koronavírus

Kiütötte a biztosítékot a kötelező oltás ötlete, de az orvosok beleállnának

Azt mondja, sejtette, hogy első számú közellenséggé válik, de ekkora méretű gyűlölethullámra azért nem számított, amikor bedobta a köztudatba a kötelező védőoltás gondolatát. Dr. Apostol János 2020 novemberétől 2021 áprilisáig dolgozott a budapesti Honvéd kórház COVID Belgyógyászati osztályán. Álláspontja szerint csak a teljes körű lakossági átoltottsággal térhet vissza az ország a korábbi életéhez, ha viszont nem növekszik az oltásra regisztrálók száma, még sok százezren fognak megbetegedni és több tízezren meghalni, miközben a kórházak túlterheltsége miatt lényegében továbbra is elfelejthetjük az egészségügyi alapellátást. Úgy látja, az embereket elbizonytalanította, hogy azt érzik, politikai színezete (is) van a döntéseknek, így most már gyanakodva fogadnak minden bejelentést, és az orvosoknak sem hisznek. Innen már nem tudják visszatornázni magukat 2 hét alatt oda, hogy mindenki jelentkezzen oltásra. Márpedig szerinte ennyi idő van hátra az oltások leállásáig.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A május 6-i hivatalos adatok szerint eddig a magyar lakosság kb. 8%-át érintette közvetlenül a vírushelyzet, közülük mintegy 192 ezren jelenleg is aktív fertőzöttek, több mint 540 ezren már felgyógyultak és több mint 28 ezer honfitársunk elhunyt. A hivatalos közlés szerint 4 153 038 „első oltást adtak be eddig Magyarországon. A KSH hetente frissülő COVID-monitorja azt mutatja, a 2020 novemberi állapothoz képest, amikor a megkérdezettek 35,6%-a utasította el kategorikusan a védőoltást, a nemmel felelők aránya 2021 áprilisának végére 16,6%-ra apadt, a „talán” -nal válaszolóké pedig pontosan megfeleződött.

Minden adat azt mutatja, hogy az oltásszimpátia a magyar lakosságon belül nő – még úgy is, hogy sokan úgy gondolják, a rendszerben bőven vannak egyenlőtlenségi elemek, a védettségi igazolványt például nyomásgyakorlásra használja a kormány a keleti vakcinák elfogadtatására. A szinte naponta érkező kormányzati híradások szerint vakcina is van itthon bőven, mégis rengetegen panaszkodnak arra, hiába regisztráltak, nem kerültek még sorra. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy egyes források szerint május második hetére lelassulhat, vagy akár meg is állhat a hazai vakcináció, azaz elfogynak az eddig regisztrált oltakozók. A tendenciára az Átlátszó már áprilisban felhívta a figyelmet.

Túl lassan növekszik az oltási hajlandóság – májusra elakadhat a vakcináció üteme

2021. április 6-án, kedden Magyarországon az első adaggal beoltottak száma elérte a 2,5 millió főt. Ez a kormány által sokat hangoztatott mérföldkő volt az alapfeltétele annak, hogy elkezdődhessen a korlátozások lazítása. Ez az érték három napra rá tovább nőtt, jelenleg a lakosság 27,51 százaléka kapta meg a védőoltás első adagját.

Kétszer kapta el, voltak különbségek

Dr. Apostol János átvezényelt érsebész szakorvosjelölt orvosként dolgozott öt hónapig az egyik legnagyobb fővárosi kórház COVID-osztályán. Ez alatt kétszer fertőződött meg a COVID-osztályon vírussal: először még oltatlanul, nagyon súlyos tünetekkel (igen komoly légszomj, magas láz), másodszorra az oltás után pár hónappal, minimális, alig észrevehető tünetekkel (fél napig tartó enyhe fej- és izomfájdalom).

A járványra megoldást keresve, más orvosokkal kezdett kommunikálni arról, hogyan lehetne elérni itthon a védőoltás kötelezővé tételét. Azt mondja, az orvostársadalom ebben a kérdésben egységes, az utóbbi hetekben az összes lehetséges kifogást átvették és megválaszolták.

Orvosszakmai érv nem merült fel a COVID19 elleni oltás kötelezővé tétele ellen.

Egy egységes kamarai állásfoglalásig mégsem jutott el az ügy, illetve jelenleg ott tart, hogy a kötelezőség kérdésében nem egyvéleményű elnökség a területi kamarai egységekhez utalta vissza a kérdés szélesebb körű megvizsgálását. Apostol doktor szerint erre viszont végképp nincs idő, mert 1-2 hét múlva egyszerűen elfogynak a rendszerből a regisztrált jelentkezők, akkor pedig az egész oltási program megállhat Magyarországon.

Orvosi Kamara: a gyorsaság nem mehet a biztonság rovására, de az oltás a legfőbb fegyver

A Magyar Orvosi Kamara határozottan támogatja a koronavírus elleni oltást. Közleményükben leszögezik, a tömeges oltásoknak jelenleg nincs alternatívája.

De miért ragaszkodnak az orvosok ahhoz, hogy kötelezővé váljon a védőoltás?

Mert másképp nem lesz vége ennek a járványhelyzetnek, amiben most már közel másfél éve élünk” – mutat rá dr. Apostol János. Mi, orvosok pedig azt mondjuk, hogy

ha most mindenki, aki teheti, megkapja az oltást, akkor augusztus végére vége lehet Magyarországon a koronavírus járványnak.

Nem mellesleg mi is felszabadulhatnánk egy kicsit végre és foglalkozhatnánk a saját dolgunkkal, az emberek gyógyításával. Bezárhatnánk végre a COVID-osztályokat, az egészségügyi dolgozók visszatérhetnének az alapellátásba, újra elkezdődhetne a betegségek megelőző szűrése, és mindent meg lehetne nyitni az összes állampolgár előtt, megkülönböztetés nélkül.

Ápoló dolgozik egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. MTI/Kovács Tamás

A hivatalos közlések ellentmondásai és hiányosságai sokakban keltenek érthető feszültséget, az emberek nagy része már azt sem hiszi el, amit az Operatív Törzs kérdez…

Szerintem a tömegeket igenis meg lehetne győzni pusztán szakmai alapon, talán még jobban is, mint a jelenlegi kommunikációval.

A gond az, hogy az embereket elbizonytalanította, hogy azt érzik, politikai színezete (is) van a döntéseknek, így most már gyanakodva fogadnak minden bejelentést, és nekünk sem hisznek.

Innen már nem tudjuk visszatornázni magunkat 2 hét alatt oda, hogy mindenki jelentkezzen oltásra. Márpedig ennyi idő van hátra az oltások leállásáig. Elfogy a regisztrált jelentkező, onnantól pedig vagy kötelezővé tett oltással lehet tovább menni, vagy sehogy. Ha nem lépünk, az ország lakosságának fele oltatlanul marad. Az eddigi kommunikáció csődöt mondott, bár mindenki próbálja az embereket rábeszélni az oltásra, úgy tűnik, ebből  ilyen retorikával  csak ennyit lehetett kihozni.

Brüsszelezik, az ellenzéket szidja, a kormányt fényezi a hivatalos magyar járványügyi portál

Kigyűjtöttük, majd elemeztük a járványügyi tájékoztató oldal összes, november 14. és március 31. közötti bejegyzését. Az eredmény az őszi, tehát fél évvel korábbi kísérletünk fényében nem hozott sok meglepetést, azonban az világosan látszik, hogyan válik egyre inkább a kormány szócsövévé az eredetileg vírushelyzettel kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló oldal.

 Vegyük akkor azt a lehetőséget, hogy nem lesz meg a szükséges átoltottság. Akkor orvosszakmailag mi lesz, lehet a B-terv?

A B-lehetőség, hogy leállunk az oltásokkal és továbbra is kezelgetjük a COVID-betegeinket, még akár több évig is. Természetesen mindig lesz kevés jelentkező oltásra, de már csak csekély számú. Marad 5 millió magyar állampolgár, aki bármikor megfertőződhet, és egy részük súlyos százezrek minden bizonnyal meg is fognak.

Így aztán megtartjuk a COVID-osztályokat, megint lesznek kisebb-nagyobb hullámok, a további elhunytak száma pedig még biztosabbá teszi a kétes dicsőségű első helyünket a népességre jutó halálozási arányszám terén.

Persze, vélhetően csökkenő intenzitással történnek a fertőzések, de bőven az első-második hullámban tapasztalt esetszám felett. A csökkenő intenzitás azonban még mindig generál majd folyamatosan betegeket a COVID-osztályokra és további problémákat jelent a társadalomnak, további leterhelést az amúgy is kivéreztetett egészségügynek. A halálozás mértéke pedig nem csökken nullára, így sajnos még sokan fognak meghalni a betegség következtében.

„Jól jön most az arcpajzs, mert nem látják, hogy sírok” – kórházi körkép a harmadik hullámból

Van, aki hét órát vár mentőre, annyi a hívás. A kórházak előtt pedig úgy állnak a mentőautók, mint szilveszterkor a toxikológiánál. Minden nyolcadik beteg lélegeztetőgépre kerül, életkortól függetlenül. És naponta öt-hat beteg hal meg. Az egyik ápoló este még láthatatlan macskákat kerget el a beteg mellől, reggel pedig már csak a letakart, élettelen testét látja.

 Mi a helyzet a még most is széles körben emlegetett nyájimmunitással?

Az sajnos nem megoldás. Az alapvírust 7580%-os átoltottsággal tudtuk volna visszaszorítani – ez lett volna a nyájimmunitás határa, azaz amikor a vírus szépen lassan »magától« visszaszorul , de a jóval fertőzőbb brit variáns ezt már 90% fölé viszi, így gyakorlatilag a teljes lakossági átoltottság kellene a visszaszorításához.

Ráadásul a nyájimmunitás csak matematikailag állítja meg a járványt, de szórványos fertőzések akkor is lennének.

Földrajzi, szervezési problémák is vannak: ha tíz emberből 9 be lenne oltva, akkor a nem oltott minden tizediknek nem szabadna találkoznia soha, mert átadhatják egymásnak a fertőzést. Ezt lehetetlen lenne kivitelezni. Ha egy olyan faluközösségbe, ahol sok a nem oltott, bekerülne egy fertőző, akkor ismét kialakulna egy fertőző góc.

Mészáros Marianna asszisztens beolt egy várandós nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina első adagjával a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórház egyik oltópontján Békéscsabán 2021. május 6-án. MTI/Rosta Tibor

Nagyon sokakat elriaszt a kötelezővé tétel említése, mert az önrendelkezésükbe történő durva beavatkozásnak tartják. Erről mit gondol?

Igen, a kötelező ellen tiltakozni szoktunk. A jogi kérdések megoldása nem a mi feladatunk, hanem az államigazgatásé. Nekünk, orvosoknak az a dolgunk, hogy javasoljunk egy tökéletes megoldást. Országszinten nincs példa az unióban a kötelezésre, tartományi szinten viszont van, a katalánoknál, vagy lengyelországi Walbrzyvh önkormányzata megtette, és a kötelező oltás jogi alapja is meglenne Európa-szerte.

Az abszolút szakmaiatlan érv, hogy máshol még nem létezik, ezért nincs rá szükség itt sem. Ha mi vezetjük be először, és ezzel sok százezer megbetegedést és több tízezer beteg halálát megelőzzük, azzal meg mindenképpen nyerünk.

Súlyos gondatlanság, sőt, bűn, ha itt van a lehetőség a kezünkben és nem használjuk. A kötelező védőoltás nem újdonság országunkban, mert minden gyermeket kötelezően oltunk szinte minden fertőző, súlyos tüneteket okozó vagy halálos betegség ellen. Ennek következtében ezek a fertőző betegségek nálunk még szórványos megbetegedést sem okoznak. De felnőtteket is oltunk kötelezően, pl. az egészségügyi dolgozókat Hepatitis B ellen, vagy a külföldre, egzotikus országokba utazókat számos helyi súlyos vagy halálos megbetegedés ellen.

Oltáshoz előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton 2021.május 9-én. MTI/Rosta Tibor

 Ön azt mondja, az oltás nem csak az egyén védelméről, hanem a társadalmi szolidaritásról is szól. Erre mennyire lehet apellálni jelenleg?

A koruk vagy egészségügyi állapotuk miatt nem olthatókat is védenünk kell, ehhez van szükség ebben az esetben a társadalmi szolidaritásra.

Az egészségi állapotuk miatt oltásban nem részesíthetők számára az jelenti a megoldást, hogy rajtuk kívül mindenki be lesz oltva.

Egyébként aránylag kevés ilyen ember van, bőven 1% alatt. Ők sem fogják páriának érezni magukat, mert az átoltottsággal őket is védjük. Most azonban, átoltottság nélkül komoly veszélyben vannak.

 Hónapok óta hallani az egészségügy összeomlásáról, az állampolgár viszont azt látja, ez nem következik be. Most akkor összeomlik vagy sem?

Legszívesebben azt mondanám, hogy összeomlik, mert akkor végre történne valami változás de valóban nincs tényleges teljes összeomlás. Mint azt az utóbbi egy év tapasztalata is mutatja, az egészségügy fogcsikorgatva, de mindig elbír egy lapáttal többet, és ezt a döntéshozók ki is használják. Viszont vegyük észre, hogy az ellátás színvonala a leterheltség növekedésével szinkronban romlik. Mindenki el lesz látva, de egyre kevesebb időnk és energiánk jut egy betegre. A legtöbb helyen már a végsőkig kimerült és elkeseredett orvosok és ápolók teljesítenek szolgálatot.

“Úgy érezzük, az életünk árán is ki kell tartanunk” – mentőtiszt mesélt a munkakörülményeiről

Nincs idő alapos fertőtlenítésre, nincs védőital, se rendes felszerelés. Az Átlátszónak nyilatkozott egy mentőtiszt, aki úgy érzi, az ő bőrükre megy a látszat fenntartása, amely szerint a mentők bírják a fokozott terhelést, mert biztosították számukra a megfelelő körülményeket. Ő azt tapasztalja, hogy lenne min javítani, az OMSZ egyelőre nem kommentálta az elmondottakat.


 Miért tartanak attól, hogy elfogynak a regisztrált jelentkezők?

Mert hetek óta állandó a regisztráltak száma, az elmúlt egy hónapban talán, ha 100 ezerrel lett több. Akármikor nézem a hivatalos mutatót, általában 4,4 millió körül van. Az eddig még oltást nem kapottakat 1-2 hét alatt beoltják a mostani napi oltásmennyiséggel. Ezek első oltások. A második oltások ettől még beadásra kerülnek, de új oltottjaink már nem lesznek. A kormánynak is hasonlóak a számai, csak ők tovább is számolnak új emberekkel, júniusra már hatmillió oltottat várnak és így tovább. De önként jelentkező nélkül ez nem lesz meg, legfeljebb, ha a külhoni magyarokat is beleszámolják.

A Magyar Orvosi Kamara tagságának elsöprő többsége egyértelműen szeretné, ha kötelező lenne az oltás. Számunkra egyértelmű, hogy ez az egyetlen lehetőség, amivel meg tudnánk előzni a betegséget.

Nekünk a megelőzés is feladatunk, nem csak a meggyógyítás.

Beoltanak egy nõt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina elsõ adagjával a salgótarjáni József Attila Művelõdési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. MTI/Komka Péter

Nem gondolja, hogy éppen a kötelezőség melletti kampányolással húzzák magukra véglegesen a népharagot?

Vállaljuk. Lehet, hogy most 2-3 hónapig mindenki minket fog gyűlölni, viszont ha szeptembertől mindenki nyugodtan élhet, és Magyarországon nem kell többé félni a járványtól, nem betegszik meg és többet nem hal meg senki COVID19- fertőzésben, akkor sokan rá fognak jönni, hogy ez jó döntés volt, és az ő érdeküket szolgálta. Igen, az oltásból politikai kérdés lett Magyarországon. A kormány és az ellenzék egymást okolja járványhelyzet miatt, de ezzel nem vagyunk kisegítve.

A politikusoknak azt tudom üzenni: ne attól féljenek, hogy most 2-3 hónapig népszerűséget veszítenek, mert hosszú távon rengeteget fognak/fogunk ezzel nyerni.

Tervezzenek legalább középtávra, mondjuk, fél évre: egy járványmentes ország, zavartalan gazdasági élettel, egészséges emberekkel a döntéshozók számára is csak megbecsülést és elismerést hozhat. Tudom, hogy igencsak időszerű volt az árvaellátás minimumának közel duplájára emelése és a köztársasági elnök COVID-árvákat segítő alapítványa is nagyon szép kezdeményezés, de nem lenne mégis jobb megoldás inkább megelőzni a bajt, és megmenteni a szüleiket?

Védőruhába öltözött ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fõvárosi Szent János Kórházban 2020. december 15-én. MTI/Balogh Zoltán

Emberkísérlet, mutálódás, ez csak egy influenza?

Nagyon fontos lenne folyamatosan kommunikálni a legmarkánsabb tévhitek cáfolatát, mondja dr. Apostol János – a tévhitek ugyanis csak növelik a bizonytalanságot. Összeszedtük a leggyakoribbakat, Apostol doktor válaszaival együtt:

  1. tévhit: Ez csak az influenza egyik válfaja, együtt kell vele élnünk.

Valóság: a COVID19 nem influenza. Influenzában gyakorlatilag nem hal meg senki. Az influenza szinte csak a más fertőzéssel együtt, az úgynevezett szövődményes esetekben halálos kimenetelű. A COVID19 pedig önmagában is egy potenciálisan halálos betegség. Nem kell hozzá bakteriális felülfertőződés, hogy halálos kimenetelű legyen. Természetesen az idős, beteg emberekre veszélyesebb, de erős egészséges fiatalok is szerepelnek a COVID-gyászjelentésekben. A szezonális influenzajárványokat okozó vírus ellen az előző évi oltás nem hatásos, ezért „élünk vele együtt. A lassan másfél éve garázdálkodó COVID változatai ellen viszont ugyanaz az oltás hatásos.

  1. tévhit: A fertőzöttek 97%-a tünetmentesen meggyógyul, ahogy a sima influenzából is.

Valóság: a betegségen átesettek egy része tünetmentesen gyógyul, de a súlyosabb esetek igen nagy részénél visszamaradnak elváltozások, amik poszt-COVID [long COVID] szindrómákat okoznak. Ezek a szinte minden szervrendszert érintő elváltozások igen változatos tüneteket okoznak, még hosszú évekig komoly egészségügy kapacitást fog lekötni a kezelésük, és okoznak gyógyíthatatlan egészségkárosodásokat is, melyek a betegségen átesettek életét akár jelentősen meg is rövidíthetik.

De nem csak a súlyosabb esetek egy részénél maradhat vissza long COVID szindróma, hanem enyhe lefolyású megbetegedések után is, sőt, egyes tanulmányok szerint a poszt-Covid szindrómában szenvedők megközelítőleg egyharmadánál tünetmentesen zajlott a fertőzés. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az, aki tünetmentesen vagy pár napos enyhe lefolyással megúszta, nem kerül néhány hónap múlva akár keresőképtelen állapotba.

A kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek több mint tíz százaléka gépi lélegeztetésre szorul

A harmadik hullám nagyobb terhelést jelent az egészségügyre, mint amekkorát az első vagy a második hullám okozott. Jelenleg a kórházban, az igen jelentős mértékű betegbeáramlás miatt, a kompetenciaszintek nemegyszer összemosódnak. Az ápolási osztályon nem ritka, hogy mire végeznek a reggeli kposztásával, az etetéssel, addigra következhet az ebédosztás.

  1. tévhit: A megbetegedéssel szerzett védettség erősebb, mint az oltással kialakított.

Valóság: pont fordítva van. Nem véletlen, hogy a védettségi igazolványok is időkorlátosak a betegségen átesettek esetében.

  1. tévhit: Ha voltam már covidos, nem fertőződhetek meg újra.

Valóság: sajnos megfertőződhet. A tapasztalatok szerint a betegségen átesettek nem szereznek egész életre szóló védettséget. Aránylag hamar, pár hónap múlva már újrafertőződhetnek. A tapasztalat sajnos nem igazolja azt sem, hogy a második esetben oltás nélkül enyhébbek lesznek a tünetek. Sok esetben a második megfertőződés vált ki súlyosabb megbetegedést.

  1. tévhit: A COVID19 elleni védőoltások kísérleti stádiumban levő gyógyszerek.

Valóság: egyik sem kísérleti gyógyszer. Egy részük bevált, évtizedek óta használt vakcinagyártó eljárásokon alapul, más részük, a hazánkban is nagy közkedveltségnek örvendő mRNS alapú vakcinák pedig a legmodernebb technikával készülnek. Ezek kevesebb mellékhatással bírnak a hagyományos eljárásokkal készítetteknél. Mindegyik, hazánkban rendszeresített védőoltás az engedélyeztetése alatt igen komoly tesztelésen esett át, és sok tíz-, de legtöbbször több százmillió embert oltottak már be vele problémamentesen.

A Magyarországon elérhetõ összes vakcina (AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V A és B, Sinopharm, Pfizer-BioNTech) felhasznált, üres üvegei Soós Zoltán nyíregyházi háziorvosi rendelõjében 2021. április 1-jén. MTI/Balázs Attila

  1. tévhit: Az oltások miatt lesz egyre több mutáció.

Valóság: a mutációkat nem az oltások okozzák, hanem a vírus replikációjának „mellékterméke. Amikor egy vírus szaporodik, másolat készül az eredeti vírus RNS-éről. Ez a másolás időnként hibásan sikerül, ez maga a mutáció. A mutáns vírusok az esetek legnagyobb százalékában életképtelenek, mert „rossz helyre kerül a mutáció, de nagyon ritka esetben lehetnek életképes, sőt, esetenként az alapvírusnál fertőzőképesebb vagy súlyosabb megbetegedést okozók is. Ide tartoznak az angol, brazil, dél-afrikai, indiai stb. mutánsok. Minél több példányban sokszorozódik a vírus, annál több a mutáció, tehát a mutációk száma egyenesen arányos a megbetegedések számával és súlyosságával is, mivel a súlyos tüneteket mutató fertőzöttekben jóval nagyobb számban van jelen a vírus, mint a szinte tünetmentesekben.

Innen könnyen belátható, hogy az oltások mivel csökkentik a megbetegedések számát és súlyosságát pont a mutációk számának emelkedése ellen hatnak.

Ugyanezen okokból hamis az a feltételezés is, hogy ha valaki COVID-fertőzötten kapja meg az oltást, akkor benne vírusmutációt okoz a vakcina.

  1. tévhit: Felesleges az oltás, hiszen az oltott is terjeszti a fertőzést tünetmentesen.

Valóság: az oltottak nehezebben kapják el a fertőzést, és kevésbé súlyos tünetekkel vészelik át. Mivel a kevésbé súlyos tünetesekben a vírus is alacsonyabb számban van jelen, és eleve kevesebben is vannak a megbetegedettek, ezért kevésbé is fogják terjeszteni a fertőzést. Ha ehhez hozzávesszük, hogy amennyiben mindenki be van oltva, ha mégis sikerül valakinek megfertőződnie, akkor is megússza jó esetben egy mezei nátha súlyosságú tünetekkel, akkor elmondhatjuk, hogy nem fog komoly közegészségügyi problémát okozni az oltottak „tünetmentes terjesztése.

„Aki elutasít egy vakcinát, elutasítja az életet” – orvosok, asszisztensek az oltási kampányról

Rengeteg hír, álhír terjed a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban, ami egyre több embert bizonytalanít el és tart kétségek között. Pedig az orvosi szakma továbbra is határozottan kiáll az oltás mellett és hangsúlyozza annak fontosságát.

  1. tévhit: Erős az immunrendszerem, soha nem voltam beteg, majd az megvéd.

Valóság: sajnos, mivel ezzel a vírussal régebben nem találkozhatott az immunrendszerünk, nincs felkészülve rá, hogy megvédjen tőle. Természetes immunitás a jelenlegi tapasztalataink szerint nem létezik a vírussal szemben. Ugyanígy nem védenek meg a fertőzéstől a vitaminok, az ima vagy a tízparancsolat, csak az izolációs intézkedések maradéktalan betartása és az oltás hatásos ellene.

  1. Az oltottak nagyon betegek lesznek, amikor a szervezetük találkozik az egy új vírussal, pl. egy mutációval vagy az influenzavírussal.

Valóság: az oltottak nem lesznek betegebbek az oltatlanoknál sem egy esetleges mutáns COVID-, sem influenza-fertőződés esetén. A jelenlegi mutációk ellen véd az oltás, bár igaz, hogy egyes mutációk ellen valamivel kevésbé hatékony, mint az alapvírusnál. Viszont semmiképpen nem lesz súlyosabb kimenetelű a fertőzés lefolyása az oltottaknál, hanem épp ellenkezőleg. Egy későbbi influenza-fertőzésre semmilyen hatással nincs a COVID-oltás, ahogy az influenza-oltásnak sincs sem pozitív sem negatív hatása COVID-fertőződésnél.

Gálné Bihercz Éva asszisztens oltáshoz készíti elõ az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcinát az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelõintézetben kialakított oltóhelyen 2021. május 5-én. MTI/Rosta Tibor

10. tévhit: Az oltásnak hosszú távú mellékhatásai vannak.

Valóság: eddig még egyetlen hosszú távú oltás-mellékhatásra sem derült fény, ezek minden alapot nélkülöző rémhírek. A COVID19-fertőzésnek viszont bőven van hosszú távú mellékhatása. A súlyos fertőzésen átesettek legalább fele panaszkodik több hónap múlva is tapasztalható maradványtünetekre.

11. tévhit: Az oltások súlyos/fatális oltási szövődményeket okoznak.

Valóság: a súlyos oltási szövődmények extrém ritkák. Az híres/hírhedt AstraZeneca oltás „vérrög okozó hatása is csak minden 100250 ezredik oltottban jelentkezett, és még ennél is ritkábban okozott halált. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy az „egyszerű COVID-fertőzés a magyar hivatalos adatok szerint minden 20. megfertőződöttnél halálos kimenetelű. Arányaiban ez az 5-ös lottón a 2-es és a 4-es találathoz hasonlítható. 2-ese szinte mindenkinek volt már a lottón, 4-es találatosokat viszont valószínűleg még az ismeretségi körünkben sem találunk.

Pethő Andrea háziorvos beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina első adagjával újfehértói rendelőjében 2021.május 5-én. MTI/Balázs Attila

12. tévhit:  A tesztelés a legfontosabb a járvány megállításában.

Valóság: ez majdnem igaz, de a tesztelés nem véd a fertőzéstől és annak súlyos vagy esetenként halálos következményeitől sem ettől csak az oltás véd meg mindenkit.

A tesztelés és a pozitív eredmény alapján elrendelt karanténintézkedések a járvány terjedését lassítják.

  1. tévhit: A kínai vakcina nem hatásos. Aki ilyet kapott, az védtelen.

Valóság: a kínai (Sinopharm) vakcina ugyan a megfertőződéstől valamivel kevésbé véd, mint pl. a modernebb, mRNS-alapú vakcinák, de a betegség súlyos lefolyását hasonlóképp megelőzi. A hazai tapasztalatok is azt igazolják, hogy az ezzel oltottak is igen ritkán kapják el a fertőzést, maximum enyhe tüneteket produkálnak, és ők is elkerülik a kórházi ellátást igénylő, súlyos megbetegedést/halált. A csapból is folyó propagandának most igaza van: mindegyik Magyarországon engedélyezett védőoltás hatásos, és bármelyik ezerszer jobb, mint ha oltás nélkül hagynánk valakit.

Dr. Letoha Tamás: a kínai vakcina úgy működik, mint a gyermekbénulás elleni oltás

Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani többek között erről kérdeztük dr. Letoha Tamást. A kutatóorvos 2020 februárja óta részt vesz a koronavírus vizsgálatban.

  1. tévhit: A gyermekek nem olthatók a jelenlegi vakcinákkal.

Valóság: hamarosan pár héten belül a gyermekek számára is lesz engedélye több COVID19-vakcinának, csak meg kell várni, míg a gyártók elvégzik a teszteket ezekre a korcsoportokra is. Jelenleg 12 éves kor felettiekre van engedélyezett vakcina, de folyamatban van a 12 alattiak oltásának engedélyezése is. A járvány terjedése szempontjából igen fontos korcsoport a gyermekeké, mert őket a legnehezebb rábírni a járványügyi előírások betartására, a maszkviselésre, távolságtartásra. Ugyanakkor bár többnyire tünetmentesen ők is megfertőződhetnek, és át is adhatják a megbetegedést másoknak. A gyermek COVID-osztályok léte viszont figyelmeztető jel, hogy rájuk sem veszélytelen a fertőzés.

Átadják egy nőnek az oltási igazolást, miután beoltották a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 11-én.
MTI/Balázs Attila

15. tévhit: Egy idő után súlyos idegrendszeri betegségeket okoz a vakcina.

Valóság: a vakcinák nem okoznak semmilyen betegséget. A vakcinák beadása után jelentkező oltási reakciók az immunrendszer természetes válaszai az idegen (vírus)fehérje megjelenésére pont erre van szükség a védettség kialakulásához.

16. tévhit: A betegség eltűnése felé tartunk.

Valóság: sajnos a betegség teljes eltűnése csak világviszonylatban is közel teljes átoltottságnál várható. A fekete himlőnél ezt világméretű összefogással sikerült elérni. Ez a lehetőség adott a COVID19-nél is, de magától nem fog eltűnni, amíg betegségre fogékony emberek nagy számban lesznek a földön.

Annyi magyar áldozata volt már a járványnak, mint Karcag, Keszthely vagy Komárom teljes lakossága

A koronavírus-járványnak 13 hónap alatt több mint 20 ezer halálos áldozata volt Magyarországon. Ezt a számot 2021. március 29-én léptük át, az aznapi 189 elhunyttal az áldozatok összesített száma 20 161 főre emelkedett. Hazánk halálozási mutatója az egyik legrosszabb a világ országainak rangsorában.

17. tévhit: A 100 alatti napi COVID-elhalálozási szám már jó, tovább nyithatunk.

Valóság: a járvány kitörése előtt, ha egy vonat autóbuszt gázolt, és a balesetben volt 1520 halálos áldozat, már nemzeti gyásznapot tartottunk, és programot hirdettünk az összes fénysorompó átvizsgálására. Egyetlen halott is sok, ha a halála elkerülhető lenne.

18. tévhit: Az embereket kell megkérdezni, akarnak-e oltást vagy sem.

Valóság: a szakembereket kell megkérdezni, nem a laikusokat. Ez nem sport vagy politika, amihez mindenki ért, és túl nagy bajt akkor sem csinálhat, ha mégsem. Egy atomerőmű biztonsági rendszerét sem népszavazással választjuk ki nem véletlenül.

Oltáshoz készítik elő az orosz Szuptnyik V koronavírus elleni vakcina második adagját a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campusán kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. MTI/Czeglédi Zsolt

19. tévhit: Azért van lakosságarányosan a legtöbb COVID-halott Magyarországon, mert másképp számoljuk, mint más országok.

Valóság: sajnos nem. A magyar lakosság rossz általános egészségügyi állapota, a dohányzók és az elhízottak világviszonylatban is igen magas aránya inkább okolható ezért.

A helyzeten tovább rontott, hogy az egészségügyünk már „békeidőben is túlterhelt volt, így a pandémia egyértelműen elláthatatlan nagyságú feladat elé állította az ott dolgozókat.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a közvetlen COVID-halálozásokhoz még illő lenne hozzászámolni az orvosi/ápolói munkaerőhiány és eszközhiány miatt ellátatlanul maradt, és ennek következtében elhunytakat, és az el nem végzett szűrővizsgálatok miatt az elkövetkező pár évben életüket vesztőket is. Ezek száma akár ötszöröse is lehet a közvetlen COVID-halottakénak.

A járvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, nem bírja az ellátórendszer

Mára a COVID-19 halálozás vált a vezető halálokká hazánkban. A koronavírus járvány okozta leterheltség és kapacitáshiány miatt szinte napi lelki problémát okoz nekünk, orvosoknak, hogy képtelenek vagyunk megadni azt a szintű ellátást, amely elvárható lenne.

20. tévhit: Jön a nyár, vége lesz a járványnak.

Valóság: ez már tavaly sem jött be. Ugyan a járvány terjedését gátolja, hogy többet vagyunk a szabad levegőn, ahol a vírust „elfújja a szél, a munkahelyeket gyakrabban szellőztetjük, és az a közel 4,5 millió első oltást már megkapott ember is a járvány ellen dolgozik, a „nyitás, az emberek egyre fokozódó felelőtlensége, az agresszívebb mutánsok megjelenése, a külföldi nyaralások lehetősége, és a gyerekek közösségbe/iskolába engedése viszont a járvány terjedését segíti. A két hatás eredőjét nem lehet megjósolni.

Csak reménykedni tudunk, hogy nem lesz nyári 4. hullám.

De a nyár után újra ősz és tél jön, amikor az általános vírus-forgatókönyv szerint a helyzet rosszabbodása várható, ha az átoltottság csak ilyen lassan növekszik. Viszont ha nyáron sikerül beoltanunk mindenkit, nyugodt őszünk, és újra önfeledten boldog és problémamentes karácsonyunk lehet.

Megelőztük Csehországot, már Magyarországon van a legtöbb halálos áldozata a járványnak lakosságarányosan

Újabb pozitív rekord dőlt meg a héten: 2021. április 23-án az első oltást kapottak száma átlépte a 3,5 millió főt.

 

Kocsis Noémi 

Nyitókép: Beoltanak egy nőt az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. május 10-én. MTI/Vasvári Tamás

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás