Az Erős Vidék Mozgalom pert nyert a fővárosi kormányhivatal ellen egy távvezeték ügyében

A MAVIR Zrt. által, az alföldi tanyavilágban megépítendő magasfeszültségű távvezeték ügyében új eljárást kell lefolytatnia Budapest Főváros Kormányhivatalának a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete alapján. Az eljárást egy civil szervezet, az Erős Vidék Mozgalom segítségével az érintett lakosság kezdeményezte, amelynek tagjai aggódnak a távvezeték egészségkárosító hatásai miatt, azért is, mert a közeljövőben még több ilyen nagyfeszültségű távvezeték fog épülni például Pomáz, Göd és Székesfehérvár térségében. A civil szervezet szeretné, ha itthon is olyan szigorúak lennének az építési előírások, mint az uniós tagországokban.

Tavaly év végén számoltunk be arról, hogy a rákos megbetegedések számának növekedésétől tart az Erős Vidék Mozgalom a MAVIR Zrt. által megépíteni tervezett 400 kV-os távvezeték miatt Pest és Bács-Kiskun Megyében, ezért minden lehetséges módon küzdenek a beruházás nyomvonala ellen.

Így beperelték a Budapest Fővárosi Kormányhivatalt, amely engedélyezte a MAVIR-nak az Albertirsa – Kecskemét közötti 400 kV-os távvezeték létesítését. Amit egyébként a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított.

Az érintettek részéről azt kérték a a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, hogy semmisítse meg a kormányhivatal határozatát és kötelezze új eljárás lefolytatására.

Annak során pedig a kormányhivatal szerezzen be új környezetvédelmi engedélyt, illetve vizsgálja meg, hogy a beruházással érintett ingatlanokat a tulajdonosai (használói, kezelői) a távvezeték megépítése után is rendeltetésszerűen tudják-e használni.

A szervezet, illetve a lakosság tagjai kifogásolták, hogy a kormányhivatal határozata nem tartalmaz részletes indokolást, illetve, hogy a tulajdonosokat nem kezelték ügyfélként, sem előzetesen sem utólag nem nyilatkoztatták meg. Felhozták azt is, hogy szerintük a távvezeték biztonsági övezetének terjedelme nem megfelelő, elavult és veszélyezteti az egészséget.

Hogy pontosan milyen érveket hozott még fel a civil szervezet azt a linkre kattintva elolvashatja.

Magasfeszültségű távvezetéket építenek az alföldi tanyavilágban, az érintettek perre mentek a nyomvonal ellen

A rákos megbetegedések számának növekedésétől tart az Erős Vidék Mozgalom a MAVIR Zrt. által megépíteni tervezett 400 kV-os távvezeték miatt Pest és Bács-Kiskun Megyében, ezért több mint egy éve küzdenek a beruházás ellen. Segítséget kértek több fórumon, demonstrációkat szerveztek, de mindhiába. Nem jártak sikerrel, a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséért indított perben a bíróságon sem.

A kormányhivatal és a MAVIR álláspontja

A kormányhivatal és a mellé alperesi érdekeltként csatlakozó MAVIR szerint a határozat és az eljárás maradéktalanul megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. Megjegyezték azt is, hogy az érintett lakosok gyakorolhatták ügyféli jogaikat. Az ügyfelek részéről nem érkezett megkeresés a kormányhivatalhoz, és információja szerint a vezetékjogi bejegyzéseket sem támadták meg.

Továbbá hivatkoztak arra is, hogy az érintett ingatlanok használata lényegesen nem sérül, az engedélyezett nyomvonal pedig megfelelő. Amit a lakosság véleménye alapján módosították is – tették hozzá.   Ezt a MAVIR a korábbi cikkünkhöz megküldött levelében is hangsúlyozta.

Ebben szerepel még az is, hogy a kártalanítási eljárást a MAVIR az engedélyekkel szemben benyújtott bírósági keresetek miatt felfüggesztette. A cég részéről hangsúlyozták azt is, hogy a népegészségügyi hatóság szerint egészségkárosító hatással nem kell számolni.

Megjegyezték azt is, hogy nem csak az elektromágneses terek lehetnek rákkeltő hatásúak, hanem a 2B kategória, ahová besorolták, többek között tartalmazza még az aloe vera teljes levélkivonatát és korábban itt szerepelt a kávé is.

A civil szervezet ellenérvei

A MAVIR által felhozottakról az Erős Vidék Mozgalom fontosnak tartották megjegyezni az Átlátszó számára, hogy demonstrációkat szerveztek, és időben 250 egyéni tiltakozó beadványt, valamint több mint 2000 tiltakozó aláírást adtunk át a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.

Ezek hatására a nyomvonalat áttolták a szomszéd tanyákra, az új érintettekel való előzetes egyeztetések nélkül. A vezetékjogi értesítésben pedig az szerepel, hogy a döntés nem fellebbezhető meg, így a bejegyzett vezetékjoggal szemben a lakosoknak az egyetlen járható út a bírósági per maradt.

A rákkeltő hatású szerekkel kapcsolatos MAVIR-os megjegyzést a szervezet tagjai eléggé cinikus megjegyzésnek tartják, mivel nemrég az arzén is ebbe a kategóriába tartozott, és ami a legfélrevezetőbb az, hogy míg a kávé, stb. esetében az emberek elutasíthatják a túlzott bevitelt, addig az elektromágneses sugárzás kérés és válogatás nélkül hat az ott lakókra akár a nap 24 órájában.

Az egészségkárosító hatásra vonakozóan pedig emlékeztettek arra, hogy azt a Somogy megyei népegészségügyi hivatal másképp látja.

A bíróság ítélete

Az ítélet kimondta többek között azt, hogy

• a kormányhivatal a határozatában nem ismertette a megállapításai megalapozásául szolgáló indokokat,
• a határozatban nincsenek ismertetve sem a releváns tények, sem azok bizonyítékai, nincsen benne levezetve azok értékelése és nem történt meg mindezek jogszabályokkal való összevetése (a 36 oldal terjedelmű dokumentum egyébként az indokolás csak egy 7 soros bekezdés).

A bíróság kiemelte azt is, hogy a hatóságnak vizsgálnia kell azt, hogy a közcélú hálózat elhelyezése az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza-e, illetve, hogy a nyomvonalat kijelölhették volna-e köztulajdonban lévő ingatlanokon keresztül. Mindezzel kapcsolatban indoklási kötelezettség is van, ám hogy ez megtörtént-e, nem derült ki a határozatból.

„A határozatból sem ismerhető meg a döntések alapjául szolgáló tényállás és indokolás (a kijelentések mögötti tények, bizonyítékok és azok értékelésének folyamata), és ezek pótlása a közigazgatási perben sem lehetséges, a bíróság azt állapította meg, hogy a határozat az érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.”

Az Erős Vidék Mozgalom úgy érte el ezt a kis győzelmet, hogy a MAVIR-t a a perben kormány egyik kedvelt ügyvédi irodája, a Nagy és Trócsányi képviselte. Mint korábbi cikkünkben is megemlítettük, Trócsányi László igazságügyminiszter, vagyis immár 2019. július 2-tól az Európai Parlament képviselője ugyan szünetelteti ügyvédi praxisát, de ügyvédi irodája sorra kapja a nagy állami megbízásokat.

Így, mint az Átlátszó megírta, az ügyvédi Iroda képviseli Magyarországot a paksi bővítés ügyében indított európai bírósági perben, illetve ügyvédkedett a Matolcsy-alapítványoknak.

A civil szervezet további meglátásai

Az Erős Vidék Mozgalom egyik vezetője, Bihari Beáta az Átlátszónak megjegyezte még azt is, hogy az Európai Parlament 2008. szeptember 4-i állásfoglalása a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról  megállapította, hogy a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelésre vonatkozóan felállított korlátok elavultak, eleve rövidtávú hatással számoltak, nem évtizedekkel. A távvezeték pedig legalább 80 év működésre van megtervezve. Az állásfoglalás figyelmeztet az egészséget fenyegető hatásokra.

Emellett Bihari Beáta kiemelte, hogy a Magyarország legsűrűbben lakott tanyavilágán keresztül megvalósítandó beruházás az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény mellett két Országgyűlési Határozatot is sért. Az egyik az, amelyik a a  2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot tartalmazza.

Abban az áll, hogy az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak és az egyedi építmények helyének meghatározásakor

„előnyben kell részesíteni a már meglevő hasonló műszaki infrastruktúrák mentén történő kijelölést, annak érdekében, hogy további környezetrombolás és a természet közeli térségek degradálása elkerülhető legyen”

Bihari Beáta hangsúlyozta azt is, hogy az Albertirsa és Nagykőrös között ez a nyomvonal védett lápot, ökológiai folyosót, védett és fokozottan védett (vörös listás) állat és növényvilágot veszélyeztet, és a klímaváltozás hozzáadódó hatásait is figyelembe kellett volna venni, mert értékes vízgyűjtő területről van szó.

A másik Országgyűlési Határozat 2009-es. Az a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről és fejlesztéséről szól és kimondja, hogy „sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi.” És ezért ennek a településrendszernek a fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.

Csikász Brigitta

Fotó: Erős Vidék Mozgalom

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!