási szint miatt a hatályos jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé.

Hozzátették, minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, és a fogászati klinika röntgen osztályán fellépő sugárzási potenciál annyira elenyésző, hogy a klinika története során a mérések soha nem mutattak számszerűsíthető sugárzási értéket. „Nem volt olyan munkavállaló, aki ennek alapján ki volt téve a szokásos, rendkívül alacsony, nem számszerűsíthető értéknél nagyobb sugárzásnak” – írta az egyetem.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: SZTE)