Romániából behurcolt új állatbetegséggel küzdenek a Zala és Vas megyei kis falvak

Szűkszavú közleményben jelentette be a NÉBIH múlt hétfőn, hogy egy romániai szállítmánnyal Magyarországon is megjelent a kiskérődzők pestise a Zala megyei Szentgyörgyvölgyön. Ez a betegség még soha nem fordult elő hazánkban. A vírus miatt Romániában tavaly több mint kétszázezer állatot kellett leölni, korábban Mongóliában tarolt le egy kihalás szélén álló antilopfajtát. Magyarország beengedte az importot Romániából, Szlovénia nem.

Szentgyörgyvölgy környékén most ki-ki vérmérsékletétől és állatainak számától függően fél, dühöng vagy vádaskodik. A húsz kecskét tartó, sajtkészítéssel foglalkozó középkorú házaspár a mérsékelten aggódók táborába tartozik. Mint mondják, szeretik az állataikat, és fájna a szívük, ha elpusztulnának. Csődbe nem mennének, de nem esne jól egy kieső szezon.

Nem pánikol, de komolyan veszi a helyzetet az a kis családi gazdaság, ahol harminc birka legelészik a birtokon. A zöldség mellett éppen mostanában kezdenének húsozásba. Bizakodóak; nem jártak mostanában állattelepeken, nem vettek semmit a szentgyörgyvölgyi gazdaságból, és nincsenek is annyira közel, mondják.

Nagyon fél viszont a fiatal pár, tavaly kezdtek errefelé új életet: több mint száz kecskéjükkel az ország másik végéből költöztek el, mert ott az aszály miatt már nem tudták legeltetni az állataikat. Ekkora állománynál már nem mindegy, megtizedeli-e őket a betegség, vagy esetleg járványvédelmi okokból kényszervágás lenne a nyáj sorsa.

Ez történt ugyanis a szentgyörgyvölgyi állattelepen, ahol a vírus felütötte a fejét. A napokban a telep összes birkáját levágták, nagyjából 3500 darabot. A fertőzött juhok Romániából érkeztek, ahol tavaly közel 14 ezer állatban mutatták ki a kiskérődző-pestist (PPR, Peste des petit ruminants).

Ez a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége. Az elhullási arány általában magas, 80-90 vagy súlyosabb fertőzések esetén akár 100 százalékos is lehet, de a körülményektől függően ennél jóval alacsonyabb arány is előfordulhat.

Állatorvosok vérmintát vesznek a PPR-vírus kimutatása céljából.

Szlovéniába nem, Magyarországra szabad volt kérődzőket importálni Romániából

Az Európai Unió egyik fő alapelve az áruk szabad áramlása, a tagországok csak rendkívüli esetekben korlátozhatják a termékek országok közti mozgását. Egy járványhelyzet ilyen rendkívüli eset. Miután kitartó kereséssel sem találtuk, hogy Magyarország életbe léptetett-e korlátozást a szomszédban terjedő PPR-járvány miatt, a NÉBIH tájékoztatását kértük. Bár a legtöbb kérdésünket nem válaszolta meg a hatóság, azt megtudtuk, hogy

„a magyar állategészségügyi hatóság 2024. július 31-én tájékoztatta a román állategészségügyi hatóságot, hogy nem járul hozzá élő juh ill. kecske szállítmányok Romániából való fogadásához. Ezen intézkedés visszavonására 2024. november 12-én került sor, miután a román hatóság a járványhelyzet kedvező alakulásáról számolt be.”

Az Európai Bizottság július 29-én hozott határozatot, amelyben kijelölte a védőkörzeteket a fertőzéssel érintett romániai területeken, és megtiltotta a kiskérődzők kivitelét ezekből a körzetekből. Magyarországra az Arad megyei Köröskisjenőben működő gyűjtőállomásról érkezett a szállítmány, ez nem szerepelt az uniós tiltólistán.

Az Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, WOAH) ugyanakkor 2024. július 15-től mind a mai napig, tehát megszakítás nélkül fertőzött országként tartja nyilván Romániát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság térképén Románia ugyancsak a vörös országok között szerepel, vagyis azon országok közé tartozik, ahol a jelen van a vírus.

Kérdeztük a román Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságot, hogy mikor jelentették be hivatalosan az ország vírusmentes státuszát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ. Válaszolt viszont a szlovén Élelmiszer-biztonsági, Állategészségügyi és Növényvédelmi Hatóság. Azért kerestük meg, mert a Szentgyörgyvölgy környéki falvak egy része Szlovéniában fekszik.

A szlovén hatóság az Átlátszónak azt írta, hogy Szlovénia a PPR-járványtól függetlenül sem engedi a kérődzők behozatalát Romániából, mégpedig egy másik vírus, az ún. kéknyelv-betegség miatt.    

PPR-megbetegedést először 1942-ben észleltek Elefántcsont-parton, azóta kb. 70 országban megjelent, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. Az első európai eseteket 2000-ben regisztrálták Isztambulban, majd 2016-ban Grúziában, 2018-ban pedig Bulgáriában. 2024 júliusában először Görögországban, nagyjából egy héttel később pedig Romániában történtek megbetegedések.

Sem a feladáskor, sem a határon nem készült vírusteszt

A behozatali korlátozás novemberi feloldásával együtt a NÉBIH elővigyázatosságból azt azért előírta, hogy minden Romániából érkező kiskérődző-szállítmányt vizsgálni kell. Így derült fény a magyarországi esetre, de a vírus akkor már Szentgyörgyvölgyön volt.

Ezen a vidéken inkább a háztáji, 5-10-20 kecskéből vagy birkából álló nyáj tartása a jellemző; a saját vágóhíddal rendelkező szentgyörgyvölgyi gazdaság messze a legnagyobb juhtelep a környéken. Az osztrák tulajdonban lévő, jól menő családi vállalkozás a birkák húsát elsősorban exportálja, de takarmányt és vágóhídi nyesedéket a környéken értékesítenek.

A birkaszállítmány az Arad megyei Köröskisjenőben működő gyűjtőállomásról érkezett január 15-én. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója megkeresésünkre megerősítette, hogy a szállítás legálisan zajlott, az állatoknak minden előírt állategészségügyi papírja megvolt. Mint megtudtuk, a szállítmány feladása előtt nem készült vérteszt Romániában, mert ez nem kötelező, az állatoknak pedig nem voltak betegségre utaló tüneteik.

A kiskérődzők-pestise heveny, akár 41 fokos lázat, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladását, szem- és orrváladékozást, hasmenést és tüdőgyulladást okoz(hat). Lappangási ideje 3-10 nap.

Románia 2025. január 1-től teljes jogú tagja a Schengeni Övezetnek, ezért a közúti szállítások esetén is megszűnt a határellenőrzés. Tehát a határon sem történt állategészségügyi vizsgálat. Hajduk Péter az Átlátszónak azt mondta, ebben az esetben a korábbi sztenderd gyakorlat szerint sem derült volna fény a vírus jelenlétére. Ugyanis a határon nem történt volna tesztelés, a hatósági állatorvos csak a papírokat nézte volna meg, és szemrevételezte volna az állatokat. Ezek a birkák azonban akkor még nem mutatták a megbetegedés jeleit.

Az állatok Szentgyörgyvölgyön karanténba kerültek, a nemzetközi szállítások esetén előírt szabályok szerint. A NÉBIH által elrendelt vérvételt január 16-án végezte el a hatóság által megbízott állatorvos. A vér január 17-én indult útnak Budapestre, a NÉBIH laboratóriumába. Nem egyértelmű, hogy a hatóság mikor kapta meg a pozitív eredményt – abból ítélve, hogy a WOAH weboldala szerint Magyarország PPR-vírusmentes státusza 2025. január 23-án szűnt meg, talán aznap vagy előző nap lehetett. (A WOAH felé – egyéb állati betegségek mellett – a kiskérődzők pestisét is kötelező jelenteni.)

Mintavételi szett. Fotó: Átlátszó.

A pozitív tesztet követően a NÉBIH a telep teljes állományát felszámoltatta, további intézkedésig megtiltotta a juh és kecske Magyarországra történő beszállítását Romániából. A román hatóság szintén korlátozást vezetett be a kiskérődzők kivitelére.

A 3500 leölt állat miatti veszteség a becslések szerint biztosan 100 millió forint felett van. Elvileg az állam megtéríti a gazdálkodónak az állatok elvesztése miatti kárt, ha semmilyen szabálytalanságot nem találnak. Szerettük volna kérdéseinket feltenni a juhtelep tulajdonosának, de nem reagált a megkeresésünkre.

A háziállatok mellett a vadon élő kiskérődzők is meg tudnak fertőződni. Mongóliában a kiskérődzők pestise vadon élő állatokra, kőszáli kecskékre, antilopokra és gazellákra is átterjedt. A szajga-antilop egyébként is súlyosan veszélyeztetett fajnak számított, a járvány következtében azonban vészesen lecsökkent a számuk: a 2017 januárban becsült 25 699 egyedszám 2018 áprilisára 5142-re zuhant.

Sehol egy Müller Cecília

A NÉBIH január 27-én kiadott rövid közleménye után beindult az informális hírlánc a környéken, de hivatalos, érdemi információ csak döcögősen és esetlegesen szivárog a gazdák irányába, az is elsősorban inkább az állatorvosoktól. Tájékoztatás híján a Facebook-csoportokban terjednek a teóriák és félinformációk, némi pánikhangulat és indulatok kíséretében.

Az Agrárminisztérium a mai napig nem adott hírt saját oldalán a kialakult helyzetről. Csak az ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben védték a magyar gazdákat a napokban. Nagy István agrárminiszter naponta többször is posztol politikusi csatornáján, de az Országos Postagalamb Kiállításról és a Ferencváros-AZ Alkmaar futballmeccsről szóló bejegyzések között már nem jutott hely a kiskérődzők pestisének.

A Zala Vármegyei Kormányhivatal valószínűleg január 28-án hozhatott határozatot a védőkörzetek elrendeléséről – azért valószínűleg, mert a határozatot nem tették közzé a honlapjukon, és hiába kértük, nem adták oda nekünk. Mivel a Szentgyörgyvölgy-körüli falvak fele Vas megyében fekszik, a Vas Vármegyei Kormányhivatal is hozott hasonló határozatot. Igaz, hogy napokkal később, de ezt legalább nyilvánossá tették.

A határozatokkal Szentgyörgyvölgy körül 3 kilométer sugarú körben védőkörzetet, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési körzetet jelöltek ki, az uniós szabályok alapján. Ezekben megtiltották az állatok, alom, trágya, takarmány, húskészítmények, tejtermékek, nyersbőr stb. ki- és bevitelét a gazdaságokból, és előírták a gazdaságban és az ólakban használt ruházat cseréjét, a kéz- és lábfertőtlenítést. Emellett elrendelték a birkák és kecskék összeírását, és az állatok kötelező vérvizsgálatát.

Időközben a közeli Lentiben is felütötte a fejét a PPR-vírus, ezt február 1-jén adta hírül a NÉBIH. Hasonlóan Szentgyörgyvölgyhöz, Lenti körül is védőkörzetet hoztak létre.

Információink szerint Lentibe is a szentgyörgyvölgyi telepről, egy takarmány-szállítmánnyal terjedhetett át a vírus. Ez általában közvetlen érintkezés útján, testváladékkal terjed, és az állatok köhögése és tüsszögése révén a levegőben is. A szakirodalmi adatok szerint azonban a fertőzött takarmány vagy víz is képes terjeszteni a fertőzést, bár az állatok szervezetén kívül elvileg jóval rövidebb ideig él túl a vírus.

Az országos főállatorvos január 31-én elrendelte a kiskérődzők forgalmának korlátozását Zala megye teljes területén, és megtiltotta a vadasparkok, állatsimogatók látogatását a megyében február 10-ig. Február 15-ig Magyarország egész területén tilos a kiskérődzők vásárokba, kiállításokra vitele.

Emellett utasítást adott arra, hogy a Szentgyörgyvölgyről elszállított több ezer birkatetem szállítási útvonalán az összes településen vegyenek vérmintát minden kiskérődző állományból. A szállítást az ATEV Zrt. végezte, a cég weboldala szerint az ilyen állattetemek ártalmatlanítását Solton végzik. Solt nagyjából 300 kilométerre van Szentgyörgyvölgytől, a szállítás során érintett településekről egyelőre nincs információnk.

Állatorvosok a tűzvonalban

Szentgyörgyvölgy környékén hétvégén elkezdődött a vérminták levétele, a védőruhás állatorvosok reggeltől-estig járják a falvakat. „Már száz állaton vagyok túl, de még legalább ennyi visszavan” – mondja egyikük. Láthatólag fáradt. „Minden gazda maximálisan együttműködő, a nehézséget inkább az jelenti, hogy sok helyen nehéz zárt helyre terelni az állatokat a vérvételhez”, mondja.

Gőzerővel folyik a vérminták levétele a falvakban.

A Szentgyörgyvölgy környékén összeírt kiskérődzőkhöz jön majd még a Lenti körzet állománya, aggódnak is a zalai állatorvosok, hogy nem fogják győzni a munkát.

Óriási pech, hogy éppen Szentgyörgyvölgyön van a környék legnagyobb marhatelepe is, ezer körüli szarvasmarhával – és kettő darab birkával. Az utasítás szerint kötelező a marhákból is vérmintát venni azokban a gazdaságokban, ahol a birkák, kecskék mellett szarvasmarhát is tartanak, mert a szakirodalom szerint a marha is képes továbbadni a vírust.

Az eredményekre egy-két hetet várni kell, addig izgulhatnak a gazdák az állataikért. Az ország többi állattartója pedig azért, hogy ne terjedjen tovább a vírus.

Fülöp Orsolya

A nyitókép illusztráció. (Fotó: Átlátszó)