A magyar adás ötlete Lovas István jobboldali újságírótól származik, mégis a balosként elkönyvelt Juszt László volt tévés riportert választotta ki Moszkva, hogy a Russia Today orosz állami propagandatévé magyar arca legyen. Hogy egyelőre mégsem lett a dologból semmi, állítólag az Átlátszó miatt történt. Juszt ötmillió forintos kártérítést követel tőlünk.
„Voloshin Mihail elmondja, hogy a Russia Today, moszkvai, többnyelvű TV magyarországi, magyar nyelven sugárzó csatorna beindítását tervezi 2017-18-ban. Olyan magyarországi ismert televíziós személyt keresnek, aki a csatorna arca, állandó műsorvezetője lehet. Voloshin úr személyesen ismeri Juszt Lászlót. A több évtizedes munkáját nagyra tartja, ezért javasolta őt a moszkvai központnak. A javaslatát a moszkvai központ tetszéssel elfogadta. Juszt László a felkérést megtisztelőnek tartja.”
Az idézet egy állítólag 2016 decemberében lezajlott beszélgetés magyar nyelvű emlékeztetőjéből való. A beszélgetés a közvetlenül a Kreml alá rendelt Orosz Befektetési Alap székhelyén folyt Juszt László és Mihail Voloshin, az alap elnöke között a leirat szerint.
Megállapodtak a részletekben is: Juszt – aki „a csatornát ismeri, céljaival egyet ért” – havi kétmillió forintos nettó jövedelemre, telefon- és gépkocsi használatra számíthat a csatornától, amely Voloshin közlése szerint „a moszkvai központ irányítása alatt fog állni”.
Nagy a tolongás a Putyin magyar hangja szerepért: Lovas István orosz- és magyar kormánybarát jobboldali újságíró 2014-ben nyílt levelet írt a Facebookon az orosz elnöknek, hogy jó lenne egy ilyen csatorna.
Blogján Lovas évekkel később – idén tavasszal – arról számolt be: a levél megjelenését követően nem sokkal megkereste a budapesti orosz nagykövetség sajtóattaséja, Irina Zvonova, hogy elmondja, az orosz külügy pozitívan fogadta a javaslatot és „megindulhat a magyar adás előkészítése”.
A tervből mégsem lett semmi egyelőre. A Lovas-blog szerint azért nem, mert az oroszoknak elfogyott a pénzük. Lovas a „korábbi budapesti orosz nagykövetre” hivatkozott, mint aki arról tájékoztatta őt személyesen, hogy nem tudják növelni az RT költségvetését Moszkvában.
Jusztnak más magyarázata van. A Kremlben Átlátszót olvastak, az a gond.
„Sajnálattal kell közölnöm, hogy a korábbi megbeszélésünk arról, hogy Ön a Russia Today magyar csatornájának műsorvezetője legyen, a magyar sajtóban Önről megjelent, az orosz alvilági kapcsolatait megszellőztető információk miatt tárgytalannak kell tekintenünk” – írta Jusztnak magyar nyelven Voloshin.
Már az állítólagos felkérés előtt is jelentek meg kínos közlések a volt tévésről. Radnai László azt vallotta a Portik-ügyben, hogy Juszt másfél millió forint értékű karórát fogadott el Portik Tamástól, cserébe az úgymond korrekt sajtóért.
A hírt először közlő hvg.hu nem jelentette meg Juszt (és a hírbe hozott másik újságíró) nevét, a 24.hu később azonban – nyilvános bírósági jegyzőkönyvre hivatkozva – igen, majd utóbb több más sajtóorgánum is.
De nem a Portik-féle óra sztorija, hanem a Clodo-ügy fáj az orosz befektetési alapnak. Ezt onnan tudjuk, hogy Juszt az Orosz Befektetési Alaptól származónak tűnő dokumentumokat a bíróságra csatolta bizonyítékképpen abban a perben, amit az Átlátszó ellen indított.
Juszt azt nehezményezi, hogy lapunk szó szerinti fordításban leközölt egy, a „bombagyárosként” elítélt Dietmar Clodótól származó nyilatkozatot. Clodo a nyilatkozatot Jürgen Roth német írónak adta, a Piszkos Demokrácia című könyvéhez.
Roth az orosz maffia kelet-európai terjeszkedéséről írt könyvet, aminek Magyarországra vonatkozó fejezetét az Átlátszó, szintén fordításban, közölte. Az ominózus nyilatkozat Jusztra is utal azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi orosz maffia akkori feje, Szemjon Mogiljevics széles körben osztott kenőpénzeket.
Juszt szerint az RT-s felkérés visszavonása azt igazolja, hogy a Clodo-féle nyilatkozat miatt kár érte őt. A személyiségi jogi per a Fővárosi Törvényszék előtt zajlik, oda csatolta bizonyítékként Juszt László az Orosz Befektetési Alap nyilatkozatait. Ötmillió forint kártérítést követel az Átlátszótól.
De mi is ez az RT?
Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a poszt-szovjet térség biztonságpolitikájának kutatója az Átlátszónak adott interjújában közvetlen propagandacélokat szolgáló csatornának nevezte az RT-t. Az amerikai hírszerzés pedig arra a következtetésre jutott, hogy az RT és a Sputnik a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során a választás kimenetelét befolyásoló orosz titkosszolgálati művelet részesei voltak.
A rubel leértékelődése azonban az orosz propagandagépezetet is arra kényszerítette, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat.
Margarita Szimonyan, a ma már RT néven futó Russia Today és a Szputnyik-médiabirodalom főszerkesztője néhány hónapja úgy nyilatkozott: mivel a rubel értéke az utóbbi időben kétszer is nagyot esett, és ők abban kapják a pénzüket az orosz államtól, ezért egyes külföldi országokban megszorult a csatorna anyagilag, illetve nem tud ott olyan mértékben jelen lenni, mint tervezte.
Ezért késik a francia és a német nyelvű csatorna indítása, illetve a Szputnyiknak bizonyos országokban fel kellett hagynia a működéssel. Az orosz propagandagépezet agresszív terjeszkedése egyelőre tehát megakadni látszik, ám mindeddig úszott a pénzben és folyamatosan bővült a médiabirodalom.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000-ben adta ki az utasítást, hogy létre kell hozni egy tévécsatornát, amely külföldön terjeszti az orosz álláspontot. A Russia Today végül öt évvel később, 2005-ben indult el.
Ám nem igazán nézte senki egészen 2009-ig, amikor is Oroszország nagysága helyett inkább arról kezdett beszélni az internet világában profin mozgó, egyre kiterjedtebb orgánum, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hanyatlik és erkölcsi fertőbe sodródik. Ez már bejött egyes nyugati nézőknek is, akik „alternatív” tényekre vágytak.
A médiavállalat sorra nyitotta a különböző nyelvű csatornákat, 2014-ben pedig elindult a Szputnyik-birodalom, amely az interneten és a rádióhullámokon a fiatalokhoz próbál szólni. A Russia Today brandjét átalakították, a neve RT lett – hogy eltűnjön belőle az árulkodó „Oroszország” szó.
Ma már van az orosz mellett arab, spanyol és angol nyelvű műsora, az interneten pedig német és francia nyelven is elérhetőek bizonyos tartalmai. Van külön amerikai és brit kiadás, és dokumentumfilm-csatorna is.
Magyar nyelvű RT indítása a nemzetközi sajtóban nem merült fel – ennek lehetőségét kizárólag Lovas István lebegtette meg 2014-ben. Ez bevallotan az ő egyéni ötlete volt, amelyre a budapesti orosz követség úgy válaszolt, megvizsgálják a csatorna indításának lehetőségét, ám Lovas idén márciusi írásában Szimonyan fent már idézett szavaira hivatkozva azt írta, hogy a magyar adás is a rubel leértékelődése miatt esett kútba.
Mindez ugyanis rengeteg pénzbe kerül, és a Kreml nem bánt szűkmarkúan propagandagépezetével: az első évben a Russia Today költségvetése 30 millió dollár volt. Két évvel később ez már 80 millió dollárt, 2015-ben pedig már 356 millió dollárt (96 milliárd forintot) emésztett fel a médiavállalat.
A 2016-os költségvetés már kevesebbről, 245 millió dollárról szólt, ám később bejelentették: plusz 19 millió dollárt kap a csatorna 2017-18-ban azért, hogy a „különböző nyelvi feladatokat” el tudja látni.
Egy másik cikkben viszont magának az RT-nek az egyik szerzője állítja, hogy a csatorna 2016-ban 336 millió dollárt kapott, és ebben a Szputnyik-birodalom nincs is benne. Utóbbira 120 millió dollárt költött Moszkva tavaly. Az eltérések oka a valutaváltási árfolyamok ingadozása lehet.
A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába,...
Az állami tulajdonú és monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Zrt. gigantikus reklámbüdzséjéből az elmúlt két évben főként kormányközeli cégek és...
