Magasfeszültségű távvezetéket építenek az alföldi tanyavilágban, az érintettek perre mentek a nyomvonal ellen

A rákos megbetegedések számának növekedésétől tart az Erős Vidék Mozgalom a MAVIR Zrt. által megépíteni tervezett 400 kV-os távvezeték miatt Pest és Bács-Kiskun Megyében, ezért több mint egy éve küzdenek a beruházás ellen. Segítséget kértek több fórumon, demonstrációkat szerveztek, de mindhiába. Nem jártak sikerrel, a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséért indított perben a bíróságon sem.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Társadalmi célú hirdetés

A kormány által kiemelt jelentőségűnek nyilvánított, megépítendő 400 kV-os távvezeték a meglévő albertirsai és az épülő kecskeméti transzformátor-állomást köti össze. A nyomvonalának egy 15 kilométeres szakasza Magyarország legsűrűbben lakott tanyavilágán haladna keresztül, 250-nél több tanyát érintve, jórészt magántulajdonban lévő területeket.

Az itt élők, mint az Erős Vidék Mozgalom Facebook-oldalán szerepel, 2017 szeptembere óta küzdenek azért, hogy az Albertirsa és Nyársapát között kijelölt nyomvonalat megváltoztassák.

A bejegyzésben megemlítik azt is, hogy „sokan úgy szereztek hivatalosan tudomást erről a beruházásról, hogy becsengetett a postás a magántulajdonukra bejegyzett építési engedély és vezetékjog bejegyzéséről szóló határozattal. Mint kiderült, a gyorsított eljárásnak köszönhetően, csak az önkormányzatoknál történő kifüggesztés volt előírva, a lakosságot nem kellett személyesen kiértesíteni, kártérítési eljárás nem történt.”

Az emberek összefogtak és többek között a Hungarikum bizottsághoz fordultak, „lévén ez a szakasz védett Alföldi tanyavilág 2016-óta, Cegléd éléskamrájaként és rekreációs területeként is funkcionál. Sok fiatal értelmiségi család telepedett meg az utóbbi időben ezen a szakaszon, kis léptékű biogazdálkodás, állattartás folyik sok helyen, Natura 2000 természetvédelmi területek vannak gazdag élővilággal, világhírű kutyakiképző központ létesült, Csemő sokszor pályázott sikerrel Magyarország legvirágosabb faluja címért. Itt nem pusztul, hanem virágzásnak indult a tanyavilág.”

Csemőnek, az ország egyik legvirágosabb és legnagyobb tanyás térséggel rendelkező településének szintén nem nyerte el a tetszését a beruházás, de a település önkormányzata úgy látta, nincs értelme a MAVIR-nak a beruházáshoz a környezetvédelmi engedélyt megadó határozat ellen fellebbezni, mert azzal „sem várható a nyomvonal módosítása; figyelemmel arra is, hogy a fellebbezés nem állítja meg az engedélyezés további folyamatát – lévén a Járási Hivatal határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”

Az Erős Vidék Mozgalom azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és másodfokra vitte a környezetvédelmi engedély ügyét, de a Pest Megyei Kormányhivatal az elsőfokú határozatot kisebb módosításokkal helybenhagyta. A mozgalom közben tüntetéseket szervezett, az ügy érdekében pedig felszólalt az Országgyűlésben Csárdi Antal, LMP-s képviselő is. Ám ezek által sem tudtak elérni valamit.

Bírósági per új határozat kiadásáért

Az érintetteknek így nem maradt más lehetőségük, mint a távvezetéket kivitelező, MAVIR Zrt. által készíttetett környezet hatástanulmány hiányosságai miatt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak. Keresetükben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze a Pest Megyei Kormányhivatalt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére és új határozat meghozatalára.

Emellett kérték azt is, hogy mielőtt ez megtörténik, vizsgálják meg, hogy vannak-e olyan nyomvonalak, amely közterületen mennek át és a lehető legkevesebb lakó/tanyasi környezetet érintenek, valamint, hogy nézzék meg, hogy a távvezetéket földkábelként meglehet-e valósítani a környezetkárosító hatások kiküszöbölésére.

A lakosok a keresetben kifogásolták, hogy a tervező környezeti hatástanulmánya nem mutatja be az elektromágneses erőterek tartós sugárzásából eredő, az emberi szervezete, a haszonállatokra, a mezőgazdasági növényekre vonatkozó hatásokat. Sérelmezték emellett azt is, hogy nem áll rendelkezésre az elektromágneses sugárzás környezetében élőkre vonatkozó orvosszakértői szakvélemény.

Ugyanis, mint a bíróságon is kifejtették, külföldi tanulmányokból, WHO ajánlásból, EU irányelvből és szomszéd országok hatósági rendelkezéseiből az derül ki, hogy a magasfeszültségű távvezeték többféle módon károsítja az élővilágot. Éppen ezért a lakosok mindenképpen másik nyomvonal kijelölését akarták elérni, olyat, amely túlnyomóan közterületen halad át.

Egyébként van olyan kormányhivatal, így a Somogy megyei, amely Népegészségügyi Főosztálya tavaly megjelentetett, az elektromágneses terek egészségügyi hatásairól szóló tájékoztatójában azt ajánlja, hogy „lehetőleg ne lakjunk, vagy hosszabb ideig ne tartózkodjunk olyan lakásokban, épületekben, amelyek magasfeszültségű vezetékek vagy áramelosztó állomások közelében vannak.”

A különböző élettani hatások – idegrendszeri, szív-és érrendszeri, légzőrendszeri, bőrgyógyászati, szemészeti, emésztőrendszeri és immunrendszeri – mellett, mint írják, bőven adódnak más hatások is. Így előfordulhatnak „pajzsmirigy problémák, szárazság az ajkaknál, nyelvnél, szájnál, szemnél, szomjúság, kiszáradás, orrvérzés, belső vérzés, megváltozott cukor anyagcsere, hajhullás, fájdalom a fogakban, a tömések környékén, romlott, csökkent szaglás, fülcsengés, meddőség, tartós hatás esetén, hosszabb távon daganatos megbetegedés kialakulása.”

„Az emberi szervezetre gyakorolt rákkeltő besorolása hivatalosan egyelőre 2B kategória, olyan anyagok társaságában van, mint a DDT, Naftalin, Melamin (2008 csecsemőtápszer botrány) és ólmozott benzin. Néhány hónappal ezelőtt még az arzén is ide volt sorolva. A gyermekkori leukémia kialakulásának kockázata miatt az EU-ban már évtizedes gyakorlat az elővigyázatosság elve szerinti távvezeték építés, ami 0,4 mikroTesla éves átlag sugárzási felső határt ír elő gyermekek lakóhelyén, a Magyarországon megengedett 100 microTesla felső határ (nem elírás!) helyett” – hívták fel a figyelmet minderre az Erős Vidék Mozgalom részéről a Facebookon is.

A perben részt vett a MAVIR Zrt. is, mégpedig a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán, első rendű alperesi érdekeltként, és a kormány egyik kedvelt ügyvédi irodája, a Nagy és Trócsányi képviselte. Mint a 2018. november 7-én megtartott tárgyalás jegyzőkönyve tartalmazza, az iroda ügyvédje nyújtotta be azt az iratot, amelyben megtalálható az Emberi Erőforrások Minisztériumának Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkára, Szentes Tamás nyilatkozata arról, hogy a WHO állásfoglalása szerint a gyerekkori leukémiára vonatkozó bizonyítékok nem elég erősek ahhoz, hogy azt ok-okozati összefüggésnek tekinthető.

Trócsányi László igazságügyminiszter ugyan szünetelteti ügyvédi praxisát, de ügyvédi irodája sorra kapja a nagy állami megbízásokat. Így, mint az Átlátszó megírta, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli Magyarországot a paksi bővítés ügyében indított európai bírósági perben, illetve ügyvédkedett a Matolcsy-alapítványoknak.

Ezeken kívül a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képvisel több bankot,  olyan perekben, amelyben a pénzintézet érdekeit kellene megvédeni a devizahitelesekkel szemben. Ez azért is különös – írta meg a Magyar Narancs –, mert Trócsányi László nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely megszabja a devizahitelesekre vonatkozó új szabályokat.

A kereset benyújtói hangsúlyozták, hogy „az előzetes hatásvizsgálat a környezeti hatásvizsgálat alapvető eleme és lényege. Célja az, hogy az érintett nyilvánosság bevonásával döntsön arról, hogy egy építési engedély kiadható-e és egy beruházás úgy és olyan formában, ahogy a tervező tervezi, megvalósítható-e.” Erre hivatkozva a lakosok úgy látják, hogy a PMKH, mint másodfokú környezetvédelmi hatóság rendelkezése „feje tetejére állítja, aláássa és meghiúsítja a környezeti hatástanulmány célját és értelmét.”

Kifogásolták a felperesek azt is, hogy a nyomvonal kijelölése a lakosság egybehangzó tiltakozása ellenére történt meg, valamint azt is, hogy az érintettek jelentős része egyáltalán nem, illetve a döntés meghozatala után lett tájékoztatva. A tervezett nyomvonal mentén élő tanyasiak „jelentős hányada idős, vagy a közéletben csekély mértékben részt vevő személy, az internetes hálózathoz hozzáféréssel és használati szakértelemmel nem bíró ember, akihez nem jutnak el azok az információk, amelyek a helyi önkormányzat honlapján találhatóak vagy hirdetményi úton kézbesítenek.”

A lakosok úgy vélik, hogy „miután olyan közigazgatási eljárás folyik a létesítéssel kapcsolatban, amely engedély kiadása esetén az ott lakók alkotmányos, alaptörvényben lefektetett alapjogait érinti, így elvárható, hogy erről közvetlenül, tulajdonosonként, konkrét értesítés útján szerezhessenek tudomást.” Álláspontjuk szerint a lakosokat az eljárásban ügyfeleknek kellett volna tekinteni, akiknek a jogait és kötelezettségeit a határozat érinti.

A bíróság alaptalannak találta a keresetet

A bíróság úgy látta, hogy az ügyben eljárt hatóságok határozatai nem voltak jogszabálysértőek, ezért a keresetet alaptalannak találta és elutasította. Többek között a bíróság arra jutott, hogy a perben nem szakkérdésben, hanem kizárólag jogkérdésben kellett dönteni, ezért nincs helye igazságügyi orvosszakértői bizonyítás elrendelésének. A bíróság megjegyezte azt is, hogy a WHO 2007. évi 238. ajánlása és a 2014/52/EU irányelv nem kötelezően alkalmazandó jogszabályok.

A bíróság szerint mivel a hatóságok eljárása megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak, ezért nem állapítható meg, hogy sérelmet szenvedett a felperesek egészséghez és az egészséges környezethez való alapjoga, valamint az Egészségügyi törvény szerinti egészséghez való joga.

Kimondta a bíróság azt is, hogy a nyomvonal kijelölése és a vezetékjog engedélyezése egy másik (az építési engedéllyel kapcsolatos) eljárás tárgya ezért a nyomvonal kijelölése nem vitatható a perben, ezért az erre vonatkozó kereseti kifogásokat a bíróság érdemben nem vizsgálta és az ezzel kapcsolatos tanúbizonyítási indítványt is elutasította. Mindemellett a bíróság szerint a hatóságok az ügyfelek értesítésével és a döntés közlésével kapcsolatban is helyesen jártak el.

„Mivel a döntés ellen nem lehet fellebbezést beadni, a Kúriához fordulunk” – mondta az Erős Vidék Mozgalom egyik vezetője, Bihari Beáta az Átlátszónak. Hozzátette: „továbbá várjuk, hogy az építési engedély ügyében is elinduljon a per, de hogy melyik bíróság fogja tárgyalni, még nem tudjuk.”

Légvezeték földkábellel történő kiváltásáról, amit a mozgalom is szeretne elérni, egy eset kapcsán írt az Index is 2017-ben. A cikk arról szólt, hogy Kovács Zoltán volt területi közigazgatásért felelős államtitkár, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának jelenlegi alelnöke családjának balatonalmádiban található nyaralója fölött húzódó 22 kilovoltos légvezetéket az E.ON beásatta a föld alá egy kétszáz méteres szakaszon. A Miniszterelnökség a cikk megjelenése után fontosnak tartotta közölni, hogy Kovács Zoltán nem kezdeményezte az elektromos közműkiváltást, hanem csak tudomásul vette.

Csikász Brigitta

Fotók: Erős Vidék Mozgalom

UPDATE:

A cikk megjelenése után a MAVIR levelet küldött, amelyben kérte, hogy pontosítsuk a cikket annyiban, hogy a lakók a beruházásáról „a vonatkozó szabályozásnak megfelelően minden a távvezetékkel és annak biztonsági övezetével érintett ingatlan összes tulajdonosa az ingatlan nyilvántartásban szereplő címére egy évvel ezelőtt, tehát már 2017 őszén értesítő-meghívó levelet kapott, amelyben tájékoztatás szerepelt a tervezett beruházásról és meghívó a helyszíni szemlékre.

Kitértek a cég részéről arra, hogy a lakosság véleménye alapján a nyomvonalat módosították, illetve, hogy a kártalanítási eljárást a MAVIR az engedélyekkel szemben benyújtott bírósági keresetek miatt felfüggesztette.

Megjegyezték azt is, hogy az elektromágneses hatásokra vonatkozóan „a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a népegészségügyi hatóság úgy ítélte meg, hogy a vonatkozó 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet „betartása mellett a tudomány jelenlegi állása alapján egészségkárosító hatással nem kell számolni”. Ugyanezt írta a cikkben is említett EMMI helyettes államtitkár a tájékoztatásában, és ezt alátámasztotta a lakosság kezdeményezésére és részére megküldött szakmai állásfoglalás (5413-2/2018/KORTAP), amelyet az Országos Tisztifőorvos az Országos Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Intézet együttesen adott ki.”

Felhívta a MAVIR a figyelmet arra is, hogy nem csak az elektromágneses terek lehetnek rákkeltő hatásúak, hanem a 2B kategória, ahová besorolták, többek között tartalmazza még az aloe vera teljes levélkivonatát és korábban itt szerepelt a kávé is. A mágneses indukció „értéke pedig az üzemelő távvezeték közvetlen közelében is lényegesen a hivatkozott rendeletben meghatározott 100 µT alatt marad, és az eddigi üzemviteli tapasztalatok alapján a távvezeték középvonalától számított 50 méteres távolságban várhatóan a 0,4 µT értéket sem haladja meg.”