45 milliárdra drágult a zalaegerszegi tesztpálya, emléktáblát kaptak a kormányközeli kivitelezők

A miniszterelnök elmondása szerint a Zala megyében született Palkovics László ITM-miniszter javaslatára döntött a beruházásról, és azért, mert ő is élt másfél évet a városban. Az eredetileg 40 milliárdos összköltség ma már 45 milliárdnál tart, és még messze az építkezés vége. A munka nagyját a kormányközeli Duna Aszfalt nyerte, de a szintén NER-kedvenc ZÁÉV-nek is jutott pár milliárd. A kivitelezők már egy emléktáblát is kaptak a helyszínen.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Orbán Viktor 2016 májusában jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, a járműipar támogatása érdekében 40 milliárd forintból épít autótesztpályát Zalaegerszegen. A projektet az állami tulajdonú Autóipari Próbapálya Zala Kft. bonyolítja, a megvalósításról egy 2016 júliusi kormányhatározat rendelkezik, és decemberben írta alá a vonatkozó együttműködési megállapodást az állam Zalaegerszeggel.

2017. május 19-én volt a tesztpálya alapkőletétele, ahol Orbán Viktor hosszú beszédet mondott. A miniszterelnök akkor elmesélte, hogy miután a Flextronics elbocsátásokba kezdett (ez 2012-ben volt – a szerk.), elkezdtek keresni egy nagyberuházást – akár magyart, akár külföldit -, ami „azt üzeni az itt élőknek, különösen a fiataloknak, hogy Zalaegerszegnek van jövője, sőt nagy jövő előtt áll”.

Orbán abba is beavatta a közönséget, mi alapján dől el a NER-ben egy ilyen gigaberuházás sorsa. A miniszterelnök anekdotázása szerint a helyi kötődésű politikusok lobbiztak, hogy Zalaegerszegen épüljön meg a pálya, és mivel ő is élt már a városban, rábólintott.

„Az igazság az, hogy ezt a beruházást lényegében a zalai fiúk hozták össze: a képviselő úr, a polgármester úr, és itt Palkovics államtitkár urat is meg kell említenem, aki az itt megidézett vitákban erőteljesen képviselte a szülőföldjének az érdekeit.”

„És miután nekem is abban a szerencsében volt részem, hogy lehúzhattam másfél évet, mint zalaegerszegi ideiglenes lakos, úgy éreztem, hogy talán ez a döntés helyes, és én is hozzá tudok járulni” – tette hozzá Orbán.

A fogaskerekek ezután a megszokott módon forogtak tovább. A tesztpálya előkészítő munkálataira kiírt, nettó 3,3 milliárd forintos közbeszerzést 2017 júniusában a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Aztán 2017 szeptember végén kiderült, hogy a kiszolgáló és technikai épületeket a ZÁÉV építi nettó 2,3 milliárd forintért. A két cég már akkor is a közpénzben dúskáló NER-kedvencek között volt, azóta pedig még erősebb, állami megbízásokkal még jobban kitömött tagjai lettek a kormányközeli gazdasági birodalomnak.

Ez nem is meglepő annak fényében, hogy kik a tulajdonosaik. A ZÁÉV-ről már 2015 óta (amikor a Peresztegi Imre tulajdonában lévő Pannon Speed Pro Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdona lett) suttogták, hogy Mészáros Lőrinc áll mögötte, és a nemzet legszerencsésebb gázszerelője 2019 elején a nevére is vette. A Duna Aszfalt tulajdonosa pedig Mészáros üzlettársa, Szíjj László.

Kormányközeli cégek építik a zalaegerszegi tesztpályát

A ZÁÉV 2,3 milliárd, a Duna Aszfalt 3,3 milliárd forintért dolgozik az önvezető autóknak épülő tesztpálya kivitelezésén, amelyre összesen 40 milliárdot szán a kormány.

A beruházásra létrehozott, állami tulajdonú projektcég, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) ezután sorra írta ki a tendereket a megvalósuláshoz.

2017 decemberében a Duna Aszfalttal és a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.-vel kötöttek egy nettó 14,8 milliárd forint értékű keretmegállapodást építési munkákra, majd (ebből) 2018 augusztusában egy 8,8 milliárdos megbízást adtak a cégeknek különböző utak és pályák kivitelezésére, valamint a pálya villamosítására, továbbá a terület közművesítésére és csapadékelvezetésére.

Ezután, 2019 áprilisában az APZ nettó 255 millió forintért vett járműdiagnosztikai műhelyfelszereléseket, májusban pedig a tesztpálya nedvesítéséhez szükséges eszközöket vásárolt nettó 535 millióért.

Szintén tavaly májusban megtörtént a tesztpálya első ütemének átadása is. Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott, amiben újabb részleteket árult el arról, hogy miért és hogyan született a döntés arról, hogy a 40 milliárdos beruházás egyáltalán létrejöjjön, és épp Zalaegerszegen épüljön fel.

„Tehát Palkovics László kezdeményezésére indult meg ez a beruházás, a gondolatot is ő vetette föl, az előterjesztéseket is ő készítette el, az meg a zalaegerszegiek szerencséje, hogy ő ebbe a megyébe való, és az elfogulatlan döntések ilyenkor azonmód érvényesülnek is.

Ez abban a formában történt, hogy Indonéziából hazafele, a repülőn egy röpkormányülés keretében jelöltük ki a beruházás helyét, és mivelhogy az előterjesztő a megye szülöttje volt, így a verseny elég korán eldőlt”

– mondta Orbán.

Kicsit később, 2019 júniusában ismét a Duna Aszfalttal és a Szabadics Zrt.-vel szerződött le az Autóipari Próbapálya Zala Kft.: ezúttal (még mindig a 14,8 milliárdos keretből) nettó 1,3 milliárd forint értékben út-, közmű- és vízépítési feladatokra. Júliusban pedig a 14,8 milliárdos keretmegállapodás összegét megemelték 16,6 milliárdra.

Ugyanebben a hónapban a kivitelező cégek emléktáblát kaptak, és az eseményről készült MTI-fotókon a ZÁÉV vezérigazgatója, Peresztegi Imre is szerepel.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (elöl, b) és Vigh László fideszes országgyűlési képviselõ, a tesztpálya miniszteri biztosa (elöl, j) az Építõk kövének elhelyezésén az épülõ ZalaZone Járműipari Tesztpályánál Zalaegerszegen 2019. július 26-án. A háttérben állnak balról jobbra: Fuisz Ádám, az Inter Tefu Kft. tulajdonosa, Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetõje, Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. termelési vezetõje, Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. vezérigazgatója, Peresztegi Imre, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója és Kaptur Zoltán, a Kap-Turspeed Kft. tulajdonosa.(fotó: MTI/Varga György)

A tesztpálya irányító központjának kivitelezésére 2018 februárjában kiírt tender 2019 szeptemberében eredménytelenül zárult, mert „a benyújtott ajánlatok mindegyike jelentős mértékben meghaladja a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét”. Két ajánlattevő volt: a Laterex Zrt. nettó 1,9 milliárd forintért, a ZÁÉV pedig nettó 1,8 milliárdért vállalta volna a munkát. Az meglehetősen furcsa, hogy mindkettő soknak bizonyult a 40 milliárdos beruházásnál, de új eljárást egyelőre nem írtak ki.

Leszerződtek viszont 2019 decemberében a Duna Aszfalttal és a Szabadiccsal az első ütem 16,6 milliárd forintra emelt keretösszegének utolsó részletére: a két cég 6,3 milliárdért végez el különböző részfeladatokat a helyszínen.

2020 márciusában pedig kiírták a második ütem kivitelezésére irányuló közbeszerzést, és a nettó 11,4 milliárd forintos keretmegbízást már egyedül nyerte el néhány napja a Duna Aszfalt.

Tehát a korábban 40 milliárd forintosnak mondott projekt kivitelezésére már elköltöttek 28 milliárdot. Idén májusban azonban a kormányzati honlapon az jelent meg, hogy a beruházás 45 milliárdba fog kerülni, vagyis szép csendben drágult 5 milliárdot. 

„Zavartalan a Zalazone járműipari tesztpálya építése” – olvasható a kormany.hu-n május 25-én megjelent hírben, ami egy félmondatban említi az időközben valahogy megemelkedett összköltséget: „az összesen 45 milliárd forintos beruházás befejezése 2021-ben várható”.

A reklámvideó szerint egyébként ilyen lesz a tesztpálya, ha elkészül:

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az épülő ZalaZone Járműipari Tesztpálya az Építők kövének elhelyezése napján Zalaegerszegen 2019. július 26-án. (fotó: MTI/Varga György)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!