A Radetzky-laktanya is elvesztette műemlék jellegét, bonthatják a 180 éves épületet

Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren. Egy nagy építési projekt miatt már pár éve is szó volt az épület bontásáról, de akkor civil és szakmai nyomásra megmenekült. Most megint úgy tűnik, hogy a műemlékvédelmi szempontokat felülírhatja a befektetői érdek, és elérik, hogy csak az épület homlokzatát kelljen meghagyni. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Forrásaink szerint a más védett épületek átépítése kapcsán már ismert, a helyi építési szabályok megkerülését is lehetővé tevő “nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt is megkaphatja a tervezett beruházás. Pedig erre a házra egy éve az UNESCO Világörökség Bizottsága külön felhívta a figyelmet, és akkor a kormány azt ígérte a nemzetközi szervezetnek, eredeti formájában maradhat meg a Radetzky-laktanya. Az Átlátszó nemrég egy józsefvárosi épület kapcsán számolt be hasonló történetről, amikor egy korábban védett épület egyszer csak elvesztette műemléki jellegét, hogy utat engedjen egy nagyberuházásnak.

Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel

Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.

Egy hasonló, második kerületi eset alapján úgy tűnik, ma Magyarországon a műemléki védettség rendszeresen háttérbe kerül, ha a befektetői érdek úgy kívánja, és ezt az örökség védelmét szolgálni hivatott állami szervek nem nagyon akadályozzák.

A budapesti, II. kerületi Bem téren a Radetzky-laktanya 1840-től először gabonatároló, majd kaszárnya, az első világháború alatt hadikórház, majd a Gestapo és a nyilaskeresztes párt, később az ÁVH, illetve a Munkásőrség épülete volt. A rendszerváltás után a Magyar Demokrata fórum székházaként használták, és a ház a párttól került magánkézbe.

A 2007-től ideiglenes, majd 2010-től végleges védettséget élvező épület 2018. decemberében vesztette el ezt a státuszát, amikor Gulyás Gergely miniszter egy tollvonással félretolta az örökségvédelmi korlátozásokat és ezzel szabad utat biztosított a befektetőnek. Pedig a Radetzkyt korábban a Miniszterelnökség is meg akarta menteni a bontástól, igaz, ez még Gulyás Gergely elődje idején történt.

2016 nyarán az akkori tulajdonos egy régebbi bontási engedély birtokában, a ház ideiglenes műemléki védelmére fittyet hányva megkezdte az épület rombolását. Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nagy hévvel jelentette be a Kormányinfón, hogy a Miniszterelnök, mint „ötletgazda” kezdeményezésére elrendelte az épület megmentését. Budapest Főváros Kormányhivatala Lázár utasítására kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a bontás ellentétes a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO-egyezményben rögzített célokkal.

Az építkezést akkor leállították, mire az építtető tulajdonos pereskedésbe kezdett, amit minden fokon elveszített. Úgy tűnt, az épület megmenekül, viszont a Kúria a korábbi bírói döntésben formai hibát észlelt, és visszautalta az ügyet az első fokra. Információink szerint a beruházói bontás jogellenességét a Kúria nem vitatta, de ekkor a felek – vagyis a beruházó és az állam – a megegyezés lehetőségét hangoztatva a per szüneteltetését kérték. Végül pedig a per a szünetelésre nyitva álló határidő elteltével automatikusan megszűnt.

2016. júniusban a II. kerület változtatási tilalmat rendelt el a telekre, sőt, hasonló megfontolásból maga a Miniszterelnökség is elrendelte a Bem térre néző kis középső épülettömb egy alacsonyabb szintű, tehát nem műemléki védelmét, a ház hátranyúló négyötödnyi része azonban még ezt a csökkentett védelmet sem kapta meg. Így állt a laktanya mostanáig, amikor is a változtatási tilalom hatálya lejárt.

A kerületi vezetés a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a beruházó terveinek részleteit továbbra sem ismerik, s hogy számukra nem tisztázott, az ingatlan mely részeire és milyen műemléki védelem vonatkozik pontosan, s hogy az általuk ismert építtetői szándék településrendezési kérdéseket is felvet. A befektetőnek jelezték, hogy előbb tisztázni kellene a telekre vonatkozó szabályozási kérdéseket, és hogy a kerületi vezetés társadalmi egyeztetést is szeretne az épület jövőjéről.

Információink szerint azonban a befektető az egész épületet sürgősen bontani akarja, s még a tér felőli, védett tömböt sem szeretné megtartani, legfeljebb egy vékony, a Bem-szoborra néző homlokzati falat. A kerületi vezetés számításait pedig keresztülhúzhatja, ha a projekt megkapja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás státuszt. Úgy tudjuk, hogy az illetékes kormányhivatalnál a bontási kérelem mellett elbírálás alatt van egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt besorolást javasló irat is: megkerestük a hivatalt, de erre vonatkozó kérdéseinkre mostanáig semmilyen választ nem kaptunk.

Forrásaink emlékeztetnek: a hasonló ügyek hatósági intézésénél az könnyíti meg az építéshez szükséges engedélykérelmek megszerzését, ha a befektető „nincs rosszban a kormánnyal”.

A Radetzky-laktanya jelenlegi tulajdonosa a földhivatali nyilvántartás szerint a WS Buda Project Kft. (korábbi nevén HB Reavis Project Kft.), melynek két másik cég, a Blue Urban Elegant Kft. és a High Yield Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosai. A WS Buda project egyik ügyvezetője a nagyvállalkozóként ismert Wáberer György, korábban Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja is, a másik ügyvezető Scheer Sándor, az Orbán Viktor jó barátjaként emlegetett Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. vezérigazgatója. A Blue Urban Elegant Kft. Scheer Sándoré, a High Yield Vagyonkezelő Zrt. pedig Wábereré.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Radetzky sorsa felkeltette az UNESCO figyelmét, és a kormány akkor az épület megóvását ígérte. Hogy a legutóbbi, idén februárban küldött világörökségi beszámolóban mit írt a kormány az UNESCO-nak, azt nem árulta el nekünk a Miniszterelnökség. Aggodalomra ad okot, hogy a MAHART-Ház esetében például nem sokat ért az UNESCO tiltakozása:

Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél

Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.

Egy másik épület (az egykori Csepeli Papírgyár) ügyében hozott alkotmánybírósági döntés kimondja, hogy ha valami egyszer már műemléki védelem alá került, az onnét való kivételhez rendkívüli indok kell. Kérdés, hogy megvan-e az elégséges indok a Radetzky-laktanya esetében, vagy jogellenesen foszthatta meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábban védett épületet a műemléki státusztól.

Horn Gabriella

Fotók: Németh Dániel / Átlátszó. A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!