Nehezen hihető adatok szerepelnek a belsős fideszes közvélemény-kutatásokban

Az Index újabb, állítólag belsős fideszes választókerületi közvélemény-kutatásokat tett közzé, de a számok egymás mellé téve még furcsábbak. A legutolsó két választást alapul véve minden egyéni választókerületben nagyjából hasonlóan változnak a pártpreferenciák, ezzel szemben a mostani kutatásokban van olyan választókerület, ahol a Fidesz egészen bezuhant, míg a Tisza majdnem megduplázta támogatottságát, más választókerületekben viszont ennek ellenkezőjét mérték. A kormánytól független kutatóintézetek felmérései viszont konzisztensek, és egészen mást mutatnak.

Orbán Viktor az idei tusnádfürdői rendezvényen mondta azt, hogy a Fidesz belső mérései szerint, ha most lennének a választások, 80 egyéni választókerületet nyernének a kormánypárti jelöltek. Nem sokkal később az Index egy egész sorozatot jelentetett meg választókerületi szintű közvélemény-kutatásokból, amelyek állítólag a Fidesz belső felméréseiből származnak, és amelyekre állítólag Orbán alapozza a 80 oevk-s várakozást. A hat felmérés egy kivételével mind a Fidesz elsőségét mutatja a választókerületekben.

Korábban már írtunk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei 2-es számú egyéni választókerületi kutatásról, ami az Index sorozatának első része volt. Mint írtuk, az EP-választás eredményeivel összevetve a felmérés eredményei igen furcsák. A valasztas.hu-n található településszintű adatokat összeadva láthatjuk, hogy az EP-választáson a választókerületben a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, a voksok 48,11%-át, míg a Tisza Párt 29,79%-ot, a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás 6,19%-ot kapott.

Az Index felmérése szerint ehhez képest most a Fidesz a biztos pártválasztók körében 45,87%-on áll, míg a Tisza 29,29%-on, vagyis állítólag mindkét nagy párt támogatottsága csökkent, ezzel szemben csaknem minden kis párt támogatottsága nőtt, a legnagyobb mértékben a DK-MSZP-P szövetségé és a nyilvánosságból lényegében eltűnt LMP-é. Nehezen hihető, hogy épp ezek a pártok kezdtek el újra felzárkózni az EP-választások óta épp akkor, amikor egyre inkább kétosztatúvá válik a magyar közélet.

Régiónként ennyire eltérők lennének a trendek?

Az Index azóta újabb öt választókerületi szintű felmérést közölt. Ezeket egymás mellé állítva azonban újabb furcsaságokra bukkanunk: ha a számok igazak, akkor a magyar politikában az elmúlt egy évben földindulásszerű változások álltak be, és az egyes régiókban gyökeresen különböző politikai trendek vannak kialakulóban. A másik lehetőség, hogy a számok egyszerűen manipuláltak, vagy rossz módszertannal készültek a felmérések.

Miért nehezen hihetőek az állítólagos belsős közvélemény-kutatások? Az alábbi grafikonokon először is sorra vesszük, milyen eredményeket mutatnak az egyes választókerületekben (Borsod-Abaúj-Zemplén 5, Szabolcs-Szatmár-Bereg 5, Pest 13, Budapest 6, Jász-Nagykun-Szolnok 2, Bács-Kiskun 3).

A százalékos adatok csak a biztos pártválasztókra vonatkoznak, a részvételt nem ígérő válaszadókat (a közvélemény-kutatók standard módszere szerint) kivontuk.

A településszintű adatok alapján megnéztük, milyen eredményeket értek el a pártok az EP-választáson ezekben az oevk-kban. Az indexes közvélemény-kutatások alapján az elmúlt 2 évben így változtak az adott választókerületekben a pártpreferenciák, azaz ilyen mértékében gyengültek vagy erősödtek a pártok az EP-választáson elért eredményekhez képest.

A szórás igen jelentős: egyes pártok támogatottsága egye választókerületekben gyakorlatilag változatlan, máshol drasztikusan csökkent, vagy éppen nőtt – országos trend nem rajzolódik ki.

A Tisza Párt támogatottsága például a Jászsági 2-es oevk-ban állítólag fél százalékponttal csökken, míg a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5-ös választókerületében 11,3 százalékponttal nőtt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. oevk-jában pedig ennél is nagyobb mértékben, 15,67 százalékponttal növekedett.

A Fidesz-KDNP támogatottsága ennél is nagyobb kilengéseket mutat: a kormánypártok támogatottságának változásában a két szélsőérték +1,41 (Pest 13) és -15,63 (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5) százalékpont.

Sok trendnek kellene megtörnie, hogy igazak legyenek a kutatások

Hihető, hogy régiónként ennyire eltérően alakulnak a politikai trendek? Hogy míg Szabolcsban egészen bezuhant a Fidesz támogatottsága, Pest megyében újra erősödnek a kormánypártok az EP-választások óta? A közelmúlt választásai alapján aligha: Magyarországon jellemzően egy irányba mozognak az oevk-k. Különbségek persze vannak a trendekben, de közel sem akkorák, mint amit az indexes kutatások alapján látunk.

A legutóbbi két országos választás, a 2022-es országgyűlési és a 2024-es EP-választás választókerületi eredményeit vettük alapul. Kiszámoltuk, hogy a két év alatt (listás szavazatokat számítva, a nemzetiségi listákra leadott szavazatok nélkül) hogyan változott az egyes választókerületekben a Fidesz-KDNP szavazataránya. Az eredmények az alábbi térképen láthatók:

Mint látható, a választókerületek nagyrészt egy irányba mozogtak, a Fidesz mindenhol gyengült. A gyengülés két szélső értéke -11,92 (Hajdú-Bihar 6) és -4,12 (Borsod-Abaúj-Zemplén 4) százalékpont volt, ami jóval közelebb áll egymáshoz, mint az indexes felmérésekben látható számok.

Magával és a múlttal is konzisztens a 21 Kutatóközpont felmérése

A kormányközelivé tett hírportál felmérései mellett megnéztük nagy kutatóintézetek országos adatait is. Ezeken szintén egy irányba mutatnak az adatok, és ha hihetünk nekik, akkor elmondható, hogy a Fidesz országosan mintegy 5-10 százalékponttal gyengült, míg a Tisza Párt 15-20 százalékponttal erősödött az EP-választások óta.

Ami a Fidesz legutóbbi választási eredményeit illeti (és az ellenzéki térfél átrendeződése miatt csak ez a viszonyítási alapunk marad), a kormánypárt 2022 és 2024 között mintegy 8 százalékponttal gyengült. Ebbe a trendvonalba beleillik az elmúlt évi 5-10 százalékos szavazatarány-csökkenés, amit a közvélemény-kutatók mértek, kivéve a Nézőpont – a sok hónapnyi hallgatást hirtelen megtörő kormányközeli intézet – felmérését.

A Nézőpont szerint ugyanis a Fidesz gyengülése idén júniusra nagyjából megállt, a kormánypárt nagyjából ott tart, mint az EP-választásokkor, igaz, a Tisza Párt szerintük is jelentősen, 9,8 százalékponttal növelte támogatottságát.

Egyéni választókerületi szinten egyelőre az indexes felméréseken kívül mások nem állnak rendelkezésre, egy kivétellel. A 21 Kutatóközpont júliusban készített egy felmérést Hadházy Ákos kerületében, a Budapest 6-os választókerületben – ezt a kerületet az Indexnek állítólag szivárogtató kutatók is szondázták.

A kerületet mindkét felmérés szerint a Tisza Párt jelöltje nyerné meg, de ennél lényegesebb, hogy a 21 Kutatóközpont felmérése szépen beleillik az országos trendekbe, szemben az Index-féle felméréssel. Az Indexen idézett felmérés alapján az EP-választások óta 1,64 százalékponttal csökkent a kormánypártok támogatottsága, 21 Kutatóközpont kutatása alapján pedig 7,47 százalékponttal.

Utóbbi szám beleillik nemcsak az országos kutatások trendjébe (országosan 5-10 százalékot gyengülő Fidesz), de folytatja a 2022-24-es trendvonalat is. Akkor választásról-választásra a budapesti oevk-kben, köztük a jövő évi választásra átrajzolt 6-as oevk elődjében, az akkori 8-asban az országos átlagnak megfelelően 7,5-8 százalékponttal gyengült a Fidesz. A 21 Kutatóközpont számai alapján ez a trendvonal folytatódott tovább választókerületi és országos szinten is.

Földrengés egyes-egyedül néhány választókerületben?

Összefoglalva, az elmúlt hetek kutatásaiból két gyökeresen eltérő minta rajzolódik ki. Ha a kormánytól független kutatóknak (21 Kutatóközpont, Medián, Republikon, Publicus) hiszünk, akkor azt látjuk, hogy a Fidesz támogatottsága országosan mintegy 5-10 százalékponttal csökkent; ezzel folytatódott, sőt kissé erősödött az a trend, amit a 2022-es és a 2024-es választások során láttunk. Az egyetlen független oevk-szintű kutatásban (Budapest 6) hasonló trend mutatkozik.

Országos szinten ez 9-15 százalékpontos Tisza-előnyt, és feltehetően kormányváltást jelentene.

Ezzel szemben, ha a kormánypárti kutatásoknak adunk hitelt, akkor azt kell elhinnünk, hogy a Fidesz támogatottsága országos szinten lényegében stagnál, azaz megtört a 2022-2024-es trendvonal, míg a Tisza szerényen gyarapodott, főleg a levitézlett ellenzéki pártok szavazóit gyűjtötte össze.

Eközben regionálisan rendkívül eltérő trendek zajlanak: míg korábban az oevk-k egy irányba mozogtak, most egészen széttartanak; van, ahol a Fidesz elvesztette szavazói negyedét, miközben a Tisza csaknem megduplázta támogatottságát, máshol pedig a Tisza apadt, vagy a Fidesz gyarapodott.

Ez a dinamikus mozgás azonban az országos eredményeken az EP-választásokhoz képest alig változtat, ugyanis a kormánypártok szerencséjére a politikai földindulás csak olyan oevk-ra korlátozódott, ahol az ellenzéki párt eleve nagy hátrányból indult, így még éppen nem tudja őket átfordítani – mint például a szabolcsi oevk-ban. Eközben pedig a billegő választókerületekben feltételezhetően stagnálnak vagy csökkennek, ami összességében kétharmad-közeli Fidesz-győzelmet eredményezne.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián