Bezárás
Nemzetközi Együttműködés Rendszere

A visegrádi országok közül csak mi fogadtuk tárt karokkal az orosz hátterű befektetési bankot

Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Mint ismeretes: az IIB-t 1971-ben alapították azzal a céllal, hogy elősegítse a KGST-országok közötti kereskedelmet. A Szovjetunió széthullása után a bank tetszhalott állapotban volt egészen 2012-es „felélesztéséig”. Utóbbi folyamat akkor ért véget, amikor 2014-ben Havannában a részvényes országok megszavazták a bank alapító okiratának a megváltoztatását. Ekkor hagyták jóvá azt is, hogy Magyarország visszatérjen a tagok közé.

A bank tagjai jelenleg: Oroszország (46,03 százalék), Bulgária (12,95 százalék), Magyarország (12,27 százalék), Csehország (11.47 százalék), Szlovákia (6.59 százalék) Románia (7.04 százalék), valamint kisebb hányadokkal Kuba, Vietnám és Mongólia.

Magyarország már hónapokkal a bank 2012-es felélesztése és új elnökének, Nikolaj Koszovnak a megválasztása után jelezte szándékát, hogy visszatérne a bank részvényesei közé. Erre végül 2015-ben került sor, és gyakorlatilag ugyanekkor jelezte is a magyar kormány, hogy szívesen otthont ad a bank központjának, azaz maga vetette fel, hogy helyezze át székhelyét az IIB Budapestre. Ezt a bank vezetői júniusi budapesti sajtótájékoztatójukon is megerősítették, illetve újságírói kérdésre a cseh pénzügyminisztérium szóvivője úgy tájékoztatott minket: „a magyar fél közvetlenül kezdeményezte” a bank központjának Budapestre költöztetését.

2018 szeptemberében Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor találkozója után jelentették be, hogy megszületett a döntés az IIB Magyarországra költözéséről. A lépést sokan kritizálták hazánkban, különösen azután, hogy idén februárban kiderült: a bank munkatársai diplomáciai mentességet élveznek majd, családtagjaik és vendégeik pedig kérdés nélkül vízumot kell, hogy kapjanak. Ungváry Krisztián történész „nettó hazaárulásnak” nevezte a bank beengedését az országba egy interjúban, és annak a véleményének adott hangot, hogy a munkatársak jó része fedett orosz hírszerző lehet.

Az IIB korábban közleményben, legutóbb pedig június 25-i budapesti sajtótájékoztatóján tagadta, hogy munkatársai között hírszerzők lennének. Azt is konzekvensen tagadja az IIB vezetősége, hogy a pénzintézet „orosz” bank lenne, és hangsúlyozza, hogy nemzetközi intézményről van szó.

Ám Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital elemzője lapunknak elmondta: áttanulmányozta a bank alapító okiratát, amiből egyértelműen kitűnik, hogy a mindennapi döntéshozatal az elnök Nikolaj Koszov kezében van. A felügyeleti szervek (a kormányzótanács, illetve az igazgatótanács) pedig négyötödös többséggel hoz döntéseket, azaz Oroszország akarata ellenére nem történhet semmi az IIB-ben.

Arról, hogy az IIB Magyarországon az utóbbi években szinte kizárólag az Orbán-kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló cégekkel üzletelt, itt írtunk. A Direkt36 a múlt hónap végén közölt cikket Koszov és az egyik legfontosabb orosz bank, a VTB elnökének szoros kapcsolatáról.

A MOL, a MET, az OTP és a Takarékbank is üzletelt már az orosz Nemzetközi Befektetési Bankkal

Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel.

Lengyelország nem kapta vissza a pénzét

Lengyelország volt az első visegrádi ország, amely 2000-ben elhagyta az IIB-t, és azóta sem tért vissza a tagok közé. A döntést 1999-ben Aleksander Kwasniewski akkori lengyel elnök hozta meg, a lengyel pénzügyminisztérium pedig akkor azt a magyarázatot adta: az IIB szerepe idejétmúlt, pénzügyileg gyenge és rosszul menedzselik. Ráadásul az IIB épp a csőd szélén állt, és a varsói vezetésnek nem volt szimpatikus az ötlet, hogy esetleg még több pénzt kell ölnie a bankba.

Emellett morális kérdések is felmerültek Varsóban, amelyek a kilépés mellett szóltak: vajon megegyeznek-e a bank céljai a lengyel külpolitika céljaival? A lengyel külpolitika pedig a rendszerváltás óta, a mai napig erősen oroszellenes.

Kwasniewski döntése után azonnal alakult egy minisztériumok közötti különbizottság, amelyet a lengyel jegybank elnöke vezetett, feladata pedig az volt, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne a bank és Lengyelország közötti megállapodásokat felmondani. Ennek ellenére Varsó a mai napig nem kapta vissza az IIB-be befizetett tőkét.

Ennek egyik oka az volt, hogy amikor Lengyelország és Magyarország kilépett, a bank épp mínuszban volt – nem volt miből fizetni. Az IIB egy 2012-es dokumentuma szerint „a banknak nem volt kötelezettsége Lengyelország és Magyarország felé, mert a bank becslései szerint a bank nettó eszközértéke negatív volt, amikor a két ország a kilépésért folyamodott”. A bank ezért úgy véli: a Magyarország és Lengyelország felé fennálló tartozásait rendezte.

Ugyanez a dokumentum leszögezi: a bank felügyelőbizottságának 2012-es döntése nyomán a bank tagjai által befizetett tőke 49 249 millió euróval csökken, ami Magyarország és Lengyelország befizetésének felel meg. Ebből Varsó része 59,1 százalék, azaz több mint 29 millió euró volt.

A lengyelek szerint ennyivel tartozik nekik az IIB. E cikk írásakor ismét rákérdeztünk a lengyel pénzügyminisztériumnál, mi a helyzet Varsó és az IIB vitájával, és azt a választ kaptuk: „Az IIB-nek a Lengyelország felé fennálló tartozása továbbra is 29,15 millió euró.”

A lengyel Gazeta Wyborcza 2012-ben rákérdezett a lengyel pénzügyminisztériumnál, hogy sikerült-e végre visszaszerezni a pénzt az IIB-től. A válasz nemleges volt.

A csehek bottal piszkálgatják

A lengyelek példájából okulva Prága jól meggondolta 2014-ben, mit tegyen, miután a bankot újjáélesztette Moszkva, és el kellett dönteniük, ebben mekkora szerepet vállalnak. Az akkor frissen kinevezett pénzügyminiszter Andrej Babiš alaposan megvizsgáltatta stábjával, mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás az IIB-hez, és a hozzá hasonló másik bankhoz, amelynek neve International Bank for Economic Cooperation (IBEC).

„Babiš át akarta látni, Csehországnak hol és milyen részvényei vannak” idézte fel Martin Pros, aki akkoriban pénzügyi elemzésért felelős államtitkár volt.

A cseh elemzők a következő opciókat vázolták fel: „Megtartjuk a status quo-t, ami alapvetően nem jövedelmező Csehország számára. Vagy kilépünk mindkét bankból. Vagy az utolsó lehetőség: támogatjuk az IBEC felszámolását, de az IIB-nek tagjai maradunk azzal a feltétellel, hogy az aktívabb lesz Csehországban” magyarázta kérdésünkre az akkori helyzetet Zdeněk Vojtěch, a cseh pénzügyminisztérium szóvivője.

Prága végül az utóbbit választotta, és benn maradt az IIB-ben. A cseh pénzügyminisztérium kérdésünkre elmondta: mindkét intézményből egyszerre kilépni túl kockázatos lett volna. Aggódtak amiatt, hogy nem kapják vissza a befizetett pénzt – pont, mint a lengyelek. Ezért inkább kezdeményezték a bank alapító okiratainak, szabályzatainak és működésének modernizálását, hogy azok jobban közelítsenek a cseh elvárásokhoz.

Ekkoriban Csehország volt az IIB második legnagyobb részvényese, és a tagországok közül a legjobb hitelminősítéssel rendelkezett. Zdeněk Vojtěch szerint Prága „aktív szerepet vállalt” az IIB alapító okiratának újraírásában és felfrissítésében. Ám hozzátette: nem sikerült elérniük, hogy a bank tisztségviselőinek és azok családtagjainak ne járjon széles körű diplomáciai mentesség.

Magyarországon is nagy vitát váltott ki tavasszal, amikor a magyar parlament által elfogadott törvényből kiderült: az IIB és alkalmazottai diplomáciai mentességet élveznek. Az alapító okirat ezen részét minden tagállam aláírta, kivéve Csehországot: Prága felmentést kért a passzus alól. Technikailag az IIB alkalmazottainak tehát nem járnak a mentességek Csehország területén – ám a gyakorlatban a schengeni határokon belül már szabadon mozognak az IIB alkalmazottai is, bármilyen állam polgárai is legyenek, azaz Csehországba is beléphetnek az ottani hatóságok tudta nélkül. A cseh pénzügyminisztérium kérdésünkre úgy válaszolt: egyelőre még nem használták az általuk kialkudott kivételt a gyakorlatban.

Szlovákia tüszköl és fintorog

Az IIB 2014 novemberében döntött úgy, hogy Pozsonyban nyitja meg első irodáját az Európai Unió területén, majd el is kezdte a tárgyalásokat, hogy ehhez megszerezze a szlovák parlament és a szlovák elnök jóváhagyását.

Andrej Kiska szlovák elnök 2015 április 1-jén előzetesen beleegyezését adta az iroda megnyitásához. Ám ez csak egy hosszú folyamat első lépése volt, amelynek az utolsó állomása az lett volna, hogy Kiska aláírja az erről szóló nemzetközi szerződést.

A szerződés először a szlovák parlament elé került, amely azt javasolta az elnöknek, hogy támogassa az IIB-iroda megnyitását Pozsonyban. Amint Kiska erre előzetesen hozzájárult, Vazil Hudak, a pénzügyminisztérium egyik államtitkára aláírt erről egy kétoldalú megállapodást Nikolaj Koszov IIB-elnökkel. Ebben a dokumentumban az állt: meg lehet nyitni az irodát anélkül, hogy a teljes ratifikációs folyamat végét megvárnák.

A szlovák kormány előkészítő dokumentumaiból kiderült, a bank szempontjából miért tűnt jó ötletnek Pozsonyban irodát nyitni. „Az IIB-tagországok közül csak Csehországnak és Szlovákiának van A-s hitelminősítése a nemzetközi hitelminősítőktől. És közülük csak Szlovákia használja az eurót, ami segít elkerülni az árfolyamkockázatot és csökkenti a bank finanszírozási költségeit a földrajzi elhelyezkedése miatt. Szlovákia a kérdéses országok középpontjában fekszik, és közlekedés szempontjából a legalkalmasabb az IIB-tagországok közül.”

„Amikor Szlovákia bevezette az eurót, akkor az monetáris stabilitását segítette. Az instabilitás ekkor épp probléma volt a szomszédos országokban, Magyarországon és részben Csehországban is. Oroszország számára kényelmes volt egy olyan ország, ahol ezzel nem kellett törődniük, csakúgy, mint az árfolyamokkal és átváltással sem. Különösen, ha olyan országok felé irányult az érdeklődésük, amelyek szintén eurót használnak” – magyarázta kérdésünkre Martin Reguli, a szlovák F. A. Hayek Alapítvány elemzője.

Az IIB azt ígérte, hogy a pozsonyi iroda megnyitása után aktívan elkezd majd ügyfeleket keresni az országban, és megemeli szlovákiai befektetései mértékét. Ebben az időszakban az IIB számos szlovák vállalatnak nyújtott hitelt. Ezek többsége az energiaszektorban volt – ami ismert eszköze Oroszország gazdasági hatalmának kiterjesztésének.

A Roszatom terjeszkedése: atomerőművek az orosz geopolitika szolgálatában

Oroszország állami tulajdonú nukleáris energia vállalata, a Roszatom piacvezető az atomreaktorok exportjának piacán, köszönhetően annak, hogy a beruházásokat a megrendelő érdekeire szabva rugalmasan állítják össze, ehhez vonzó finanszírozási lehetőségeket rendelnek, valamint diplomáciai eszközöket alkalmaznak a meggyőzés érdekében.

Ám eközben Pozsonyban is felmerültek kérdések: felmerült, hogy az IIB orosz bankokat segít, hogy megkerüljék a Moszkvát sújtó szankciókat. Az IIB munkatársainak és családtagjainak adható diplomáciai mentesség is kérdéseket vetett fel, mert ezt Szlovákia is megígérte az IIB-nek. A diplomáciai mentességet a tervek szerint a nagyszülőkre és örökbe fogadott gyerekekre is ki lehetett volna terjeszteni.

Ám a legfontosabbak a biztonsági megfontolások voltak. Itt a legfontosabb szerepe Andrej Kiska szlovák elnöknek volt, aki komolyan vette a kérdést. és tanácsot kért minden releváns minisztériumtól és nemzetbiztonsági szervtől. Több mint 40 hónappal előzetes hozzájárulása után végül megvétózta, hogy az IIB irodát nyithasson Pozsonyban – ami ekkor már egyébként működött.

Kiska 2018 július 10-én vétózott. „Úgy döntöttem, nem hagyom jóvá a megállapodást, és visszavonom az előzetes hozzájárulásomat” – írta Kiska a szlovák külügyminisztériumnak. Ezzel véget is vetett az IIB pozsonyi jelenlétének.

Josef Kollár, az IIB egyik vezetője a június végi budapesti sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: nem lett volna értelme megtartani a pozsonyi irodát, miután kiderült, hogy a bank Budapestre költözik. „A bank maga kezdeményezte a pozsonyi iroda bezárását” – mondta.

Kiska vétója után két hónappal találkozott Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, és megállapodtak arról, hogy az IIB Budapestre teszi át székhelyét.

Az IIB Romániában is jelen van, erről itt olvashat bővebben:

Az oroszok a spájzban vannak: élelmiszeripari beruházásokat finanszíroz az IIB Romániában

Szerzők: Hana Čápová (Investigace.cz), Arpad Soltesz (ICJK.sk), Kőműves Anita (Átlátszó), Szymon Krawiec (Fundacja Reporterow), Eva Kubániová (Investigace.cz). Címlapkép: Lenka Matoušková.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom