Környezetpusztítás

Valóságos kiserdőt vágnának ki Alsóörsön egy új benzinkút kedvéért, helyiek tiltakoznak

Kérdéses összefonódások, településéstervezési kiskapuk övezik annak a tervezett benzinkútnak a történetét, amit Alsóörsre építene egy beruházó. Ellenzői szerint a települést olajbűzzel, zajjal árasztaná el a benzinkút, aminek a kedvéért valóságos kis erdőt akarnak kivágni, és a helyi szabályozási tervet is módosítani kellene. A polgármester mégis felkarolta a beruházó céggel semmilyen hivatalos kapcsolatban nem álló helyi vállalkozó elképzelését, eladta a szóban forgó telket, és hisztériakeltéssel vádolja a tiltakozó helyi ingatlantulajdonosokat.

Támogatási kampány

Helyi ingatlantulajdonosok kezdtek tiltakozni Alsóörsön, miután értesültek arról, hogy benzinkutat álmodtak meg egy erdős-bokros telekre nem messze a Balaton-parttól. A polgármester teljes mellszélességgel támogatja a projektet, az sem nagy akadály, ha a kút miatt módosítani kell az erdő védterület besorolásán a szabályozási tervben. A beruházó adóbevételekkel kecsegteti az önkormányzatot, azonban semmilyen irat nem garantálja, hogy a kút mennyi pluszbevételt hozhat a számlájukra. A telket már rég eladták a Mobil Petrolnak, de a környező ingatlantulajdonosok még mindig csak ígéretet kaptak arra, hogy egyeztetni fog velük a polgármester. A polgármester tavaly ősszel független jelöltként, a Fidesz-KDNP támogatásával, egyedül indult a vezetői posztért.

A benzinkutat egy tölcsér alakú telekre tervezik, ahol jelenleg nem található építmény, északról a 71-es főút, délről a vasút határolja, a terület Alsóörs és Paloznak határán fekszik, a környezetében zömmel üdülőterületek találhatók. Leginkább az ingatlantól északra elterülő úgynevezett Vadtelep településrész nyaralótulajdonosai, szezonális lakói találkoznak az itteni erdőcskével, amikor a strand felé haladva elbóklásznak a szélénél.

A benzinkutat a 969-es helyrajzi számú telekre tervezik Alsóörs déli határán. Forrás: Google Earth

Déli irányban a Balaton partjáig vezető úgynevezett Szerdahelyi dűlő fekszik. Errefelé kevés a lakos, viszont több turisztikai beruházás is zajlik, nem mellékesen szintén fakivágásokkal. Rövidesen egy a benzinkúttal is bővülhet a Balaton északi partján túrázók bakancslistája.

A polgármester kezdetektől támogatja

Két évvel ezelőtt, 2018 júniusában Antal Gyula vállalkozó benyújtott egy előterjesztést Alsóörs polgármestere, Hebling Zsolt részére, amiben felvázolta, hogy benzinkutat szeretne építeni Alsóörsön a szóban forgó telekre. Jelenleg a szomszédos Felsőörsön élő, de szoros alsóörsi kötődéssel rendelkező férfi minden nyilvánosan tudható előzmény nélkül gyakorlatilag kulcsrakészen szállította a koncepciót a képviselőtestületnek.

Kép Antal Gyuláról 1991-ben. Forrás: Veszprémi Napló / Arcanum

A vállalkozó az előterjesztésben megemlíti, hogy korábban Felsőörsön benzinkutat működtetett, azonban azt 2015-ben be kellett zárnia, indoklásként a lejárt engedélyeket említi. Több helyen is rákérdeztünk arra, hogy a benzinkútnak pontosan miért vonták be az engedélyét, azonban választ sem a vállalkozótól, sem Felsőörs, sem Alsóörs polgármesterétől nem kaptunk.

Antal Gyula 1992-ben Felsőörsön nyitott benzinkutat, és idővel a környék településein maréknyi töltőállomásból álló kis hálózatot rakott össze. A kis birodalom azonban a kétezres évekre bajba került, a hálózat ingatlanjait újsághirdetésben árulták, a központi céget felszámolták. A birodalom utolsó tagja, a felsőörsi kút úgymond lejárt engedélyek miatt bezárni kényszerült 2015-ben. Az Antal lakcímére bejegyzett Quad Rapid Kft. ebben az évben még 103 millió forintos forgalmat mutatott ki, a rákövetkező évben már alig hatszázezer forintos bevételt produkált. Antal a levelében azt írta: “közel harminc éves álma” Alsóörsön is benzinkutat csinálni.

Az előterjesztés szerint a beruházás többek között azért lenne jó az önkormányzatnak, mert 4,5 millió forint/év iparűzési adóhoz jutna. Az üzemanyagtöltő állomást egy országos jelentőséggel bíró hálózat részeként szerette volna kialakítani, a vállalkozó akkor tudatosan nem nevezte meg a céget.

Antal szerepe kulcsfontosságú, de egyáltalán nem tiszta a történetben. Sem a levélből, sem máshonnan nem derül ki, hogy ő milyen minőségében is aktívkodik a folyamatban. Az idén szeptemberi képviselőtestületi ülésen a végül a felszínre bukkant beruházó megbízottja annyit mondott róla: nem az ő alkalmazottjuk.

Antal saját benzinkútjáról “Telhetetlen adóztatók” címmel közölt riportot a Szabad Föld még 1996-ban, ahol a tulaj Antal a benzináremelkedés ellen ágált, a szintén megszólaltatott kútkezelő meglepő affinitással arról beszélt: “teljesen elhibázott döntés volt egyenlő árra hozni a háztartási tüzelőolajat a dízelolajjal”. Ismeretes, hogy a hto árán mindaddig fennállt állami ártámogatás tette lehetővé az olajszőkítést. Forrás: Szabad Föld / Arcanum

Olajos történetek
Antalt egy időben üzleti kapcsolat fűzte az ismert olajozós Kakuszi Andráshoz. A kiskőrösi illetőségű férfiról az Élet és Irodalom korábbi riportsorozatában írták: nem tagadja, hogy az elsõk között kezdett a rendszerváltás után olajjal foglalkozni, bár a maffiajellegű kapcsolatok emlegetését kikéri magának. Az ÉS idézett a volt kiskunhalasi rendőrkapitány 1998-as jelentéséből is, eszerint “a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, … Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort.” Az olajtanúként elhíresült Nógrádi György ismert vallomásában így mesélt: “az olajszőkítés teljes gőzzel ment, csatlakozott hozzánk még Kiskőrösön a Kakuszi András, aki a benzinkútja mögött épített hotelt ezekből a pénzekből, és mi hátul, a vasúttól leselejtezett piros tartályokban szőkítettünk”. Az akkoriban Kakuszi vezette Szarvas Kft.-je alapító üzlettársa volt Antal Gyulának a Csopak-Vin 2000 Kft. nevű boros cégben, mintegy hat éven át Kakusziék 2006-os kiszállásáig.

A történetnek van egy időben a levélnél valamicskét korábbra nyúló, homályosabb háttérsztorija is. A levélben Antal már megtörtént eseményként írja le, hogy

“a polgármester úrral és a jegyző úrral közösen megtekintettük a helyszínt és közös egyetértésben megállapítottuk, hogy a helyszín alkalmas lenne a megvalósításra, függetlenül attól, hogy rendezési tervet is kellene módosítani”.

Antal Gyula által benyújtott előterjesztés 2018-ban. Forrás: Alsóörs.hu

Ez nem mást jelentene, mint hogy Alsóörs választott első embere és legfontosabb közszolgája még azelőtt beállt a hatályos rendezési tervvel ellentétes projekt mögé, mint hogy arról az önkormányzat hivatalosan is tudomást szerzett volna. A levélben foglalt állítások igazságtartalmát voltaképpen maga Hebling is elismerte, amikor személyesen ismertette a képviselőtestülettel az üzenetet, a jegyzőkönyv tanúsága szerint szinte szóhíven.

Arany benzinkutak
Néhány éve több benzinkút eladásával kapcsolatban írta a Napi.hu: a Mobil Petrol Kft., a Rompetrol Kft., a W.W. Impex Kft. és a Fort-Impex Kft. között körbetulajdonlás áll fenn, voltaképpen egy tulajdonosi körhöz tartoznak; azt azonban nem tudták megállapítani, hogy kihez. Érdekesség, hogy a cégeknek igencsak sok kötődése látszik az úgynevezett Aranyháromszög környékéhez. A magyar “okosságok” szívcsakrájának tartott Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös környéke az Index korábbi cikke szerint a csempészés, az olajozás és a borpancsolás epicentruma. A Mobil Petrol-féle cégkörhöz tartozó Norfolk Hungária Befektetési Zrt. tulajdonosai közül például többen Tázláron élnek, az ügyvezető soltvadkerti lakcímű. A Norfolk neve többször előkerült a kiskunhalasi fürdőfejlesztés telkének érdekes ügyei körül is, a területért végül 165 millió forintot fizetett a város.

Átsorolnák az erdőt a kút miatt

A rendelkezésre álló dokumentumok azt támasztják alá, hogy a benzinkút terve már 2020 elején igen előrehaladott állapotban volt.

A kérelem végül csak másfél évvel Antal levélének a beérkezte után, 2020 februárjában került a képviselők elé. Ez azonban éppen nem azt jelenti, hogy a leveléről megfeledkeztek volna, inkább azzal lehet összefüggésben, hogy a községet töviről hegyire ismerő tervező, a Város‐Teampannon Kft. éppen idén januárban készült el egy nagyobb anyaggal. Ugyanis, amint azt a testületi ülésen Heblingék meg is beszélték, ha át kell minősíteni a területet, az „gondot okozhat”, és ezért településtervezőnek is rá kell néznie a dologra.

A koronavírus miatt a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazta a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. Májusban Hebling Zsolt polgármester (az önkormányzati képviselők előzetes engedélyét kikérve) hozta meg azt a határozatot, ami alapján kiírták a pályázatot az ingatlan értékesítésére, amin üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

Az 5086 négyzetméteres területért ajánlható minimális ár 18 millió forint volt.

A telek a vasút és a 71-es főút között fekszik. Fotó: Alsóörs a mi falunk Facebook csoport

A pályázatban szerepelt, hogy Ev (erdő védterület) és Z. (zöldterület) övezetbe sorolják az ingatlant. Üzemanyagtöltő állomás csak a szabályozási terv rendelkezéseinek módosítása esetén helyezhető el. A pályázatban már azt is szerepelt, hogy az önkormányzat rövidtávú tervei között szerepel a területre vonatkozó szabályozási terv módosítása.

A pályázatra egy ajánlat érkezett, a területért 23 millió forintot ajánlott a kaposszekcsői székhelyű Mobil Petrol. 2020.08.17-én benyújtották a tulajdonjog bejegyzési kérelmet a Mobil Petrol Kft. javára, a telket pedig megvásárolta a cég.

Csak ősszel szereztek tudomást a benzinkútról

Szeptember 15-én a falu önkormányzati hivatalának tanácstermében Hebling Zsolt polgármester és a képviselők arra készültek, hogy a Mobil Petrol embereinek részvételével megvitassák a beruházó cég benyújtott tervét. Ha nem tetszik nekik, akkor megy a kukába az egész; ha szeretik a tervet, akkor tovább görgetik a településrendezési folyamatot. A folyamat vége a tervdokumentáció szerint az, hogy a ma fák és bokrok borította, labdarúgópálya méretű ingatlan oroszlánrészét lebetonozzák, illetve a benzinkút épületeit húzzák fel rá.

A Mobil Petrol reprezentánsainak és a polgármesternek azonban nem Hebling politikustársaival, hanem az akadékoskodó érintettekkel kellett vitába szállnia.

— Eltűnik onnan az erdő

– kifogásolta a terveket Huszár Péter nyaralótulajdonos.

— Nincs ott erdő, az egy elbokrosodott terület – vágott vissza Hebling. Az ingatlan milyensége nem akadémikus kérdés, a szembenálló felek küzdelmében kulcselemnek számít.

A felpaprikázott polgármester a megjelent tiltakozókkal többször vitába szállt, egyikük állítását simán csak hazugságnak nevezte, és azt közölte: szerinte az alsóörsi érintettségű Facebook-csoportokban “hisztériakeltés folyik”.

Huszár szerint viszont az látszik, hogy “minden le van zsírozva”, a politikusoknak és az üzletembereknek

“fél év előnyük van a lakossággal szemben. Eltűnik az erdő, az elektromos vasút miatt nagyobb lesz a zaj, a fényszennyezés, a benzin bűze”.

„Az alsoors.hu menürengetegében, almenüpontokba, PDF állományokban eldugva lehet kibogarászni ilyen horderejű információkat még ha törvényes is, etikusnak semmiképp sem nevezhető” – mondja Huszár Péter.

A nyaralótulajdonos szerint szeptember végétől már nagyon kevesen tartózkodnak vadtelepi településrészen, mert üdülőövezet, de sikerült elérniük az ingatlantulajdonosok több mint 60 százalékát, 98 százalékuk a benzinkút tervét ellenezte.

Akárkinek is van igaza, a folyamat egyelőre nem látszik lassulni. A nézeteltérés dacára ugyanis a képviselőtestület mind az öt tagja megszavazta, hogy Alsóörs településtervezője és a főépítész álljanak neki a rendezési terv felülvizsgálatának. Ha a rendezési tervet módosítják, rövidesen felzúghatnak a láncfűrészek és a betonkeverők.

Ezen az sem változtat, hogy a napokban a civilek boldogan közölték: Hebling vállalta, hogy a rendezési terv vizsgálata során ki fogja kérni a helyiek véleményét is. Ez a motívum ugyanis egy ilyen eljárásban mindenképpen kötelező, ugyanakkor formája szerint nem szabályozott, és nem egyenértékű egy helyi népszavazással:

az eredménye nem kötelezi a képviselőtestületet semmire.

A polgármester a napokban egy videót is kirakott a Facebookra az ügyről.

Szendi Péter

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Hebling Zsolt polgármester nyilatkozik a benzinkút ügyében.

Keleti diplomaták szüreteltek az Antal Gyula vezetése alatt álló Gellér pincészetben — írta még októberben a Veszprém megyei napilap. A résztvevők közül egyedül Belarusz magyarországi nagykövete, Aleksandr Ponomarev neve ismert: ő biztos nagyon szeret egy jó szüretet, mert bizonyára akadt volna más dolga egy olyan hétvégén, amikor Minszkben százezres tüntető tömegnek mentek neki a rendőrök. Antal keleti kapcsolatai a régmúltba vezetnek: a felsőörsi benzinkúthoz szükséges üzemanyagtartályokat anno a kivonuló oroszok hagyatékából szerezte be. A borászatnál már tavaly is szerveztek diplomata szüretet. Antal szerint “van egy barátunk, Kirnev Zahar”, aki a soltvadkerti Schiszler borászat vezetője, és “az ő szervezésében már sok keleti országból voltak nálunk vendégek”. Az Antal érdekeltségébe tartozó Felsőgelléri Bt.-ben pedig nemrég egy Jurij Zaharovics Kirnev nevű férfi szerzett érdekeltséget. Idén a Schiszler borászatot működtető Winegarden Kft. egyik borát pancsoltnak találta a hatóság.

Petíciót indítottak a benzinkút ellen

Az alsóörsi ingatlantulajdonos online és offline petíciót is indított „Nem kell erdő helyett benzinkút Alsóörsön!” címen, amit átadtak az önkormányzatnak.

A petíció aláírói arra kérik a polgármestert, hogy a lakosság véleményének előzetes megkérdezése nélkül ne járuljon hozzá a 969-es helyrajzi számon, Alsóörs vadtelepi üdülőövezete felett található védelmi erdő területének átminősítéséhez, mely az erdő elpusztításával tenné lehetővé benzinkút és autómosó létesítését.

A petíció szerint a tervezett beruházás letarolna egy több mint 5000 négyzetméteres, védelmi célú, zárt lombkoronájú erdőterületet, valódi környezeti állapotfelmérés nélkül.

Továbbá nehezményezik, hogy a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisülne, jelentősen nőne a zajterhelés, és féltik a környezetet, és a vizet a veszélyes hulladékoktól. Hogy körülbelül mekkora zöldterületet érintene a benzinkút azt lentebb a telepítési tanulmányterv segítségével vázoljuk fel.

Az önkormányzat Facebook oldalán szeptember közepén reagált a petícióra. Szerintük szó sincs 5000 négyzetméter erdő kiirtásáról. A rendezési terv módosításának folyamatában nyílik lehetőség lakossági észrevételek megfogalmazására (többféle módon), alaptalan és megtévesztő információkkal egyesek a beruházás ellen kampányolnak. Az önkormányzat szerint a zajhatás nem növekedne. Sokatmondó, hogy moderátor kikapcsolta a hozzászólási lehetőséget a Facebook poszt alatt, így ott biztos, hogy nem fogalmazhatják meg az észrevételüket a szomszédok.

A helyiek véleménye tehát az önkormányzat szerint számít, és az alapján hoznak döntést, azonban némi aggodalomra adhat okot, hogy a telket már eladták egy olyan cégnek, ami az eddigi profilja szerint nem erdőket, hanem benzinkutakat működtet.

„A fák jelentős része kivágásra kerül”

Huszár Péter hívta fel a figyelmünket a telepítési tanulmánytervre, aminek a megrendelője a Mobil Petrol Kft., mégis kirajzolódik belőle, hogy a benzinkút megépítése milyen hátrányosan hatna a jelenlegi erdős területre. (A telepítési tanulmányterv egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát.) A Mobil Petrol által rendelt tanulmányterv több pontban is ellentmond az önkormányzat nyilatkozatának.

A dokumentumban leírják, hogy

„a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisül”,

kicsivel később viszont bizakodóan tekintenek a jövőbe, és azt javasolják, hogy „itt a terület, a növényzet adottságait hasznosító, az élővilág értékeiből minél többet megtartó, egyedi, igényes, környezetbarát, növényzettel gazdagon körbeölelt benzinkút létesüljön”.

„A töltőállomás megépítése, a működtetéshez szükséges viszonylag nagyméretű burkolt felület következtében a meglévő növényzet, fák jelentős része kivágásra kerül, ami által a terület környezeti terhelése jelentősen növekszik, a levegő, a talaj és a vizek terhelése növekszik, a vízháztartás megváltozik, a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisül a növényzet kiirtása, a terület széttagolása, burkolása által.”

Forrás: Telepítési tanulmányterv

Azt is tényként kezeli a dokumentum, hogy az építés, a megvalósítás során kivágott növényzet zajcsökkentő hatása sem érvényesül a korábbi mértékben, s így a vasúti közlekedés zaja is jobban érzékelhető lesz, felerősödik a 71‐es út feletti üdülőterületen is. Valószínűleg innen eredhet a védelmi erdő besorolás is: a fák Alsóörs települését védik a főúton végigsöprő por, benzingőz és egyéb égéstermékek lefogásával, továbbá a tájképet is óvják, mivel a tervirat szerint “feltételezhető, hogy a terület szélesebb részének közepén roncsolt felszínű terület van” egy korábbi kőfejtésből.

A jelenlegi állapot, részlet a telepítési tanulmánytervből. Forrás: Alsóörs / Város-Teampannon Kft.

A benzinkút miatt új övezet bevezetését tervezik, az új Gksz-3 övezetben a legnagyobb beépíthetőség 20 százalék lenne, a legkisebb zöldfelület aránya 30 százalék, a legnagyobb burkolt felület nagysága 50 százalék lenne.

Tervezett állapot, részlet a telepítési tanulmánytervből. Forrás: Alsóörs / Város-Teampannon Kft.

A kialakítandó üzemanyagtöltő állomás telke az egyik verzió szerint várhatóan 4530 négyzetméter lesz, a 20 százalékos beépíthetőség ebben az esetben 906 négyzetméter alapterületű beépítést tesz lehetővé. (A jelenleg tervezett beépítés nem haladja meg a 600 négyzetméter t, így a beépíthetőség 1/3‐a megmarad az esetleges későbbi fejlesztésekre.) A kialakítandó töltőállomáshoz kb. 2045 négyzetméter burkolt felület tartozik, mely több mint 45 százalékot jelent.

Az ábrán is jól látszik, hogy a zöldfelület leginkább nem a benzinkút épülete, hanem a hozzá vezető útburkolat miatt csökkenne.

Részlet a telepítési tanulmánytervből. Forrás: Alsóörs / Város-Teampannon Kft.

Erdő vagy nem erdő?

Az egykoron focipályának használt területen az évtizedek alatt bőséges növényzet sarjadt ki, ami jól látszik a róla készült drónfelvételeken is. Még a Mobil Petrol megbízásából készült tanulmányterv is elismeri, hogy legalább “hetven-nyolcvan százalékban záródott lombkoronájú”, “sűrű fás, bozótos területről” van szó.

A telek Paloznak felé eső része. Fotó: Alsóörs a mi falunk Facebook csoport

Jelenleg a civilek, és az önkormányzat részéről azon megy a vita, hogy a terület erdő, vagy sem. Különböző dokumentumok más-más besorolás alá kategorizálják.

A 969. hrsz számú ingatlan besorolása eltér a Településszerkezeti Terv (TSZT), valamint a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) vonatkozó tervlapjai szerint.

  • Településszerkezeti Terv szerint a tervezési terület belterületen, zöldterület‐közpark területfelhasználásba tartozik.
  • Alsóörs Belterületi szabályozási terve (továbbiakban: SZT) alapján Ev (erdő védterület) övezetbe sorolt.

Védelmi erdőt nem lehet csak úgy kivágni egy benzinkút kedvéért, ám ezt a csomót a Mobil Petrol megbízásából készült települési tanulmányterv ügyesen átvágná. A dokumentum arra hivatkozik, hogy egy másik falutervezési irat — az eredetileg jó másfél évtizede készült településszerkezeti terv — térképein csak egyszerű zöldterület besorolással jelölték az ingatlant.

A telepítési tanulmányterv indoklása szerint „a terület nem része az országos erdőkataszteri állománynak, illetve az összhangba hozás során elsődlegesen a TSZT‐t kell figyelembe venni, ezért a telket zöldterületként kezeljük.”

A telek Alsóörs felé eső része. Fotó: Alsóörs a mi falunk Facebook csoport

Megengedő falutervezés

Jogértelmezési kérdés, hogy melyik térképnek van primátusa. Megkeresésünkre Koszorús Ferenc, a terviratot készítő Város-Teampannon Kft. ügyvezetője a vonatkozó rendeletre hivatkozott. Szerinte “a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban” készül, és “hibajavítás esetén a telkeket a helyi építési szabályzatban olyan övezetbe kell sorolni, ami megfelel a szerkezeti tervnek, ez jelen esetben: zöldterület.” Józan ésszel azonban nehezen érthető, hogy a kettő közül miért az újabb térképen kéne kijavítani a hibát.

A Város-Teampannon közreműködésének pikantériája, hogy a budapesti cég Alsóörs önkormányzatának is rendszeresen dolgozott több módosítási javaslat kidolgozásán az elmúlt évtizedben. Sőt, az önkormányzattól kapott 2017-es megbízás alapján ők végzik a két, a szóban forgó telek esetében is ütköző falurendezési szabálytérkép felülvizsgálatát is. Ennek “sok más mellett egyik feladata a hibák javítása” — írta nekünk Koszorús — de jelenleg a felülvizsgálati “folyamat a Balaton partjára vonatkozó magasabb rendű szabályok jóváhagyásának elhúzódása miatt áll”.

A szeptemberi közgyűlésen elfogadottak szerint megnyílt az út a rendezési terv módosítása előtt.

Ha ez végbemegy, teljesen mindegy, hogy korábban mi volt, mert új besorolást kap az ingatlan. A konkrét tervekkel kapcsolatban többféle verzió létezik, de ezek megegyeznek abban, hogy a benzinkutakra vonatkozó szabályozási lehetőségeket szinte maximálisan kihasználják: a terület közel felét lebetonozzák, plusz a maradék jókora részére is épületeket húzzanak fel.

Hebling Zsolt polgármester a “településre nézve kedvező tervezett beruházást szándékosan rossz színben feltüntető, provokatív” kérdéseinkre válaszként azt írta: “összesen 15 fa kerülne kivágásra”. A polgármester sajnos ezt a számot nem támasztotta alá semmivel, pedig erre külön rákérdeztünk a neki írott emailben.

A polgármester levele az Átlátszónak

A területről azt is kiderítettük, hogy az örökségvédelmi nyilvántartás szerint jelenleg is nyilvántartott régészeti lelőhelynek minősül; nem tudunk arról, hogy ezzel a körülménnyel eddig bárki foglalkozott volna.

Hogy ezzel szemben mit kapna Alsóörs, az erősen kérdéses. A Mobil Petrol-kutakon az üzemanyagot forgalmazó MPH Power Zrt. mintegy 6-7 millió forintos várható települési adóbevételről nyilatkozott. Ez az önkormányzat 2018-as költségvetés szerinti 1,596 milliárdos összbevételéhez képest elenyésző összeg, de még ezt sem garantálja semmi. Hasonlóképpen nincs garancia arra az ígéretre sem, hogy éves átlagban tíz új munkahely jönne létre a töltőállomáson.

A beruházó szavahihetőségét tovább árnyalja, hogy Nagykanizsán a Mobil Petrol hálózatba tartozó benzinkút ingatlanán áthaladó víz- és szennyvíz gerincvezetéket a városi önkormányzat a fentebb leírt cégkörbe tartozó ingatlantulajdonos cégek együtt nem működésének köszönhetően mintegy négy éven át nem tudta a vonatkozó törvények szerint önkormányzati tulajdonba venni a tulajdonosok beruházást megelőzően kiadott, ellenkező értelmű szándéknyilatkozata dacára.

Antal Gyula nem válaszolt az érdekeltségében működő Gelléri Pince emailcímére elküldött kérdéseinkre. A Mobil Petrol Kft.-nek eljuttatott kérdéseinkre jogi képviselőjük, Zakály Ottó válaszolt: megerősítette, hogy Antal Gyula nem tölt be semmilyen pozíciót a cégnél, a benzinkútról pedig azt írta, hogy

„Alsóörsre tervezett beruházásunkkal, amennyiben megvalósul, új munkahelyeket hozunk létre, a vasút és a közút által közbe ékelődött, jelenleg kihasználatlan ingatlanon, amely a település szolgáltatásainak színvonalát javítja rendezett környezetben. A legutolsó terveink szerint és geodéziai felmérés alapján mindösszesen 7 őshonos juharfát és 9 akácfát érint a tervezett beruházás, amit természetesen sokszorosan pótlunk, és ezen kívül is tartalmazott ajánlatunk egy jelentős összeget zöldterület fejlesztésre a telek vételárán kívül. […] Mindezek ellenére, amennyiben a település lakossága és a helyi ingatlan tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem támogatják céljainkat, akkor ezt elfogadjuk és tudomásul vesszük és nem folytatjuk annak előkészítő munkáit.”

Zsilák Szilvia – Sarkadi Nagy Márton

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az Alsóörse tervezett benzinkút a Balatontól csak egy köpésre várná a pihenni vágyókat. (fotó: Alsóörs a mi falunk Facebook csoport). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta.

Megosztás