Az amerikaiak egyre kevésbé értenek egyet Donald Trumppal, főleg gazdasági ügyekben

Donald Trump keményen kezdte a második elnöki ciklusát. Már első napján rekordszámú elnöki rendelet írt alá, de az első száz hivatalban töltött napjának szinte mindegyikére jutott valamilyen ellentmondásos, vitatott döntése. Népszerűsége az első naptól kezdve folyamatosan csökken, az amerikai polgárok szerint számos fontos kérdést nem jól kezel a régi-új elnök.

Donald Trump azonnali radikális irányváltással kezdte meg második elnökségét. Már az első napon, 2025. január 20.-i beiktatását követően 26 végrehajtási rendeletet írt alá, és az első 100 nap alatt aláírt 143 darabbal minden korábbi elnöknél több végrehajtási rendelet fűződik a nevéhez.

Rendeleteiben többek között kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és a párizsi klímaegyezményből, emellett országos energetikai vészhelyzetet hirdetett. Elrendelte továbbá, hogy az útlevelekben újból csak két nem szerepelhet, és számos, a transzneműek és LMBTQ-közösséghez tartozók jogait védő rendeletet visszavont. Ezenkívül újra engedélyezte a szövetségi halálbüntetést, valamint befagyasztotta számos szövetségi támogatási program finanszírozását.

Fellépett a bevándorlással szemben is: rendeletben szigorította a menedékkérők belépését és rendkívüli vészhelyzetet hirdetett az amerikai-mexikói határon. Emellett elnöki kegyelemben részesített több mint 1500 embert, akiket a 2021-es Capitolium-ostromban való részvétel miatt ítéltek el vagy vádoltak meg.

A szövetségi intézményrendszert is megreformálta azzal, hogy létrehozott egy új, úgynevezett “Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot” (Department of Government Efficiency, DoGE), melynek élére Elon Muskot nevezte ki. Az új minisztérium pár hét alatt több tízezer állami alkalmazottat bocsátott el. Trump és Musk barátsága azonban nem tartott sokáig, a kettőjük között kirobban nyilvános konfliktusról korábbi cikkünkben írtunk:

Április 2-án Donald Trump büntetővámot szabott ki az EU, Kína, Kanada és számos más ország importcikkeire, majd a vámok mértékét ezután szinte naponta növelte vagy csökkentette. Arról pedig több alkalommal kifejtette véleményét, hogy Kanada, Grönland, Gáza és a Panama-csatorna területeit az Egyesült Államoknak annektálnia kellene.

Még tavaly, az elnökségért folyó kampányidőszakban azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ez nem sikerült, de cserébe idén március elején ideiglenesen felfüggesztette az Ukrajnának szánt katonai segélyeket. Csak azután indította azokat újra, hogy aláírták Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrán ásványkincsek kitermeléséről szóló partnerségi szerződést.

Trump több rendeletét a bíróságok úgy értékelték, hogy azokkal figyelmen kívül hagyta vagy megsértette a szövetségi törvényeket, szabályozásokat, illetve az amerikai alkotmányt. Emiatt a rendeleteinek egy részét bírósági határozatban érvénytelenítették.

A Time egy elemzésben azt is megállapította, hogy Trump végrehajtási rendeleteinek közel kétharmada teljesen vagy részben megegyezik a Project 2025 nevű program javaslataival – ez egy ellentmondásos és erősen konzervatív nézeteket tartalmazó szakpolitikai tervezet, amiről Trump a kampányidőszakban még úgy beszélt, hogy nem kívánja felhasználni elnöksége során. Elnökké választását követően a tervezet számos szerzője a Trump kormányzat kiemelt pozícióiba került.

Az amerikaiak fele elutasítja Trumpot

A YouGov közvéleménykutató cég adatai alapján az látható, hogy Donald Trump soha nem volt az amerikai állampolgárok szerint kimondottan, széles körben elfogadott elnök. Az első elnöksége során szinte tartósan többen voltak az őt elutasító állampolgárok, mint az őt elfogadóak. 2021-ben Trump veszített a demokrata Joe Biden ellen (akinek a népszerűsége elnöksége végére még a Trump első ciklusában mértnél is mélyebbre zuhant), és a negatív megítélése ez idő alatt is tartósan magas volt.

Egyedül a 2025-ös győzelmét megelőző kampányidőszak során fordult ez meg, amikor rövid ideig többen voltak a Donald Trumpot pozitívan megítélők, mint az őt ellenzők. Ez a népszerűség viszont nem tartott sokáig: a mostani, második ciklusának kezdetével fokozatosan visszatornázta népszerűtlenségét, ami így jelenleg 53 százalékos elutasítottságot mutat.

Trump nettó megítélése (amit a vele elégedett lakosságból a vele elégedetlen lakosság arányának kivonásával kapunk meg) kicsit magasabbról indult most, mint első ciklusa elején, de még így is alacsonyabb volt, mint Biden elnökségének kezdetekor. Ez viszont, ahogy fentebb írtuk, hamar visszaesett, most már a lakosság inkább úgy gondolja, hogy Trump nem végzi jól a munkáját.

Az amerikai állampolgárok számos társadalmi és gazdasági ügyben vélik úgy, hogy Trump nem jó döntéseket hoz, nem kezeli jól a problémákat. A gazdaság állapotáról Trump ugyan folyamatosan azt állítja, hogy azt Biden rontotta el, a lakosság mégis úgy véli, hogy maga az elnök sem kezeli helyén a gazdaság rendbetételét: ebben az ügyben a nettó megítélés -10 százalék, ami jóval kevesebb, mint az elnök első ciklusa során. A bevándorlásügyi döntéseivel a lakosság inkább egyetértett (legalábbis jobb megítélést kapott mint nyolc éve), míg a terhességmegszakítás kérdésében továbbra is tartós egyet nem értés látható a lakosság körében.

2022-ben az amerikai legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, ezáltal megszűnt az abortusz alkotmányos védelme, és számos állam törvénybe iktatta az abortusz tilalmát. A második Trump-kormány egyik döntésével pedig visszavonta azt az iránymutatást, amely előírta az amerikai kórházak számára, hogy sürgősségi abortuszt végezzenek, ha az az anya egészségi állapotának stabilizálásához elengedhetetlen.

A YouGov 52 ügyet gyűjtött össze, amik a második Trump-kormány kezdeti döntéseit tükrözik. A válaszadó állampolgárok szerint szinte mindegyik ügyben rosszul teljesít az elnök.

A legnagyobb elutasítás a gazdaság állapotához, a növekvő inflációhoz és dráguláshoz köthető.

Második helyen a földrajzi helyek nevének megváltoztatása áll: Amerika naggyá tétele a szimbolikus térben is legyen tetten érhető, ami miatt Trump elrendelte, hogy a Mexikói-öböl ezentúl Amerikai-öböl legyen. De tervben van azon hadi bázisok eredeti nevének visszaállítása is, amelyeket konföderációs tábornokokról neveztek el, de amelyeket a Kongresszus Trump első ciklusának végén megváltoztattatott.

Ugyancsak magas elutasítottságúak maguk az elnöki rendeletek, de az amerikaiak szerint az Elon Muskkal ápolt (most már véget ért) kapcsolat és a DoGE létrehozása is rossz döntés volt. Kimagaslóan pozitív támogatottságnak örvendenek viszont a bűnözés visszaszorítására irányuló döntések, de magát a halálbüntetést inkább elutasítják.

Az elnök egyes döntéseire, viselkedésformáira irányuló megítélés viszont pártok szerint bontva jelentős polarizáltságot mutat. Bizonyos ügyekben az látható, hogy

a republikánusok kevesebb mint fele tartja az elnök döntéseit helytelennek, de a demokrata érzelműek szinte teljesen elutasítják Trumpot.

Ilyen a legálisan Amerikában tartózkodó állampolgárok kitoloncolása (44%-93%), a szövetségi alkalmazottak tömeges leépítése (24%-89%), a hadsereg bevetése belföldi tüntetések felszámolására (24%-84%), vagy azt állítani, hogy a két ciklusnál többször is indulhat valaki az elnökválasztáson (47%-95%) – ami ugyan alkotmányellenes lenne, de Trump már többször is viccelődött vele.

Ez a társadalmi megosztottság már Trump első elnöksége alatt is jellemző volt az amerikaiakra. A két párt közül az elmúlt három elnöki ciklus során mindig az gondolta jobbnak az ország állapotát, amely párt jelöltje volt az elnök.

Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó-montázs