100 milliós bírságot kapott egy sajóbábonyi üzem klórgáz-szivárgás miatt

Tavaly decemberben írtunk a Sajóbábonyi Ipari Parkból jövő gyakori bűzről és az ott történő sorozatos ipari balesetekről. Márciusban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főispán egy sajóbábonyi üzemet sújtó százmilliós munkavédelmi bírságról adott hírt, de a cég nevét „szemérmesen” elhallgatta. Ezért kikértük a büntetésről szóló határozatot, s bár a kormányhivatal először elutasította a dokumentum kiadását, végül mégis megkaptuk az iratot. Eszerint a korábban bűzhatást is okozó SPL Europe Kft. kapta a szokatlanul nagy bírságot. 

Rendszeresen keserítik meg a sajóbábonyi lakosok életét a település Ipari Parkjának üzemei, melyek közül az egyiket márciusban jelentős munkavédelmi bírsággal sújtották. A büntetésről szóló határozat szerint az SPL Europe Kft.-nél hipógyártás közben klórgáz szabadult ki, amivel a cég súlyosan és közvetlenül veszélyeztette 13 munkavállalója egészségét és testi épségét. Ráadásul nem volt semmilyen berendezés, ami jelezte volna a munkásoknak a klórgáz-szivárgást.

Egy tavalyi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a Sajóbábonyi Ipari Parkból származó, évek óta problémát okozó szaghatások mellett gyakoriak az ipari parkban történő balesetek: tavaly nyáron egy raktártűz füstje borította be a környéket, novemberben pedig klórgáz-szivárgás sokkolta a helyieket. 

„A mai napon rekordösszegű, 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabtunk ki az egyik Sajóbábonyi Ipari Parkban működő üzemnek. A lakosság, a dolgozók és a környezet védelme nem opció, a játékszabályokat be kell tartani!” – ezt a bejegyzést tette közzé március 20-án a Facebook-oldalán Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főispán. Hozzátette azt is, hogy a kormányhivatal folyamatosan ellenőrzi a vármegyében működő cégeket, és „balesetveszéllyel fenyegető körülmény” esetén azonnal beavatkozik és szankcionál. 

Klórgáz-szivárgás hipógyártás közben

Az viszont nem szerepelt a főispáni bejegyzésben, hogy az Ipari Parkban működő 26 üzem közül melyik kapta, s pontosan miért a nagy összegű bírságot. Ezért közadatigényléssel fordultunk a Borsod megyei kormányhivatalhoz, hogy megismerjük a büntető határozat tartalmát.

A hatóság első körben elutasította az adatigénylésünk teljesítését, de végül mégis megküldte az általunk kért dokumentumot. Abból pedig kiderült, hogy a növényvédő szerek és vegyi anyagok gyártásával foglalkozó, az indiai Shiva Pharmachem Limited tulajdonában álló SPL Europe Kft. (korábbi nevén Kisvegyiművek Kft., majd Kischemicals Kft.) üzemét sújtották a jelentős mértékű bírsággal.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az üzemben több mérgezés és halálos munkahelyi baleset is történt az elmúlt években, és onnan származott a környező településeket hónapokig elárasztó hagymaszagú bűz is. 

A megkapott határozat az SPL Kft. vegyi üzemében 2024. november 16-án történt klórgáz-szivárgás körülményeit tárta fel. A dokumentumot anonimizálva, azaz a személyes és védett adatok kitakarásával küldte meg kormányhivatal – de meglátásunk szerint számos egyéb információt, pl. mérési adatokat is „eltüntettek” a szövegből.  

A kitakarások miatt nehezen olvasható dokumentum szerint

a cég súlyosan és közvetlenül veszélyeztette 13 munkavállalója egészségét és testi épségét.

A határozatban idézett jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a hipógyártás során klórgáz szabadult ki, amit belélegeztek a dolgozók. 

A baleset okaként több tényezőt neveznek meg: a munkavállalók például nem voltak kellően felkészítve, a veszélyt jelző monitort figyelő dolgozó vegyipari szakképesítéssel sem rendelkezett. De rengeteg egyéb hiányosságot is felsorolnak, a legmegdöbbentőbb kijelentés szerint „A hipógyártás során a technológiai klórgáz kilépési helyén

nem volt olyan biztonsági berendezés, amely legalább megfelelően jelezte volna minden érintett munkavállaló felé a szabadba kijutó veszélyes mértékű klórgáz-koncentrációt.”

A kiérkező tűzoltók a veszély elhárítása után az üzem területén méréseket végeztek. „Megállapítható volt, hogy a gyár területéről feltehetően nem került ki klórgáz” – olvasható a határozatban, ami kétségessé teszi, hogy az üzem területén kívül történtek-e egyáltalán ellenőrző mérések. 

Szokatlanul magas, maximális bírság

Az SPL Kft.-re vonatkozó 100 millió forintos bírság kiszabását egy idei kormányrendelet tette lehetővé, amellyel a kormány március 1-től a munkavédelmi bírság maximális összegét 10 millió forintról 100 millió forintra emelte „a munkavállalók minél erőteljesebb védelme” érdekében. 

A sajóbábonyi cég esetében a 100 milliós büntetési összeg megállapításakor a hatóság számos bírságnövelő tényezőt vett figyelembe. Köztük azt a tényt, hogy bár a balesetet okozó technológia soron kívüli ellenőrzését írták elő, erre csak három hónap múlva, februárban került sor – addig pedig tovább folyt az üzemben a hatóság által megtiltott hipógyártási tevékenység. De figyelembe vették azt is, hogy

az elmúlt három évben ötször büntették meg a céget baleseteket és halált is okozó munkavédelmi jogsértések miatt. 

A bírság ügyében a cég részletfizetési kérelmet nyújthat be a hatósághoz, illetve ha vitatja a kiszabott büntetést, bírósághoz fordulva felülvizsgálatot is kérhet. Ám hogy élni fog-e a cég ezekkel a lehetőséggel, valószínűleg nem fog kiderülni, mert ezeket az információkat nem fogja a kormányhivatal közzétenni. 

Az SPL Europe Kft. üzeme (forrás: Google Maps)

Titkolni próbálják a hatóságok a közérdekű dokumentumokat

Ahogy fentebb írtuk, a büntetési határozat kiadását először megtagadta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal. Közérdekű adatigénylésünket azzal a kifogással utasították el, amivel az utóbbi időben rendszeresen élnek az ilyen szervezetek: „tájékoztatom, hogy adatigényének teljesítésére az Infotv. 27. § (2) bekezdésének g) pontja alapján – valamint a Kúria BH 2024.9.208. szám alatt közzétett határozatában foglaltak szerint – nincs lehetőség, így adatigénylését nem áll módomban teljesíteni.” Emellett közölték, hogy „a közérdekű adatigénylésének elutasítása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Ákr. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő iratbetekintési kérelmet terjesszen elő”. 

Korábban beszámoltunk arról, hogy más kormányhivatalok is ezzel az indokkal utasítják el az adatigénylések teljesítését, és az Ákr.-re (közigazgatási törvény) hivatkozva iratbetekintési kérelem benyújtását „javasolják”. Ügyfélkapun, névvel, címmel – majd megtagadják az iratbetekintést is.

Csakhogy cikkünk megírása után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) kaptunk egy vizsgálatot lezáró állásfoglalást. A NAIH-vizsgálatot azért kértük, mert a gödi Samsung-gyárra kiszabott bírságos határozatokat kérő adatigénylésünket ugyanezzel a fenti indokkal utasította el a Pest megyei kormányhivatal, ám mi ezt jogsértőnek találtuk. Az adatvédelmi hatóság pedig nekünk adott igazat, és felszólította a megyei kormányhivatalt a kért dokumentumok kiadására (három hónapos késéssel ugyan, de végül meg is kaptuk őket).

Állásfoglalásában a NAIH hosszan kifejti, hogy a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat nem az Ákr., hanem az Infotörvény szabályozza. De az Ákr. is kimondja, hogy az eljárások lezárása után az abban keletkezett határozatokat bárki korlátozás nélkül megismerheti: „ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.”

A NAIH szerint közérdekű adatok igénylése esetén jogszerűtlen iratbetekintési kérelem benyújtását kérni az igénylőtől.

Megállapította az adatvédelmi hatóság azt is, hogy az elutasítások indoklásában a kormányhivatal rosszul értelmezi a hivatkozott kúriai határozatot, az ugyanis szintén kimondja: „Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr. 33. § (5) bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet.”

A SPL Kft. bírságos határozatát végül megkaptuk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivataltól, miután válaszlevelünkben hivatkoztunk az Ákr. vonatkozó részletére. Emellett iratbetekintési kérelmet is benyújtottunk, amiben a NAIH-állásfoglalást is elküldtük a hivatalnak. Ezt követően a BAZ megyei kormányhivatal megküldte a bírságos határozatot, a dokumentumhoz mellékelt levelében pedig ezt azzal indokolta, hogy iratbetekintési kérelmünkben már „pontosítottuk” igénylésünket. Erről azonban szó sem volt: adatigénylésünk szövegén semmit nem változtattunk, ellenben

felhívtuk a kormányhivatal figyelmét arra, hogy a vonatkozó jogszabályok és a NAIH állásfoglalása alapján nincs joguk megtagadni az adatigénylés teljesítését. 

A kúriai határozat „félreértelmezéséről” és a közadatigénylések erre való hivatkozással történő megtagadásáról a minap a Telex újságírója, Weiler Vilmos készített alapos tényfeltáró cikket. Ebben a szerző részletesen bemutatja, hogy a hatóságok immár rendszeresen, szinte rutinszerűen alkalmazzák az adatkiadás megtagadásának ezt a jogszerűtlen eszközét. Az adatigénylők pedig ezt követően a NAIH-hoz fordulhatnak vagy bírósági pert indíthatnak, de mindenképpen nehezen és sok idő múlva jutnak csak hozzá a kívánt dokumentumokhoz. 

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás az SPL Europe Kft. Facebook-oldala, és részlet a büntető határozatból)