Egyenruha, katonai parádé és honvédelmi oktatás: a V4 országaiban a hazaszeretet összekapcsolódott a militarizmussal

Közép-Európában a hazaszeretet egyre erősebben összekapcsolódik a katonai erővel, honvédelemmel. A nemzeti ünnepeknek, az iskolai rendezvényeknek és az utcai felvonulásoknak is gyakran részei a katonai, vagy arra hasonlító egyenruhák és a fegyverek a visegrádi országokban. A civil értékeket felváltja a fegyver- és háború-kultusz. A Vsquare négy országra kiterjedő kutatása annak járt utána, hogyan támogatják a V4-es országok kormányai korábban ismeretlen mértékig anyagilag és erkölcsileg is az amatőr milíciákat és hogyan igyekeznek integrálni a katonaság és honvédelem eszméjét a fiatalok oktatásába. Magyarországon tavaly a honvédelmi minisztérium már közel 1,8 milliárd forintot költött civilek támogatására: ebből a pénzből elsősorban a sporton keresztül próbálja közelebb hozni a fiatalokat a katonasághoz.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

A varsói szerződés országaiban 1989 előtt megszokott volt a kötelező sorkatonai szolgálat, vagy az, hogy az iskolában néha a tinédzsereknek gázálarcban kell kúszni-mászni és meg kell tanulni repesz okozta sérülést bekötözni. A mozikban pedig olyan filmek mentek, amelyek a háborút kalandként ábrázolják.

A vasfüggöny lebontásával, a demokratikus átmenettel és az érintett országok NATO-csatlakozásával együtt járt egy fokozatos demilitarizáció. Ez nem a fegyverek feladását jelentette: a NATO-hoz csatlakozott országok fejlesztették hadseregüket és ütőképesebbé váltak. A társadalomban azonban végbement a demilitarizáció: több mint két évtizeden át a jó hazafitól csak azt várták el, hogy szeresse a hazáját, fizesse rendesen az adóját és az országa javáért dolgozzon.

Ám az elmúlt tíz évben ez megváltozott a poszt-szovjet térségben. Először Bulgáriában jelentek meg migráció-ellenes milíciák. Szlovákiában oroszpárti paramilitáris csoportok létesültek, Lengyelországban pedig tucatnyi paramilitáris csoport működik együtt a hadsereggel. Közép-Európa számos országában a hazafiság ma már együtt jár a militarizmussal.

Magyarország: hazafias nevelés és Honvéd Kadét Program célozza meg a fiatalokat

Hagyományőrzők a Ludovika-napon az Orczy-kertben 2016-ban Fotó: kormany.hu

A magyar kormány rég nem látott mértékű fegyverbeszerzésbe és haderő-fejlesztésbe kezdett: fegyvergyárat épített, repülőgépeket, helikoptereket és mobil hangárokat vásárol (igaz, a gépek egy része inkább kormánygépnek tűnik), harckocsikat és helikoptereket vesz. Ennek azonban az oka inkább abban keresendő: Donald Trump amerikai elnök és a NATO az elmúlt években nagyon keményen kifejezte, hogy ideje lenne tényleg a GDP 2 százalékát a honvédelemre költeni, ahogyan azt az Észak-Atlanti szövetség megköveteli.

A magyar kormány nem támogat félkatonai szervezeteket – a Magyar Gárdát egykor bírósági ítélet oszlatta fel. A GRU-ügynökökkel gyakorlatozó Magyar Nemzeti Arcvonal viszont egészen addig működött, amíg vezetője, Győrkös István 2016 októberében meg nem ölt egy rendőrt. Az MNA ellen sajtóhírek szerint ekkor már egy éve nyomozás folyt, ám csak a bőnyi rendőrgyilkosságként elhíresült eset után számolták fel a szervezetet.

2013 óta újra van katonai középiskola Magyarországon: a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai mind bentlakók és katonai napirend szerint élnek. Az iskolát a Honvédelmi Minisztérium tartja fenn, a minisztérium költségvetéséből 2018-ban 301 millió forintot szánt az iskola fenntartására.

2017-ben pedig Varga Tamás honvédelmi államtitkár jelentette be a középiskolai Honvéd Kadét Program elindítását. A döntést úgy indokolta: „a haza védelmének fontos pillére állampolgárainak hazafias elkötelezettsége, ezért a fiatalok honvédelmi nevelése mindig aktuális kérdés.”

A program abban az évben két iskolával indult, ám a 2018-2019-es tanévre már 54 középiskola csatlakozott a programhoz. Az ősszel nagy vihart kavart, amikor a kadétprogram honvédelmi alapismeretek tárgyának új tanterve felkerült az internetre, mert abból kiderült, hogy az abban részt vevő diákok alapvető katonai parancsokat és formációkat is megtanulnak.

A diákok táborokban is részt vesznek: 2018-ban például 140, a kadétprogramba felvett diák vett részt a „Békatáborban”, ahol sportoltak, kenutúráztak és meglátogatták a pákozdi csata helyszínét is. Erről videót is készítettek:

Ám a kormány szerint nem csak a kadétprogram diákjait kell hazafinak nevelni. Simicskó István egykori honvédelmi minisztert Orbán Viktor két évre, 2020 májusáig kinevezte „a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért felelős kormánybiztossá.”

Ám Simicskó hamar mindenkit megnyugtatott, hogy ez nem jelenti azt, hogy a katonai alapismeretek óra mindenütt kötelező lesz. A HírTV-nek elmondta: nem katonákat nevelnének, és a hazafiságot nem külön tantárgyak keretében kell oktatni, hanem a közismerti tárgyak részeként. Úgy magyarázta: külföldön történelem-, földrajzórákon, állampolgári ismeretek órákon így tanítják.

Ennek a folyamatnak a része az is, hogy 2016-ban Orbán Viktor bejelentette: lőtereket kell építeni országszerte. Lázár János hamarosan konkretizálta a terveket, melyek szerint 27 milliárd forintból 197 lőtér épülne.

A lőterek létesítésének a tervét akkor a média és az ellenzék egy része is a lakosság kiképzésének, egy paramilitáris erő létrehozásának látta, amit Simicskó István korábbi szavai is megerősítettek, melyek szerint a „Magyar Honvédség tízéves (2016–2026 közötti időszakra vonatkozó) fejlesztési tervének markáns eleme a társadalom felé történő nyitás. Ez leginkább az önkéntes tartalékos rendszeren keresztül valósítható meg, ennek egyik alapja pedig a lőkészség elsajátítása.”

A KadétProgramot és az ahhoz tartozó honvédelmi alapismeretek tárgyat is kritizálták szakemberek tavaly ősszel. „Mivel nálunk nincs sorkötelezettség, az oktatásban megjelenítve próbálják ez iránt felkelteni a fiatalok érdeklődését” értelmezte a programot Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Zoom kérdésére. Szerinte egyébként a honvédelmi alapismeretek akkor sem valók a közoktatásba, ha a tantárgy nem kötelező.

Dr. Vekerdy Tamás pszichológus pedig ugyanitt úgy nyilatkozott: „Pacifista vagyok, így ezt a tantárgyat merő ostobaságnak tartom. Nincs szükség ilyesmire az iskolákban. Máshol propagálja magát a honvédség.”

Sporttal akarja megfogni a fiatalokat a magyar Honvédelmi Minisztérium

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-napot szervezett az Orczy-parkban, 2016 – Fotó: kormany.hu

A Honvédelmi minisztérium évről évre többet költ civil szervezetek támogatására is – aminek egyértelműen az a célja, hogy a lakosság körében népszerűsítsék a katonaságot.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte ki a Honvédelmi Minisztériumtól, mely szervezeteknek mennyi pénzt juttattak az elmúlt öt évben. A számokat összesítve az derült ki: míg 2014-ben csupán 226,5 millió forintot költöttek civil szervezetek támogatására, tavaly már közel 1,8 milliárdot.

Ebből a pénzből támogatják a katonai szakszervezeteket, segélyező egyleteket, történelmi kutatásokat és számtalan kisebb-nagyobb hagyományőrző szervezetet is. Utóbbiak korhű ruhákra, fegyver-másolatokra, rendezvényszervezésre kapnak pénzt.

Látványos tendencia, hogy a civileknek juttatott pénz egyre nagyobb hányada szolgál sportcélokat. Azaz a civileknek juttatott pénz alapvetően azért emelkedett ilyen meredeken, mert egyre többet költ a HM a sportra. A szakszervezeteknek, kutatóknak és a hagyományőrzőknek nagyságrendileg nagyjából ugyanannyi pénz jut, míg a sportra egyre több.

Ebből a pénzből kap a Budapesti Honvéd Sportegyesület és annak fociakadémiája is, illetve a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége (HOSOSZ) is.

A legnagyobb összeget, több mint 1,1 milliárd forintot tavaly a Honvédelmi Sportszövetség kapta. A szervezet két éve, 2017 januárjában alakult meg hét civil szervezet összefogásával, alapító tagjai a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, valamint a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége.

A szövetségnek ma már több mint száz tagszervezete van.

Már az alapításakor az egyesült kimondott célja volt a lakosság hazafias érzelmeinek fejlesztése, az alapítók magyarázata szerint „kiemelten fontos az állampolgárok honvédelmi szempontú aktivitása, képességeik becsatornázása, az egyének egészséges hazafias érzületének és honvédelmi felkészültségének erősítése.”

A szövetség honlapja szerint az egyelőre még tervezés alatt álló Honvédelmi Sportközpontok „lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények” lesznek, ahol „egy átfogó program keretében az egyes korosztályokra szabva, felkészült edzők, szakemberek vezetik a foglalkozásokat. Ezek során fejlesztjük különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, valamint lehetőséget biztosítunk a honvédelmi szempontból hasznosítható, speciális technikai tudást fejlesztő sportok és tevékenységek megismerésére.”

A frissen megválasztott elnök tavaly elmondta: a sportszövetség elnökeként célja „a honvédelem ügyének népszerűsítése a fiatalok körében, a haza iránti áldozatkészség és a hazafiasság erősítése a társadalom minden szintjén” – ennek pedig kiváló eszköze a sport.

A HM által számunkra megküldött PDF-dokumentumokból készített táblázatot itt böngészhetik – benne minden civil szervezettel, amely pénzt kapott az elmúlt öt évben a minisztériumtól.

Lengyelország: negyedmillió patrióta vonult fel, köztük egyenruhás gyerekek is

Függetlenség-napi felvonulás Varsóban Fotó: Wojciech Grzędziński

Közvéleménykutatások azt mutatták ki, hogy az orosz fenyegetéstől tartva a lengyelek 1989 óta először aggódni kezdtek, hogy háború törhet ki országuk területén. Ennek a félelemnek, illetve a kötelező sorkatonai szolgálat megszűntetésének kombinációja vezetett a honvédelmi szervezetek iránti érdeklődés megújulásához.

Az újfajta militarizmust jól illusztrálta a tavaly november 11-én tartott függetlenség napi felvonulás Varsóban. A megmozdulás Lengyelország függetlenségének 1918-as kivívására emlékezett, és ez az egyik legnagyobb hazafias megmozdulás a térségben: a rendőrség szerint 250 ezer fő vonult fel.

A menetet a nacionalista Függetlenség Menete Szövetség (Stowarzyszenie Marsz Niepodległości) szervezte, melynek aktivistái a 2015 óta a lengyel parlamentben is képviselt Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) nevű idegengyűlölő csoportból kerülnek ki.

A rendre az önkéntesekből álló Függetlenség Menete Gárda vigyázott. Ez egy informális csoport, amelyet sehol sem jegyeztek be hivatalosan, ám tagjait a lengyel különleges erők és a francia idegenlégió egykori tagjai képzik ki.

A tömegben sokan viselnek katonai egyenruhához hasonló ruhadarabokat. A gyülekezők között vannak, akik azt skandálják: ’levelek helyett lógjanak inkább a komcsik a fákról.’ A plakátokon olyan jelszavakat olvasni mint ’Lengyelország nem lehet szekuláris, katolikusnak kell lennie’ és ’Ébredj Lengyelország, térj vissza Istenhez.’

A menet délután kettőkor indul, élén (rendőri védelemmel) a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusaival. A menet élén halad Jarosław Kaczynski, az ország nem hivatalos, tisztség nélküli vezetője egy nemzeti színű, piros-fehér zászlóval, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, a parlament alelnökei és Andrzej Duda köztársasági elnök is.

Ám a politikusok a tömegtől külön, előbb elindulnak – mintha távolságot akarnának tartani a nacionalista csoportoktól. Eközben a többi felvonuló csendben várakozik, néhányan a kormánnyal nem szimpatizáló újságírók és tévéstábok felé kiabálnak sértéseket.

Függetlenség-napi felvonulás Varsóban. Fotó: Wojciech Grzędziński

A tömegben katonai egyenruhába – illetve ahhoz hasonlóba – öltöztetett gyerekek is vonulnak. Szüleikkel sétálnak, akik közül néhányan szintén egyenruhát viselnek. Van, aki második világháborús egyenruha másolatában sétál a gyermekével.

Mások csak a kitűzőt tették ki, amelyen a P és W betű összekapcsolásából létrejött szimbólum látható. A két betűből létrejött ’horgony’ volt a második világháborúban a lengyel földalatti ellenállás szimbóluma, ám az elmúlt években kisajátította magának a szélsőjobb és idegengyűlölő jelszavakkal együtt kezdte használni. Előszeretettel használják ma már a nacionalisták is. A horgony számukra ma már azt jelenti: ellenzik az Európai Uniót, a szekularizációt és a liberális eszméket.

Lengyelország: a hadsereg keblére ölelte a paramilitáris szervezeteket

Lengyel civilek gyakorlatoznak egy NATO-bázison, Orzysz-nál. Fotó: Wojciech Grzędziński

A lengyel kormány kihasználja a polgárok újonnan kelt érdeklődését a katonaság iránt. A lengyel hadügyminisztérium 2015 márciusában rendezte meg először a lengyel honvédelmi szervezetek kongresszusát. Ezen a rendezvényen gyűltek össze először a Lengyelországban működő összes paramilitáris szervezet tagjai.

A paramilitáris szervezeteket a lengyel kormány ma már anyagilag is támogatja, és NATO-hadgyakorlatokra is beengedi, ami aggasztja az Egyesült Államokat. A Vsquare erről írott cikkét itt olvashatja:

NATO-hadgyakorlatokra is beengedi és pénzzel támogatja a paramilitáris szervezeteket a lengyel kormány

Lengyelországban gyorsan növekszik a paramilitáris szervezetek száma. A lengyel kormány pénzzel támogatja ezeket a honvédelmi, félkatonai egyesületeket és alapítványokat, amelyek tagjai még NATO- hadgyakorlatokban is részt vehetnek. Utóbbi az amerikaiakat is aggasztja, hiszen biztonsági kockázatot jelentenek a civilek. Mi áll ennek a szoros kapcsolatnak a hátterében?

A fiatalokat is igyekeznek közelíteni a katonai pálya felé. 2009-ben a lengyel hadügyminisztérium megszüntette a kötelező sorkatonai szolgálatot Lengyelországban; a lengyel hadsereg hivatásossá vált. Ám sok fiatal nem akart lemondani az egyenruháról, és vonzotta őket a kaland.

A lengyel hadügyminisztérium úgy döntött, hogy kihasználja ezt a lelkesedést, ezért támogatni kezdte az „egyenruhás” osztályokat és a honvédelmi, félkatonai szervezeteket. 2015-ig ennek a támogatásnak a mértéke elhanyagolható volt – ám ekkor sok minden megváltozott.

2015 őszén a Polgári Platform (PO) és a Lengyel Néppárt (PSL) koalíciója elvesztette a választásokat, és a Jog és Igazságosság (PiS) került kormányra. A PiS retorikája a hazafias érzelmekre, illetve az ukrajnai háborúra és a menekültválságra apellált. 2015 után Lengyelországot elárasztották az egyesületek és alapítványok, amelyek központi tevékenysége, hogy gyerekeket és fiatalokat tanítanak fegyverhasználatra. Erről itt olvashat bővebben:

Iskolásokat öltöztet egyenruhába és tanít fegyverhasználatra a lengyel kormánypárt, hogy engedelmes polgárokat neveljen

2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Azóta a kormánypárt tudatosan kisajátította a hazafiság fogalmát. Senki sem számított rá, hogy ez ennyire egyszerű lesz: elég csupán azt hirdetni, hogy a „valódi hazafi” nem más, mint egy zöld színű, katonai és nemzeti jelképekkel borított pulóvert viselő fiatalember.

Csehország: kötelező honvédelmi oktatás az iskolákban

A cseh hadsereg létszáma tavaly húszezer fő volt; ezt a létszámot 2026-ig harmincezer főre tervezik növelni. A katonaság vonzereje az elmúlt években csökkent. A kötelező sorkatonai szolgálatot 2004-ben szüntették meg. Azóta a hadügyminisztériumnak új módszereket kell bevetnie a toborzáshoz: az iskolai honvédelmi oktatást, amelyet egy 2012-es törvény tesz lehetővé.

A döntést megelőző tanulmány szerint probléma, hogy „az ország védelmére való felkészítés kérdése nem szerepel elég hangsúlyosan az általános- és középiskolák, valamint az egyetemek tanterveiben” ezért az iskolai tanterv részévé kell tenni a honvédelmi oktatást, amely „történelmi tapasztalatokon alapuló pozitív értékeket teremt, és kedvezően alakítja [a diákok] hozzáállását a honvédelem kérdéséhez.”

A honvédelmi oktatás ma már kötelező tehát a cseh iskolákban, de kevés a feladatra alkalmas katona, nincs kapacitása erre a honvédségnek, így az iskolaigazgatók gyakran paramilitáris szervezeteket kérnek fel a feladatra, akik tartalékos katonaként mutatkoznak be a gyerekeknek.

A témáról bővebben itt olvashat:

Kötelező a honvédelmi oktatás a cseh általános iskolákban, a katonaság és a fegyverlobbi örömére

Gyerekek esőkabátban masíroznak, fejükön gázálarccal. Sokaknak ismerős lehet ez a kép, akik 1989 előtt jártak iskolába Csehországban. A Szovjetunió felbomlása után a kötelező orosz órákkal együtt a honvédelmi oktatás is eltűnt az iskolákból – egészen 2012-ig, amikor a cseh hadügyminisztérium új ötletet rukkolt elő.

Szlovákia: hét éve masírozik az oroszbarát milícia, a Slovenskí Branci

Az SB gyakorlatozik Trnava városában Fotó: Wojciech Grzędziński

Szlovákiában egy oroszbarát paramilitáris szervezet okoz fejtörést a hatóságoknak. A  Slovenskí Branci (SB) nevű szervezet hét éve alakult, ám bejegyzés nélkül, nem hivatalosan működik. A szlovák katonai egyenruhához nagyon hasonló öltözetben masírozó csoport egész Szlovákiában toboroz fiatalokat, hivatalosan azért, hogy katasztrófák esetén segítsenek a civileken, vagy hogy gyerekeket oktassanak.

Ám az SB erősen vitatott szervezet: indulásakor köze volt egy másik szélsőjobb szervezethez, melynek Slovenské Hnutie Obrody a neve. 2012-ben az SB részt vett a fasiszta Jozef Tiso emlékére rendezett ünnepségen – ez olyan nagy botrányt okozott, hogy az SB vezetője, Peter Švrček elhatárolódott az eseménytől és közölte, hogy hiba volt azon részt venni. Ám a médiával azt közölte: a személyes vélményét inkább nem osztja meg a témáról a nagyközönséggel.

A szervezet megalakulásakor Švrček három hetet töltött Oroszországban, ahol egy ottani milícia, a Narodnij Szobor képezte ki. Az ott tanultakat később tovább adta az SB-tagoknak.

A csoport hivatalosan nem foglalkozik politikával, de sok tag úgy érezte, ezt nem mindenki tartja be, ezért kiváltak az SB-ből. A szervezet nyíltan kiáll politikai ügyek mellett és ellen: NATO-ellenes, támogatja a „szláv uniót” és egyik tagjuk, Ján Čarnogurský egy tavalyi beszéde szerint az SB „egy valódi háborúban” az oroszok oldalán harcolnak. Čarnogurský egyébként a Szlovák-Orosz Társaság vezetője.

Az SB tagja a putyinista orosz motorosbanda, az Éjjeli Farkasok európai csoportjának vezetője, Jozef Hambálek is. Az SB sok tagját az Éjjeli Farkasok szlovákiai központjában képezték ki. Az SB egyik korábbi tagja, Martin Keprta pedig jelenleg Kelet-Ukrajnában harcol az oroszpárti felkelők oldalán – igaz, a szervezet elhatárolódott egykori tagjától.

Az SB önmarketingben is jó. A 2015-ös menekültválság közepette egy menekülttábort „őriztek” – miközben az nyílt tábor volt, azaz a menedékkérők szabadon ki-be járhattak, őrzésre nem volt szükség. Egy Nyitra melletti iskolában pedig gyerekeket oktattak fegyverekről, gránátokról és elsősegélyről. Ezután az oktatási miniszter közölte: többet nem szabad hagyni, hogy az SB ilyet csináljon.

Fotó: Wojciech Grzędziński

Az SB működése és felépítése nagyon hasonló egy rendes hadseregéhez. Vannak rangok, hierarchia és alegységekbe szerveződnek – ezekből már 17 van. Rendszeresen toboroznak, az újoncokat pedig kiképzik majdnem úgy, mintha „rendes” katonának mennének.

Elsősorban a tinédzserek között toboroznak, a legnagyobb eséllyel a katonaságért rajongók, sportlövők vagy paintballosok között.

Fotó: Wojciech Grzędziński

A szlovák honvédelmi minisztérium épp ezért egy olyan törvényt sürget, ami megtiltja az ilyen egyenruhák viselését.

Az SB hivatalosan nem használ éles lőfegyvereket, de sok tagnak van ilyen, és valódi fegyverekkel gyakorlatoznak. Ráadásul az SB weblapja szerint a kiképzésnek nem része az éles lövészet általánosságban – de az egyes parancsnokok szervezhetnek ilyet.

Ráadásul az SB második embere, Michal Feling hivatásos katona a szlovák hadseregben, és nem csak ő az egyetlen katona, aki SB-tag. Tavaly Peter Gajdos honvédelmi miniszter kezdeményezte, hogy katonák ne lehessenek SB-tagok és az egész szervezet ellen is lépéseket tett az államügyészségen. A „keleti irányultságú” katonák ezt úgy értelmezték, hogy Gajdos saját hazája ellen cselekszik. Feling pedig továbbra is tagja mindkét szervezetnek – igaz, az SB idén januári évfordulós menetén nem jelent meg.

A cikksorozat további része itt olvasható:

Sok az oroszbarát katona a szlovák hadseregben, és a vezérkarban sem ellenzik a „keleti fordulatot”

Július közepén a szlovák védelmi minisztérium bejelentette, hogy a szlovák légierő F-16-os vadászgépeket vásárol Amerikától. A döntés nagy port kavart, ám nem csak a becsült 1,7 milliárd eurós beszerzési ár korbácsolta fel a kedélyeket a szlovák Facebookon, hanem a gyártó is.

Az összeállítás szerzői: Ania Gielevska (Lengyelország), Eva Kubaniova (Csehország), Peter Sabo (Szlovákia), Martin Turcek (Szloviákia), Kőműves Anita (Magyarország)

A magyar nyelvű összefoglalót készítette: Kőműves Anita. A Vsquare jelen cikk alapjául szolgáló projektjének összes cikkét a vsquare.org oldalon olvashatják. 

Kiemelt fotó: lengyel civilek gyakorlatoznak egy NATO-bázison, Orzysz-nál. Fotó: Wojciech Grzędziński

Ez a cikk az IJ4EU támogatásával jött létre. Az IJ4EU alap nem felelős a cikk tartalmáért, sem annak bármilyen nemű felhasználásért.