A hatóságok tétlenül nézik a természetvédelmi terület beépítését a Budakeszi Álomvölgyben

Brutális természetrombolás zajlik Budakeszin, a védett állat- és növényfajok lakóhelyeként szolgáló Álomvölgyben. A Natura 2000-es védettséget élvező terület beépítése ellen tiltakozók petíciót indítottak és tüntetni készülnek, mert a területen a természetvédelmi védettség és az ott érvényben lévő változtatási tilalom ellenére hetek óta munkagépek dolgoznak. A terület tulajdonosai szerint törvényszegésről szó sincs, csupán egy korábbi és máig érvényes engedély alapján kutat fúrnak, de azt elismerik hogy a későbbiekben építkezni is szeretnének. Budakeszi önkormányzata a rendőrségtől, az ügyészségtől és a környezetvédelmi hatóságoktól várna segítséget, de hiába. Drónfelvételen mutatjuk a helyszínt.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Budakeszi Álomvölgy európai jelentőségű kiemelt természet-megőrzési terület, része a Natura 2000 hálózatnak, Budakeszi és Budaörs határában. Fokozottan védett növény- és állatfajok élnek itt, közülük több csak Magyarországon fordul elő. Az itt található kaptárkövek pedig a kulturális örökség részeként élveznek védettséget.

A magukat az Álomvölgy Őrzőinek nevező helyi civil csoport szerint ez a terület most a többszörös védettsége ellenére veszélyben van, mert mint hétfőn közzétett sajtóközleményükben írják,

„A rendszerváltás előtt egy nappal magánkézbe került védett természeti terület tulajdonosai a helyi szabályozások kijátszásával, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok és az uniós irányelv tiltása ellenére – mezőgazdasági tevékenységhez kötődő, “juhászlakásoknak” nevezett – luxus lakások építésének előkészületeit kezdték meg. Teszik mindezt annak ellenére, hogy nincs építési engedélyük, és a Budakeszi Önkormányzat a területre 2020 májusáig változtatási tilalmat rendelt el. 2016-ban „ismeretlenek” kiásták a védett fekete kökörcsin különleges színváltozatú töveit, és a napokban megkezdték a védett kaptárkövek tönkretételét is, markolóval bontva az ősi sziklafalat, útépítésre használva a kitermelt dolomitot. A korábbi években több alkalommal, grandiózus filmforgatások során feltépték a védett gyepet, teljes díszlet falut építettek, több száz ember, autó mozgott a telepített konténer telepek mellett. Elterelték a Bodzás-árok nevű patakot, mely az Országos Ökológiai Hálózat része.”

A szóban forgó terület beépíthetőségét 2001-ben népszavazással utasították el a budakesziek. Akkoriban a Napi.hu írt arról, hogy egy Demján Sándor érdekeltségébe tartozó cég szeretett volna lakóparkot építeni a helyszínen. Az Álomvölgy azóta fele-fele arányban Baumgartner Antal és Takács István tulajdonába került.

A Renault Baumgartner Kft-t is tulajdonló, a rendszerváltáskor az ország első autóimportőreként ismertté lett Baumgartner az Átlátszó kérdésére most azt mondta, hogy csak kutat fúrnak, erre pedig azért van szükség, mert „mikrofarmokat” szeretnének létrehozni az Álomvölgyben. Baumgartner szerint a Budakeszi önkormányzat által 2017-ben előírt változtatási tilalom nem teszi érvénytelenné a 2016-ban kiadott kútfúrási engedélyt. Jövő tavasszal, ha lejár a változtatási tilalom, beadják majd az építési engedélyre is a kérelmet– tette hozzá.

A hétvégén készült drónfelvételeinken azonban egy kútfúrásnál komolyabbnak tűnő munkálatok látszanak a helyszínen:

A hatóságok tétlenül nézik a természetvédelmi terület beépítését a Budakeszi Álomvölgyben from atlatszo.hu on Vimeo.

Az Álomvölgyben a jelenlegi építési szabályzat alapján csak mezőgazdasági célú ingatlanok felépítésére lehet engedélyt adni, s a civilek felhívják a figyelmet arra is, hogy a törvény szerint a természetvédelmi területen „egy beruházás akkor fogadható el, illetve akkor engedélyezhető, ha hatásbecslés készítése után kizárható, hogy nem jár jelentős, kedvezőtlen hatással a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzésére”. A terület beépítése ellen tiltakozók szerint ezt a korábbi hatósági eljárások nem tudták igazolni.

Az Átlátszóhoz eljutott a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park október 4-én és 7-én tartott helyszíni ellenőrzése alapján készített jegyzőkönyve, és a nemzeti park által ezzel együtt a Pest Megyei Kormányhivatalnak küldött levele (PDF). Ezekből kiderül, hogy az elmúlt időszakban a védett területen elektromos- és vízvezetékeket is lefektettek, és ezekhez árkokat ástak. Fakivágásra és cserjeirtásra is sor került. A nemzeti park szerint „ezek a bolygatások védett fajok élőhelyét is érintették”.

Pedig amíg változtatási tilalom van érvényben, nemcsak a kábelfektetés lenne tilos, hanem még kerítést sem lenne szabad építeni a területen. A Budakeszi önkormányzat többször is tartott helyszíni ellenőrzést, de mivel nincs hatósági jogköre, az illetékes kormányhivatalt és a járási természetvédelmi hatóságot keresték meg az ügyben, a nemzeti parkot is értesítették, és rendőrségi bejelentést is tettek. Ám a bejelentéseikre nem kaptak választ, sőt, az Átlátszó megkeresésére azt mondták, a Nemzeti Park még csak nem is tájékoztatja a város vezetését az általuk végzett ellenőrzésekről.

Az ügyben rendőrségi feljelentéseket tett természetkárosítás miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, és Hegyesi Beáta, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja is. A budaörsi rendőrség egy korábbi feljelentés nyomán indított eljárást azzal zárt le, hogy a kerítés építése még Natura 2000 minősítésű védett területen sem engedélyköteles tevékenység, s hogy nem valósult meg élő szervezetek életközösségének, élőhelyének „jelentős mértékű megváltoztatása”. Hegyesi emiatt a budaörsi ügyészséghez fordult, ahol panaszának helyt adtak, és a rendőrségi eljárás folytatását rendelték el. Azóta viszont nem értesült további fejleményekről erről az eljárásról.

Helyi vélekedés szerint a hatóságok passzivitása mögött a tulajdonosok terveit támogató „felsőbb” kapcsolatok állhatnak:

„A parlamenti képviselő jogszerűnek tartja a farmházak építését. A megyei kormányhivatal engedélyezi a telekalakítást a változtatási tilalom alatt, és nem vizsgálja a kerítés emelését. A természetvédelmi kezelő nem kifogásolja a védett terület fizikai leválasztását. Ez nem a magántulajdonosok saját kis projektje, hanem valaki másé, aki a kormányzat minden szintjét meg tudja mozgatni.”

Ez a blog arra is felhívja a figyelmet, hogy a megyei kormányhivatal 2018-ban az építési jogszabályoknak ellentmondva a változtatási tilalom alatt engedélyezte a terület felosztását, pedig erre szerintük olyan változtatások esetén adna csak módot a törvény, mint a korábbi használat folytatása és a már megkezdett építési munkák befejezése.

Májusban egy másik helyi blog arról írt, hogy a terület tulajdonosai alkut ajánlottak a önkormányzatnak: az Álomvölgy természetvédelmi szempontból legértékesebb részét visszaadnák a városnak, de cserébe engedményeket kérnének a terület beépíthetősége kapcsán.  Az önkormányzat ezt követően hatástanulmányt (PDF) készíttetett a védett területről, és helyszíni szemlét is tartottak (PDF). Helyi civil szervezetek petíciót indítottak a természetvédelmi terület megmentéséért és szombaton tüntetni is fognak:

Álomvölgy LAKATlanítása tüntetés

Az Átlátszó a terület ügyében illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek a véleményét kérte az Álomvölgyben most zajló munkálatokról, és arról, hogy a november elején oda kiküldött természetvédelmi őr mit tapasztalt. Választ egyelőre nem kaptunk.

Horn Gabriella

Videó: Németh Dániel

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!