„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve. Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál. Interjú.

Társadalmi célú hirdetés

Átlátszó: Mi az a tektonikus törésvonal, és miért fontos, hogy van-e ilyen a paksi atomerőmű alatt, vagy nincsen?

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kurt Decker: Két ok miatt  fontosak a tektonikus törésvonalak az ilyen létesítmények esetében: az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve. A másik ok az, hogy ha a földrengés elég erős, akkor megtörheti a felszínt. Tehát a talajfelszín, amely most eléggé sík, és az épületek, az utak és bármi, ami a felszínen van, a törésvonal mozgása miatt megszakadna. Vannak példák olyan aktív törésvonalakra szerte a világon, ahol az ilyen mozgások akár méteres lépcsőket alakítanak ki a korábban sík tájban, vagy elnyírják, elvetik a felszínt, és ez minden olyan ember alkotta építményt elpusztít, ami a törésvonal tetején helyezkedik el.

Az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint is földrengésveszélyes a paksi atomerőmű telephelye

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve.

Milyen kutatásokat kell elvégezni az atomerőművek közelében található ilyen törésvonalak esetleges jelenlétének feltárására?

Geológiai és geofizikai vizsgálatok egész sorát kell elvégezni ahhoz, hogy kizárjuk az ilyen törésvonalak jelenlétét – nem könnyű kizárni őket, mert az ilyen erős földrengések ritkák. Ha a történelmünkben nincsenek feljegyzések arról, hogy ilyen földrengések történtek volna, az nem azért van, mert egy adott területen nem lehetséges az előfordulásuk, hanem inkább azért, mert a történelmünk néhány száz évre tekint vissza, tehát írásos feljegyzések vannak – nem tudom, hogy Magyarországon hogy van ez, de Ausztriában Kr. u. 1200 előtt nem találunk írásos feljegyzéseket földrengésekről. Jellemzően ezek a nagyon erős földrengések ezer, kétezer évente egyszer fordulnak elő, tehát egyszerűen szerencsések vagyunk az elmúlt pár száz évben Ausztriában, hogy nem láttunk ilyesmit, és önök Magyarországon valószínűleg szintén.

Ön áttekintette azokat a földtani kutatásokat, amelyeket Pakson végeztek az atomerőmű bővítése előtt. Mit állapítottak meg?

Átnéztük azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a magyar geológiai és szeizmológiai, geofizikai tudományos közösség szolgáltatott. Ezt egy nagyon vaskos kötetben foglalták össze, a Földtani Kutatási Program Zárójelentésben, amely pár ezer oldalas. Ezt átnézve megtudtuk, hogy alapos vizsgálatok folytak a telephely körül annak céljából, hogy geofizikai módszerekkel, geológiai módszerekkel azonosítani lehessen ezeket a törésvonalakat, és ezekben a dokumentumokban meggyőző bizonyíték van arra, hogy a meglévő Paksi Atomerőmű és a leendő Paks II. Atomerőmű telephelye egy aktív törésvonalon helyezkedik el: ez is az egyik következtetése ennek a dokumentumnak, a Dunaszentgyörgy-Harta vetőzónán. Ez egy körülbelül 1 kilométer széles törésvonal, amely a meglévő erőmű alatt húzódik, és belenyúlik abba a területbe, ahol Paks II.-t építenék fel.

„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról from atlatszo.hu on Vimeo.

Amikor 2017-ben nyilvánosságra került, hogy ez a törésvonal közvetlenül az erőmű alatt húzódik, a kutatást végző tudósok azt állították, hogy bár valóban van törésvonal, de az nem „kapabilis”. Mi az a kapabilis törésvonal, és miért gondolják úgy, hogy ez a törésvonal nem olyan?

Egy kapabilis törésvonal képes megtörni a felszínt. A földrengés rázkódása mellett a földfelszín lépcsőzése vagy elnyírása, elvetése is megtörténhet, ezt nevezik kapabilis törésnek. Ahogy mi olvastuk a geológiai jelentést, nem zárják ki a kapabilis törést, és van egy része a jelentésnek, ahol bemutatnak egy ásatást, egy 80 méter hosszú árok kiásását, a Duna legfiatalabb üledékeinek feltárását, amelyek kora 19-20 ezer év, és egyértelműen dokumentálták a töréseket, amelyek elérik ezeket a nagyon fiatal üledékeket. Képekkel, profilokkal, geológiai leírásokkal bizonyítják, hogy ezek valóban olyan törések, amelyek 19-20 ezer évvel ezelőtt szakították fel a felszínt. Tehát azt gondolom, hogy a magyar tudósok tisztában voltak ezzel.

Amikor interjút készítettem azokkal a tudósokkal, akik ezt a kutatást végezték és felügyelték, akkor még mindig azt mondták, hogy ez nem egy kapabilis törés, nem képes megszakítani, elvetni a felszínt. Tényleg nem?

Képes volt 19-20 ezer évvel ezelőtt elmozdítani a felszínt, és nagyon nehéz azt feltételezni, hogy van egy geológiai kapcsoló, és a törés most ki van kapcsolva, és soha többé nem mozdítja meg a felszínt.

Csontvázaktól tartottak ugyan, de tagadják, hogy bármit eltitkoltak volna a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságáról | atlatszo.hu

Aszódi Attila egyetemi tanár, a paksi kapacitás fenntartásáért felelős államtitkár, továbbá a paksi bővítés telephelyének földtani alkalmasságát jóváhagyó Tudományos Támogató Testület tagjai: Horváth Ferenc geofizikus, az MTA doktora, professor emeritus; Tóth László, szeizmológus ; valamint Katona Tamás János, az MTA doktora, egyetemi tanár Pakson válaszoltak az Átlátszó kérdéseire a telephelyengedélyt megalapozó nagyszabású földtani kutatással kapcsolatban.

Akkor hogyan lehetséges, hogy ezt a helyszínt alkalmasnak minősítették egy atomerőmű létesítésére?

Amennyire a magyar nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokból és előírásokból megtudtuk, szükséges feltétel, hogy a helyszínre vonatkozóan tudományos bizonyítékokkal kizárják a talaj tartós elmozdulásának lehetőségét, vagyis a kapabilis törésvonalat. Ez az elengedhetetlen feltétele annak, hogy a telephelyet nukleáris létesítmény létrehozására alkalmas telephelynek tekintsék. Két pont van a jelentésünkben: először is azt mondjuk, hogy oké, alapos és mélyreható geológiai és geofizikai vizsgálatok voltak, de részletes adatok az 1 kilométer széles törészónáról csak a 80 méter hosszú árokból állnak rendelkezésre. Tehát nem volt megfelelő vizsgálat a legfiatalabb üledékekről azon a helyen, ahol magát az erőművet meg kellene építeni – a kutatóárok a meglévő erőmű mellett volt. Tehát a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azt mondjuk, hogy a vizsgálatok nem tudják megbízhatóan kizárni a Paks II. helyszínén egy kapabilis törésvonal jelenlétét, pedig ez magyar törvényi előírás az erőmű telephelyéről szóló döntéshez. A második pontunk pedig az, hogy a földtani telephelyi jelentésben dokumentált árok adatai, a mi értelmezésünk szerint, legalább ebben az árokban közvetlenül bizonyítják a kapabilis törésvonal létezését.

Helyesen szerepelnek-e ezek a Földtani Zárójelentésből származó adatok a Telephely Biztonsági Jelentésben?

A Földtani Zárójelentésnek rengeteg szerzője van a geológiai és geofizikai tudományos közösségből, ahogy mondtam, a súlya kilókban mérhető, és ezt az MVM Paks II. Zrt. sűrítette össze egy Telephely Biztonsági Jelentésbe, ami csak körülbelül 300 oldalas. Ezt a biztonsági jelentést aztán átadták a magyarországi nukleáris hatóságnak a telephelyengedély megkéréséhez. Amennyire nem anyanyelvi beszélőként össze tudtuk hasonlítani ezeket a dokumentumokat (tehát nyilván fordításokra kellett hagyatkoznunk), nagyon jelentős különbségeket találtunk. Arra jutottunk, hogy a geológiai jelentés egy teljes kötetét, amelyet a kutatók a leendő engedélyesnek adtak át, kihagyták a nukleáris hatóságnak küldött dokumentációból. Ez a kötet paleoszeizmológiai bizonyítékokat tartalmaz az erőműtől északabbra lévő talaj- és felszíntörésekről. Ez egyáltalán nem szerepel az MVM Paks II. Zrt. által a nukleáris hatóságnak átadott biztonsági jelentésben. Találtunk olyan diagramokat (például a telephelyen, illetve a telephely alatt lévő törészóna térképe),  amelyek máshogy szerepelnek a földtani zárójelentésben, mint a telephely biztonsági jelentésben.

A Telephely Biztonsági Jelentés a Földtani Zárójelentéshez képest elbagatellizálta a geológiai incidens valószínűségét?

Ezt nem állíthatom, de nagyon világosan rámutattunk az általunk talált különbségekre. És ezek a különbségek mind arra irányulnak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a telephelyen kisebb a földtani kockázat. Ezt a magyar kollégákkal –különösen a magyar nukleáris szabályozó hatósággal – folytatott megbeszéléseken tisztázni kell. Mert egyelőre nem tudjuk, hogy a telephelyengedélyt kizárólag az MVM Paks II. Zrt. által leadott Telephely Biztonsági Jelentés alapján adták-e ki, vagy a nukleáris szabályozó hatóság a Földtani Zárójelentést is figyelembe vette.

Beszélnek önökkel?

Ez nem az én feladatom, én csak egy geológus vagyok, aki a kérdés szakmai részét elemzi. De van egy kétoldalú megállapodás az Osztrák Köztársaság és Magyarország között arra vonatkozóan, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen és rendszeresen, minden évben megbeszélik, és tudomásom szerint az illetékes osztrák szerv be is nyújtott egy megkeresést Magyarországnak, melyben jelzi, hogy a kérdést egy szakmai megbeszélésen kívánja megvitatni a nukleáris szabályozást végző magyar hatósággal.

Ez tisztán jogi kérdés, vagy reális esélye van egy pusztító földrengésnek Pakson?

Geológusként úgy gondolom, hogy reális a földrengésveszély Paksnál – ez a szakmai válaszom. Amikor átolvastuk a Földtani Zárójelentést, 20-30 súlyos földrengésről találtunk bizonyítékot benne, amelyek mindegyike dokumentáltan az elmúlt 30 ezer évben történt a paksi régióban. Ez földtani értelemben nagyon nagy földrengéssűrűség. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a földrengés-tevékenység mostanra hirtelen megszűnt.

Az osztrák környezetvédelmi hatóság szakértője szerint elmozdulást is okozhat a paksi törésvonal

Az osztrák Joint Project – Nuclear Risk & Public Control és a magyar Energiaklub szervezésében szerdán online háttérbeszélgetésen mutatták be…

Kérdezett: Bodoky Tamás, videó: Bodoky Bence

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!