Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Ha az ember bekapcsolja a folyamatosan híradójellegű műsorokat közvetítő királyi tévét, különös jelenségre figyelhet fel: a világ legváltozatosabb eseményeit ugyanaz a néhány tucatnyi arc kommentálja szakértőként. A beszélő fejeket futószalagon szállító szervezetek között eminens az Alapjogokért Központ, önmeghatározása szerint egy jogi elemző- és kutatóintézet.
Vegyük példának az M1 Unió27 nevű, elvileg európai ügyekről szóló hírháttér-műsorának egyik frissebb adását. A húszperces adásidő alatt áttekintett négy téma mindegyikéhez hozzászól egy logózott spanyolfal előtt álldogáló figura, akit úgy mutatnak be: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője változatos témákról szakért a köztévé M1 csatornájának Unió 27-i műsorának 2021. február 18-i adásában. Forrás: mediaklikk.hu
Kovács egyaránt kommentálja a következő témák mindegyikét:
A nézőben több kérdés is felmerülhet. Milyen projektet vezet Kovács, és ezt miért nem írják ki a képernyőre? Mi a szakterülete? Hogy lehet, hogy mindegyik, a híradóban aktuális témát kutatja éppen? Ha ennyi mindenen dolgozik, hogyan marad ideje a tévében parádézni? És egyáltalán, a műsorszerkesztő miért egy jogi kutatóintézet emberét kereste meg egy olyan híradóhoz, ami leginkább egészségügyi kérdések körül forgott?
A felmerülő dilemmákra a leglogikusabb válasz: az illetőnek elsősorban nem kutatás a feladata, hanem az, hogy okoskodjon a tévében.
Tavaly szivárgott ki egy hangfelvétel, amin a köztévé egyik vezetője egy eligazításon arról beszélt a kollégáknak, hogy baráti beszélő fejek behívásával manipulálni kell a látszólag kiegyensúlyozott tájékoztatást. Ha egy riportalany nem a megfelelő üzenetet mondja, akkor „megkérdezzük [például] a Szánthó Miklóst, aki meg odabassza, hogy egyébként ez mit jelent, és akkor el is mondtuk korrektül azt az adott szituációt, de le is egyszerűsítettük a népeknek, hogy na, akkor ezt azért kell így vagy úgy értelmezni”.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Forrás: Alapjogokért Központ, alapjogokert.hu
Szánthó Miklós nem más, mint az Alapjogokért Központot üzemeltető cég, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (JI) alapító-tulajdonosa. Hogy mennyire összenő az Alapjogokért Központ működési területe az állami és kormányközeli propaganda működésével, jól mutatja, hogy a kormánypárti médiaholding (KESMA) kuratóriumi elnökének 2019-ben szintén Szánthót nevezték ki.
Az Átlátszó által megismert szerződések, pénzügyi beszámolók és egyéb iratok egy további, még fontosabb, egészen a kormányhoz vezető kapcsolati szálra mutatnak rá:
Az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. csak az elmúlt három évben legalább 925 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól. Ezek a pénzek eredetileg jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, vagyis közpénzeket költő kormányszervtől érkeztek a BLA-hoz.
Nem tűnik véletlennek, hogy éppen a kormány kommunikációval foglalkozó szervezeti egységétől indulnak a tévéokosokhoz érkező pénzek. Ugyanakkor a BLA szerepe ki is merül a pénzek továbbosztásában, a legutóbbi beszámolóból legalábbis az látszik, hogy többmilliárd forintos központi költségvetési támogatáson túl gyakorlatilag semmi bevétele nincs a szervezetnek.
A pénzadományokkal kapcsolatos iratokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda budai, Iskola utcai épületében őrzik. Az Átlátszó a kérdésben benyújtott közérdekű adatigénylése tette lehetővé, hogy a dokumentumokat az épületben megnézhettük és kijegyzetelhettük. Fotót azonban nem készíthettünk az iratokról. Azok lényegét ebben a cikkben – jegyzeteink alapján – rekonstruáljuk, és különböző módokon nyilvánosan hozzáférhető céges, pénzügyi, alapítványi iratok tartalmával egészítjük ki.
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Folyamatábra
A szöveg könnyű megértését a most következő személy- és szervezethatározóval segítjük.
Egy az MK és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint a JI a teljes összegből 123,65 millió forintot kap.
A pénzt továbbpasszoló BLA és a JI között 2018. szeptemberében megkötött támogatási szerződésben előzményként a következő szerepel: „A Kft. kérelme, ill. az alapítvány igazgatótanácsa 2016.11.21. napján kelt döntése alapján 2016.11.21.-én létrejött támogatási szerződés keretében” korábban már egy 2016-2017 közötti, 8 hónapos időszakra, majd egy 2017-2018 közötti, 12 hónapos időszakra a BLA a JI kutatási tevékenységéhez, illetve az ehhez szükséges humánerőforrás-fejlesztéshez nyújtott támogatást. „A Kft. folytatja a korábban megkezdett kutatómunkáját, melynek fókuszpontjában demokratikus képviseleti kormányzás, illetve az európai egységre vonatkozó kihívások állnak”.
A 2018-ban odaadott újabb 123,65 millió forint „kizárólag 2018 július 1. és december közötti megbízási díjak, munkadíjak, egyéb személyi juttatások, ezekre rakódó közterhek, továbbá infrastrukturális működés finanszírozására” költhető. A szerződésben külön szerepel, hogy a „támogatás célja a Támogatott (…) tevékenységének finanszírozása (…) cserébe Támogatott ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles”.
Egy 2019-es, az MK és a BLA közötti „támogatói okirat 2. számú módosítása” címet viselő iratban az olvasható, hogy a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a támogatás „végső kedvezményezettei” közé tartozik. A JI eszerint abban az évben 183 millió forintot kapott a „szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására”.
Az MK-tól kaptunk egy listát, amin a BLA 2018-2020 közötti támogatásai szerepelnek. Itt még két címen olvasható a Jogállam és Igazságnak 2019. évben juttatott összeg.
500 millió forintot kapott az Alapjogokért Központot működtető cég „elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás” címén. 116 millió forint támogatást kaptak „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címén.
További 2,4 millió forintot kaptak „a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata” címén.
Ezeknek az általunk megismert dokumentumoknak a mérlege az, hogy a BLA összesen legalább 925,05 millió forintot adott az Alapjogokért Központnak 2018-2020 között. Ebből az összegből 801,4 millió forint esik a 2019-es évre, 123,65 millió forint pedig 2018-ra. Biztos, hogy a végösszeg ennél magasabb, ugyanis a 2016-2018 közötti további támogatás tényéről tudomásunk van az egyik iratból, ugyanakkor az összeget nem ismerjük.
Induljunk ki abból, hogy a 2018-as ismert, 123,65 millió forintos összeg 6 hónapra szól. Ezen kívül további 20 hónapnyi támogatásról van tudomásunk. Az ismeretlen összeg tehát valószínűleg több százmilliós, a BLA-tól a Jogállam és Igazságnak átadott pénzek végösszege pedig így jóval egymilliárd forint felett lehet.
Nehezen kétséges, hogy a BLA szerepe nem más, mint hogy pufferként szolgáljon az MK által küldött pénzek és a végső címzettek között. Több általunk megismert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által őrzött iratban szerepel ugyanis a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. megnevezése, például végső kedvezményezettként is; így Rogánéknak minimum tudniuk kell, hogy hova megy a pénz.
De a legvalószínűbb, hogy a hálót eleve a Kabinetirodából szövik. Valamiféle suskus csak kell, hogy legyen, hiszen enélkül kevéssé érthető, hogy miért kezdik el az alapítványból önteni Szánthóékra a százmilliókat, amikor azok egy sehol meg nem hirdetett pénzosztásra jelentkeznek. Mi a bonyolításnak, a BLA szerepeltetésének az értelme? Feltehetően az, hogy a kétségtelenül közpénzeket osztó Miniszterelnöki Kabinetirodán ne lehessen számonkérni az adóforintok elpazarlását.
A „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címen kapott 116 millió forintos támogatás eredményét online is meg lehet nézni, a projekt ugyanis külön domaint kapott az ujkorszak.alapjogokert.hu webcím alatt.
Feliratozott konzervfelvétel Orbán Viktorról egy odarajzolt tévédobozba szerkesztve. Részlet az Alapjogokért Központ 116 millió forintot kóstáló projektjének részeként készült videóból. Forrás: Youtube / Alapjogokért Központ
Itt négy dolog látható:
Egészen biztos, hogy a honlapon látható végeredmény valós értéke nem 116 millió közforint.
Sokatmondó, hogy az egyik már idézett szerződésben szerepel, hogy
a pénzért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég „semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles”.
Egy másik iratban az szerepel, hogy a támogatás célja a Jogállam és Igazság „humánerőforrás-fejlesztése”, ami azt jelenti, hogy a pénzek nem valamilyen konkrét tevékenység elvégzésére szolgálnak, hanem arra vannak, hogy abból az Alapjogokért Központ további embereket tudjon felvenni.
Éppen ez lehet az értelme annak, hogy a BLA-t beillesztették a pénzosztási struktúrába: elhomályosítani, hogy közpénznek számítanak-e az alapítvány által továbbosztott összegek. Az ugyanis nehezen cáfolható, hogy az Alapjogokért Központ legfontosabb funkciója, hogy a médiában támogassa Orbán Viktor pártját és kormányát.
Az Alapjogokért Központ számára nem újdonság, hogy más pénzéből működnek. Évekkel ezelőtt az Átlátszón írtuk meg, hogy 2013-as megalapítását követően két évig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta a nonprofit kft. akkor még jóval alacsonyabb működési költségeit: 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben 49 millió forinttal. 2015-ben testvéroldalunk, az Átlátszó Oktatás szerezte meg és tette közzé ezeknek a támogatásoknak az elszámolását. A Fidesz pártalapítványának Szánthó Miklós, a JI vezetője a következőképpen referált:
„A Központ megalapítását az a felismerés vezette, hogy a Magyarországot az elmúlt években ért politikai indíttatású hazai és nemzetközi kritikákra szükséges közjogilag megalapozott szakmai válaszokat adni (…) a számos, nyilvánosságra hozott elemzés átütötte a média ingerküszöbét.”
Álcivilek a kormánypolitika szolgálatában Az Átlátszón 2015-ben mutattuk be a hazánkban akkor még újdonságnak számító GONGO (government-organised non-governmental organisation, tükörfordításban „kormány által szervezett nemkormányzati szervezet”) jelenségét. A gongó egy olyan civil szervezet, amelyet valamely állam kormánya hoz létre és működtet, általában azért, hogy az hazai vagy nemzetközi szinten az adott kormányt segítő politikai tevékenységet végezzen, esetleg külföldi támogatásokat szerezzen. Típuspélda a Békemenetet működtető alapítvány, de nyugodtan ide sorolhatjuk az Alapjogokért Központot, azaz a Jogállam és Igazságot is. Érdekesség, hogy a két szervezet közötti egyenlőségjelet aktívan titkolták: anno 2015-ben az Átlátszó Oktatás újságírója megkérdezte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy milyen szervezeti formában működik az AK és hol van bejegyezve, amire az igazgató azt válaszolta, hogy a szervezet egy „jogászokból álló munkaközösség”. Ebben a cikkünkben jellemzően alapítványok, nonprofit kft.-k formájában működő szervezeteket emlegetünk. Érdemes észben tartani, hogy miközben ezek a szervezeti formák sok valódi civil szervezet kereteit adják, azokat éppúgy bármi másra is lehet használni. A nonprofit működési formával semmit sem vesztenek az érintett gongók, ugyanis a tevékenységük a becsatornázott politikaközeli pénzek nélkül mindenestül veszteséges volna. A civilszervezeti álarc arra szolgál, hogy szimpatikusabbá tegye az adott szerveződést, de — mint jelen példánkban is látható — a közpénzek magánpénzekké alakításában is jól jöhet.
Az Alapjogokért Központ most ismertetett, legalább 925,05 millió forintos, a BLA-n keresztül érkező támogatásáról eddig nem lehetett tudni, mert a Jogállam és Igazság éves beszámolóiban nem szerepel a kapott támogatások forrása, csak azok összege.
Tanulságos ugyanakkor átnézni, hogy miképpen aránylott évente a támogatás összege a JI éves árbevételéhez. A cég éves pénzügyi beszámolói alapján az alábbi ábrát készítettük.
Az Alapjogokért Központ bevételeinek szerkezete
Azt nem tudjuk, hogy az általunk megismert iratokban szereplő összegeket pontosan hogyan és mikorra könyvelték a cégnél, ebből adódhat néhány eltérés is: leglátványosabban az, hogy a Kabinetirodán őrzött papírokból kalkulált 801,4 millió forint helyett csak 654,1 milliós támogatás szerepel a cég tavalyelőtti beszámolójában. De a korábbiakból biztosra vehető, hogy 2013-2014-ben a Fidesz pártalapítványának pénzei, míg a legutóbbi években a BLA 2016-tól indulva érkező támogatása jelentették a legfontosabb bevételi forrást az AK-nak.
Az is világosan látszik, hogy 2019-ben a korábbiakhoz képest is irgalmatlanul sok pénzt sikerült kaszálnia a JI-nek. Az éves mérlegből viszont kiderült, hogy a pénzt nem tették el, az adózott eredmény mindössze 9,1 milliós.
Mire költötte a plusz százmilliókat a JI? A választ az alkalmazottak számában és a bérköltségek növekedésében érdemes keresni. A mindenféle támogatásokból fizetett, egyre növekvő személyi költségek 2018-ban 148,2 millió forintot, 2019-ben már 323,5 millió forintot tettek ki, a növekményt pedig csak mérsékelten ellensúlyozta, hogy közben új alkalmazottakat is felvettek. A létszámadatokból az látszik, hogy a korábbi 5-6 főről 2019-re 13 főre nőtt a JI alkalmazottainak száma.
Az Átlátszó Oktatás által korábban megszerzett költségvetésekből tudjuk, hogy mennyit lehetett keresni az AK-nál 2013-2014 körül. Utóbbi évben a vezető elemzőknek és az irodavezetőnek átlag 190 ezer forint körüli nettó fizetést, a sima jogi munkatársaknak átlagosan 100 ezer forint körüli bért tervezett adni a cég.
Az éves beszámolók alapján azt is ki tudtuk számolni, hogy 2015 és 2019 között mennyi volt az egy főre eső személyi jellegű költsége a cégnek. Ez alapján készítettünk egy számítást, hogy nagyjából mennyi lehetett az átlagbér a cégnél:
2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos személyi költség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Összes, és az egy alkalmazottra jutó személyi jellegű költség az Alapjogokért Központnál
Emailben kérdéseket küldtünk mindhárom érintett szervezetnek: a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Batthyány Lajos Alapítványnak és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft./Alapjogokért Központnak is.
Kérdéseink között szerepelt:
Egyelőre egyik érintettől sem kaptunk választ.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Átlátszó-grafika, Rogán Antal (forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs), Kovács Attila Alapjogokért Központ-projektvezető (forrás: M1 / mediaklikk.hu)
Az előzetes felmérés szerint Kiskunhalason ezer tonnánál is több szemét maradt egy kalandos életű vállalkozó után az egykori telephelyen. A területen...
Az országos tisztifőorvos a kormány felhatalmazása alapján előre láthatóan 2021. március 16-ig fenntartja az idősotthonok és bentlakásos fogyatékos és pszichiátriai...
Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani...
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga – így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot...
