Bezárás
A helység kalapácsa

Városias eredményt produkált az EP-választáson a határmenti „cigányfalu”

A közbeszédben egyre jellemzőbb, hogy az ilyen-olyan választási eredményekért a „vidékieket” teszik felelőssé, akik eladják a szavazataikat egy zsák krumpliért, és persze fogalmunk sincs, milyen pártok léteznek egyáltalán. Pedig azon túl, hogy a „vidék” önmagában nagyjából 8 millió embert jelent (és ezzel az ország lakosságának a többségét adja), az aprófalun át a nagyvárosig különböző típusú és helyzetű településeken élnek, így soha nem fognak egységesen szavazni. A területi és anyagi helyzet, a hagyományok mind befolyásolhatják a szavazás végkimenetelét, de akár az is döntő lehet, hogy éppen milyen napra esik a választás, vagy, hogy van-e iskola az adott településen.

állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Hogy megértsük, mi is játszódik le ilyenkor egy adott közösségben, ellátogattunk a Baranya megyei Alsószentmártonba, amely nemcsak halmozottan hátrányos helyzetű, de a lakosság száz százaléka cigány. A település azért vonta magára a figyelmünket, mert a vasárnapi EP-választás 15 órai részeredményénél az utolsó helyen állt a maga mindössze 8 százalékos részvételi arányával. Ez ugyan estére 17,6%-ra nőtt, de a falu még így is az utolsók közé került az országban. A harmadik legtöbb szavazatot viszont itt is Momentum kapta, akárcsak a nagyobb városokban.

Ez pedig teljes mértékben szembe megy azzal a sztereotip megközelítéssel, hogy a leszakadó térségekben, szegregált településeken élők – akik között sok a cigány – tömegével járulnak az urnákhoz tájékozatlanságból, vagy épp azért, mert megvásárolták őket.

A „cigányfaluban” nem sokat javultak a mutatók

A nagyjából 1200 fős Alsószentmárton Baranya megyében, a déli határ mellett fekszik, Pécstől mintegy 40 kilométerre. Alsószentmárton a hetvenes évek végén vált az ország első „cigányfalujává”, amellyel a szociológusok és néprajztudósok figyelmének központjába került. A községben beás cigányok élnek, akik azonban magyarul (is) beszélnek és részben magyarnak is vallják magukat.

A KSH 2018-as adatai szerint Alsószentmártonban a munkanélküliségi ráta a 20 százalékot is meghaladta, ami az egyik legmagasabb az országban. A település elhelyezkedéséből adódóan a falubeliek főként a mezőgazdaságban tudtak/tudnak munkát vállalni – leginkább napszámosként, illetve közfoglalkoztatottként. Az elmúlt években a helyzeten némiképp javított a rendszeres különjárat indítása, amellyel Bólyba, valamint a mohácsi vágóhídra és öntödébe viszik a dolgozókat.

Ez sem jelent azonban állandó kereseti lehetőséget: Budai László (független) polgármester és több helybéli is megerősítette, hogy a munkásokat sok esetben csak addig alkalmazzák, amíg jár utánuk az állami támogatás, aztán 3 hónap után elküldik őket és újakat vesznek fel a helyükre. Így folyamatos a fluktuáció: hol ennek van munkája pár hónapig, hol annak, biztos megélhetés csak keveseknek jut.

Még rosszabb helyzetben vannak a nők, akik nem tudnak fizikai munkát végezni, nekik ugyanis még ennyi lehetőségük sincs. Ők segélyből és a gyerekek után járó – tíz éve változatlan összegű – családi pótlékból élnek.

A szegénység nyomot hagyott a házakon és az ott élők egészségén is: a helybéliek elmondása alapján sok a cukorbeteg, a rákos megbetegedés, és nem ritka a korai halálozás sem.

A településen évek óta nincs általános iskola, de óvodát, tanodát és egy középiskolát működtetnek ott egyházi szervezetek. Részben ez utóbbival magyarázzák néhányan az országos trendeknek megfelelő, ám egy gazdaságilag hátrányos helyzetű, elszigetelt, perifériára szorult faluban talán meglepő eredményeket.

Vasárnap ugyanis a 143 érvényes szavazatból a Fidesznek 98 jutott, második helyre a DK futott be 22 szavazattal, míg a harmadik helyen a Momentum végzett 19 szavazattal. Az MSZP-Párbeszéd mindössze 4 voksot gyűjtött, a többi párt neve mellé pedig egyetlen X sem került. A szavazásra jogosult 816 főből 144-en szavaztak (egy szavazólap érvénytelen lett), ami az országos átlagnál jóval alacsonyabb 17%-os részvételi arányt jelentett.

Az adatok két kérdést is felvetnek: miért volt ilyen alacsony a részvétel a faluban, és hogyan tudott a Momentum, illetve a DK szinte a semmiből viszonylag sok szavazatot szerezni.

„Zűrzavar van a pártok között, minket pedig magunka hagytak”

Kezdjük az elsővel. Az gondolhatnánk, hogy az Európai Parlamenti választások máskor sem mozgattak meg tömegeket a faluban, azonban ez nincs így: 2009-ben a választásra jogosultak 41 százaléka, és még 2014-ben is a 27%-a urnák elé járult. Szó sincs tehát arról, hogy az EP-választást már a kezdetektől érdektelenség övezte. A tíz év alatt bekövetkezett drasztikus csökkenésnek tehát egyéb okai vannak – a falubeliekkel való beszélgetés során erre próbáltunk rájönni.

Amikor hétfő délután ellátogattunk faluba, nem látunk pártplakátokat, csupán a főutcán árválkodott néhány kék színű kormányzati reklám, amelyek a nagyszülői gyed-et hirdették. Az üzenet nem is ment rossz helyre, hiszen a faluban jellemző a különböző generációk együtt élése, gyakran a nagyszülők nevelik fel az unokákat is. Ennek ellenére a kormány családbarát intézkedéseit egyik beszélgetésben sem említik, vagy ha mégis, negatív előjellel. Ennek oka, hogy az alacsony jövedelmű családok sok lehetőséggel nem tudnak élni: az adókedvezmény őket nem érinti, hitelt pedig már jó kondíciók mellett sem mernek felvenni.

– Értem én, hogy kaphatok hitelt, vehetek autót kedvezménnyel, ha szülök három gyereket, de mégis hova, mire? – teszi fel a kérdést egy anyuka, aki évek óta nem tud elhelyezkedni, és még a mai napig a korábbi hiteleket nyögi. Ezzel a téma le is zárult, más pozitívumot nem tud a kormánypárttal kapcsolatban említeni. És bár a tömeges migráció elutasítása megjelenik a beszélgetések során, sokkal megengedőbben, mint ahogy az a kormányzati kommunikációból megszokott.

– Tőlem jöhetnének ide, ha egyszer nekem kell innen menni, én is arra számítok, hogy majd befogadnak máshol. Segítsünk nekik, csak ne jöjjenek olyan sokan, mert hát nekünk is élni kell valahol – magyarázza egy másik asszony, miközben a férje helyeslően bólogatott.

Hamar kiderül az is, hogy sokan egyáltalán nincsenek megelégedve a jelenlegi kormánypárttal, mégsem mentek el szavazni. Hogy miért, arra több válasz is érkezik – néhány egészen praktikus és egy kijózanító. Sokan azért nem keresték fel a szavazóhelyiséget, mert elsőáldozás volt a faluban, ami a katolikus közösségben kiemelt fontossággal bír. Mások a gyerekeket vitték gyermeknapi programokra Siklósra vagy más településekre. Végül sokan dolgozni voltak aznap: borsót szedtek a közeli földeken.

– Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, azt hittük, megváltoznak a dolgok, hogy nekünk is elérhető lesz mindaz, ami a nyugati országokban élőknek. De nem így lett – mutat rá egy középkorú nagymama a fejét ingatva. – Brüsszel – hangsúlyozza a szót a kormányzati reklámokból ismert drámai komolysággal, mégis félig nevetve – messze van, a mi életünkre nincs befolyással. Az itteni pártok pedig? Velünk egyik sem törődik, nincs, akire jó szívvel szavazhatnánk.

Részben ugyanezek a szavak csengenek vissza másnap a telefonban, amikor Budai László polgármesterrel beszélünk.

– Ez egy fideszes település, de most még ők sem jöttek ide kampányolni, sőt, nekem sem szóltak, hogy kezdjek el mozgósítani – mondja némi csalódottsággal a hangjában a falu első embere. – Tavaly, a parlamenti választások előtt járt itt a Nagy Csaba (a Fidesz-KDNP jelöltje, aki meg is nyerte Baranya 4. sz. választókerületét – a szerk.), de most senki sem volt itt, magunkra hagytak minket. Mindenki csak a saját hasznával törődik, velünk senki sem foglalkozik. Az ellenzéki pártoknál ugyanez a helyzet, mindenki a maga érdekét nézi, nem tudnak megegyezni sem, zűrzavar van a pártok között. Ha egymás között sem tudnak dűlőre jutni, hogy vállalhatnának felelősséget másokért? Talán, ha tényleg összefognának, akkor lehetne esélyük, de így nem – véli Budai László.

A polgármester hozzáteszi, ő nem tudja, pontosan miért nem mentek el szavazni az emberek, de úgy érzi, mindez közrejátszhatott abban, hogy alacsony lett a részvétel. – Egy ideje pályázatokat sem nyert az önkormányzat, pedig az utakat meg kellene csinálni, most is feljelentett minket egy ember, mert tönkrement az autója a kátyúk miatt. Amit kapunk az államtól, az meghatározott feladatokra kell költeni, nem fordíthatjuk másra, így elég kicsi a mozgásterünk. Talán Nagy Csaba tudna nekünk segíteni, hiszen ő a térség országgyűlési képviselője, de valamiért most ő sem keres minket. A faluprogram miatt majd jönnek hozzánk a minisztériumtól, reménykedünk benne, hogy utána javul majd a helyzet.

Bár az alsószentmártoniak úgy érzik, hogy az Európai Unió egy tőlük távoli dolog, valójában csak a Széchenyi 2020 program keretében 217 millió forint érkezik a településre különböző egyesületeken, valamint a tanodán és az iskolán keresztül. Az önkormányzat is nyert támogatást 2017-ben utak karbantartására alkalmas gépekre, igaz, ez volt a legkisebb összeg: 9 millió forint. A civil és egyházi szervezetek továbbtanulás elősegítésére, drogprevencióra, kompetencia és készségfejlesztésre kértek és kaptak uniós forrást 2017-ben.

Alsószentmárton
Infogram

EP-választáson még nem kaptak ennyi szavazatot az ellenzéki pártok

Bár a részvétel alacsony volt, mégis – vagy épp ezért – egy külső szemlélő számára meglepő eredmények születtek. Az, hogy a Jobbik vagy az LMP nem kap szavazatot a faluban, nem meglepő, a korábbi EP választásokon sem sikerült voksot begyűjteniük. Az MSZP már 2014-ben is csak 8 szavazatot kapott, a DK és a Momentum jó szereplése viszont szinte előzmény nélküli. A 2018-as parlamenti választásokon ugyan a Momentum jelöltje begyűjtött 5 voksot (a Fidesz 385 szavazatával szemben), a DK támogatottságát nem lehetett felmérni, ők ugyanis az MSZP-vel kötött alku miatt a 4. sz. választókerületben nem indítottak jelöltet.

Az ő eredményeik mögött – a beszélgetések alapján – két ok állhat. Az egyik Dobrev Klára tévés szereplései (sokan tájékozódnak a televízióból a faluban), ahol egyszerű, de a helyiek mindennapjait érintő programelemeket fogalmazott meg, úgymint az EU-s családi pótlék vagy az uniós minimálbér. A másik ok pedig, hogy a korábban hagyományosan baloldalra szavazó családok elbizonytalanodtak az MSZP-t illetően, és inkább a DK felé fordultak.

A Momentum sikere szintén két okra vezethető vissza. Az egyik a már korábban említett érettségit adó (és uniós támogatást nyerő) iskola hatása.

Az intézményben olyan pedagógusok is tanítanak, akik korábban oda jártak iskolába diákként, majd tovább tanultak. Ők már sokkal nyitottabbak a világra, több mindent láttak, tapasztaltak, az internet világában is otthonosan mozognak.

Ugyanez igaz a tanulókra is, akik – ha máshol nem is – a közösségi odalakon belefutnak országos hírekbe, amelyeket megosztanak a velük élő idősebb generációkkal is. Így találkoztak sokan azzal a videóval is, amit a 444.hu készített szegény, kis lélekszámú falvakban. A felvételen olyan emberek szólalnak meg, akik tájékozatlanok, nem nagyon ismerik a pártokat, és a bevándorlóktól való félelmükben szavaznak a Fideszre.

– Annak idején velünk is akartak ilyen videót készíteni (nem derül ki, hogy kik – a szerk.), engem is kérdeztek, de én nem álltam velük szóba – mondja egy fiatal nő. – Senki más nem volt hajlandó válaszolni nekik (akinek van esze, nem csinál ilyet), csak egy bolond, részeg nő, akit mindenki kinevetett a faluban. Utána a videó elterjedt és mindenki azt hitte, hogy egész Alsószentmárton ilyen. Nagyon gáz volt és megalázó, égett miatta a fejünk – mondja, miközben a tenyerével eltakarja az arcát.  – Mindenkinek rosszul esett, pedig már nem vagyunk olyanok, mint régebben. Sokkal tudatosabban döntünk, most már nem úgy van, hogy idejönnek, csapnak egy nagy bulit, aztán megmondják, hogy kire szavazzunk.

A személyes jelenlét mindemellett vitathatatlanul fontos a mai napig. A Momentum volt ugyanis az egyetlen, amelynek aktivistái személyesen keresték fel a falut és beszélgettek az emberekkel. Egy magánház udvarán szerveztek programokat, ahol a résztvevőknek elmondták, mit és miért szeretnének. Meg is lett az eredménye: a fejlettebb, nyitottabb településekhez hasonlóan Alsószentmártonban is meg tudták szerezni a harmadik helyet, mindössze 3 vokssal lemaradva a DK mögött.

Az ellenzéki pártok így összesen 45 szavazatot mutathattak fel.

Miközben tehát dúl a kormányzati propaganda, és a hatása alól szinte lehetetlen kivonnia magát az embernek, az egyik legszegényebb határmenti faluban a cigány lakosság a korábbi EP-választásokon egyszer sem tapasztalt szavazatmennyiséget adott le az ellenzéki pártokra.

Katus Eszter

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom