Eltérő módon ítélik meg az egyes rendőrkapitányságok és ügyészségek azt, hogy felmerül-e a közokirat-hamisítás és a csalás gyanúja akkor, amikor úgy mondják fel a kölcsönszerződéseket és állíttatnak ki erről közjegyzőkkel ténytanúsítványokat és végrehajtási záradékot a hitelező bankok, hogy az ügyfél korábban elállási nyilatkozatot tett. Egyes kapitányságok, illetve ügyészségek szerint az ilyen esetekben nyomozni kell, mások szerint nem.
Az első változat: több rendőrkapitányság elrendelné a nyomozást
Intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja miatt tett feljelentést egy budapesti lakos idén október 3-án a XVII. kerületi kapitányságon. A férfi az Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. jogelődjét, az AXA Bank Europe SA Magyarországi fióktelepét panaszolta be, amellyel tíz éve kölcsön- és ingatlan jelzálogjog szerződést kötött.
A férfi tavaly egy írásbeli elállási nyilatkozatot tett a bank felé, amelyet a pénzintézet 2015. június 2-án átvette. Erről átvételi elismervény is készült. A budapesti lakos ezzel együtt jelezte, hogy a törvényben meghatározott elszámolási kötelezettségének eleget kíván tenni. A bank az elállási nyilatkozatot a bíróság előtt nem támadta meg. Ezt követően viszont az AXA idén január 8-án a szerződés bank általi felmondásáról közjegyzői ténytanúsítványt állíttatott ki.
A ténytanúsítvány jogi jelentőségű tények közjegyző általi tanúsítása, jelentősége pedig abban van, hogy a felmondott szerződés értelmében per nélkül, közvetlen bírósági végrehajtás keretében végrehajthatóvá váljon a követelés, ha az adós nem fizet. Tehát nagyon nem mindegy, hogy a bank vagy az ügyfél mondta fel a szerződést hamarabb.
Az ügyfél szerint a bank ezt a lépést nem tehette volna meg, mert azzal, hogy ő elállt a szerződéstől és a pénzintézet tudomásul vette azt, a szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnt, és mint ilyet, felmondani sem lehet, és erről ténytanúsítványt kiállíttatni sem. Hogy mégis megtették, azzal az ügyfél szerint bűncselekményt követtek el a bank részéről, mivel a közjegyzőt megtévesztve készült el az okirat.
A feljelentés adatai alapján a XVII. kerületi kapitányságon arra jutottak, hogy az ügyfélnek igaza van abban, hogy ha a szerződés megszűnt, és erről a közjegyzőt nem tájékoztatták, akkor felmerül az intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja. Ezt az a személy követi el, aki „közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létesítésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba”.
A rendőrség meglátása szerint ugyan felmerülhet a gyanú, hogy bank alkalmazottja megtévesztette a közjegyzőt, ám a helyszín, ahol a közjegyző kiállította az okiratot, a XIII. kerületben található, ezért az angyalföldi kapitányság illetékes az ügyben eljárni – szögezték le az idén október 7-én kelt határozatban.
Egy hasonló tartalmú feljelentésben a nyomozást a Siófoki Rendőrkapitányság is az illetékesség hiánya miatt helyezte át a IX. kerületi kapitányságra. A feljelentő ügyében ugyanis az OTP Bank által kiállított, szeptember 21-én kelt kölcsönszerződést felmondó nyilatkozatot a Ferencvárosban készítették el. Úgy, hogy a banknál tudtak arról, hogy az elállásról szóló nyilatkozatot tett az ügyfél – áll a határozatban.
A XVII. kerületi és siófoki kollégáikhoz hasonlóan a keszthelyi rendőrök is úgy találták egy hasonló esetben, hogy ki kell vizsgálni a feljelentő, egy keszthelyi lakos állítását, miszerint az AXA Bank március 23-án úgy állíttatott ki közjegyzővel ténytanúsítványt, hogy nem tájékoztatták a közjegyzőt: a szerződéstől való elállásáról nyilatkozott korábban az ügyfél. A vizsgálat lefolytatására azonban nem ők, tehát a keszthelyi rendőrök a jogosultak, hanem az okirat keletkezésének helyszíne szerint illetékes kapitányság, az erzsébetvárosi.
A második változat: a zuglói rendőrkapitányság és ügyészség elutasítja a feljelentést
A három fent említett rendőrkapitánysághoz képest a XIV. kerületben másként ítéltek meg egy, a korábban leírtakra hajazó ügyben tett feljelentést. A feljelentést megfogalmazó Gulya Tibor több adós nevében sérelmezte az Erste Bank eljárását.
A feljelentő szerint ugyanis a bank a ténytanúsítványt kiállító közjegyzőt és a szerződéssel érintett adósokat anyagi haszonszerzés céljából jogellenesen megtévesztette azzal, hogy nem tájékoztatta a közjegyzőt a szerződéssel kapcsolatban fennálló valós jogi helyzetről. Ezzel pedig kárt okozott az adósoknak – vélte a feljelentő, aki ráadásul szándékosságot látott a pénzintézet lépése mögött, így csalás elkövetésére gyanakodott.
Gulya Tiborról közölt már cikket az Átlátszó. A volt rendőr azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság döntését semmibe véve, jogtalanul volt előzetes letartóztatásban és van jelenleg házi őrizetben. Azért bántak el vele, mert nem tetszik a hatóságoknak, hogy cégével bajba jutott devizahiteleseknek nyújt szaktanácsadást, mégpedig sikeresen. Mivel a férfival szemben a XIV. kerületi kapitányság folytatott eljárást, meggyőződése, hogy ennek szerepe van abban, hogy a most megtett feljelentését elutasították.
Gulya Tibor a feljelentésében hangsúlyozta, hogy az adósok elállásról szóló nyilatkozatait a pénzintézetnél nyilvántartásba vették, sőt még levelet is küldtek nekik az elállással kapcsolatos álláspontjuk kifejtésével. A bank az elállás miatt a szerződéseket minden esetben felmondta. Holott egy megszűnt kontraktus esetében ezt már nem tehette volna meg – áll a hatóságnak megküldött feljelentésben.
A feljelentés szerint a közjegyzővel hamis tartalmú ténytanúsítványokat készíttettek, amivel a bank részéről elkövették a közokirat-hamisítást, továbbá félrevezették a hatóságot, ami felveti a csalás gyanúját is. De a jogellenes felmondás miatt Gulya Tibor szerint ez a bűncselekmény szóba jöhet az adósokkal szemben is, mert a bank „a közjegyző közreműködésével közokiratba foglalt felmondás útján olyan összeget akart behajtani, amelyre már nem jogosult. Az adósokat alacsonyabb összegű elszámolási kötelezettség terhelte”.
A zuglói kapitányság szerint nem történt bűncselekmény, ezért nyomozni sem kell az ügyben. Mindezt azzal indokolták, hogy az elállás csak akkor lesz hatályos, ha az a címzetthez megérkezik, az adós egyoldalú elálló nyilatkozatával a pénzintézettel kötött szerződés nem tekinthető megszűntnek. A zuglói rendőrök szerint a csalás és a közokirat-hamisítás gyanúját a bank részéről nem veti fel, hogy a kölcsön- és zálogszerződést az adós szerződésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondta, majd ezt a tényt közjegyzői okiratba foglaltatta.
A feljelentés elutasítása miatt Gulya Tibor panasszal élt a XIV. kerületi ügyészségnél, amely úgy látta, hogy a bank alkalmazottja azért nem követhette el a csalást, mert annak alanya csak természetes személy lehet, a pénzintézet viszont jogi személy. Hozzátették: a bank és az ügyfelek közötti polgári jogi jogvita eldöntése nem a rendőrség, és nem is az ügyészség dolga.
A harmadik változat: az ügyészség utasítja a rendőrséget a nyomozásra
A Gödöllői Rendőrkapitányság 2016. szeptember 2-án utasította el azt a feljelentést, amelyben közokirat-hamisítás és csalás elkövetésének gyanúját vetették fel, miután egy közjegyző ténytanúsítványt állított ki az Erste Bank kérésére úgy, hogy az ügyfél már korábban a szerződéstől való elállásról szóló nyilatkozatot közölt a bankkal. Sőt, a bank egy másik közjegyzővel a végrehajtáshoz végrehajtási záradékot készíttetett. A feljelentő szerint ezek az okiratok hamisak, mert a pénzintézet elhallgatta a közjegyzők elől a valós helyzetet.
A rendőrség részéről viszont azt állapították meg, hogy a feljelentésben leírt egyik bűncselekmény sem valósult meg, és az adós a bíróságon érvényesítheti polgári jogi igényét. A feljelentő megpanaszolta a határozatot a Gödöllői Járási Ügyészségen, amely azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást csalás gyanúja miatt. Az indoklásban az ügyész azt hangsúlyozta, hogy „a feljelentésben és a panaszban előadottak megalapozták a bűncselekmény elkövetésének a gyanúját”.
A gödöllői feljelentést ráadásul egy olyan magánszemély tette, akinek a sérelmét Zuglóban sem a rendőrség, sem az ügyészség nem tartotta nyomozásra érdemesnek.
Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az ügyfél csak akkor állhat el egy kölcsönszerződéstől, ha arra jogszabály vagy az adott kölcsönszerződés kifejezetten feljogosítja. A banknak küldött elállási nyilatkozat csak akkor szünteti meg a szerződést, ha ilyen elállási joggal ténylegesen rendelkezett az ügyfél. Önmagában az, hogy a bank átvette a nyilatkozatot, és nem indított pert az adós ellen, még nem teszi az elállást jogszerűvé.
A bűncselekmény gyanúja ezért eleve csak akkor merülhet fel, ha az adós elállása jogszerű volt, így a rendőrkapitányságoknak az ilyen és ehhez hasonló ügyekben legfeljebb csak azt kellene megvizsgálniuk, hogy volt-e jogszabályban vagy a kölcsönszerződésben biztosított elállási joga az ügyfélnek. Ráadásul ha jogszerűen is állt el az ügyfél a kölcsönszerződéstől, akkor az eddigi törlesztőrészletek beszámításával ugyan, de egy összegben kell visszafizetnie a teljes kölcsöntartozását.
„Az elállás arról szól, hogy a szerződéskötésre visszamenőleg felbontod a szerződést, és elszámoltok egymással a bankkal, mintha nem is kötöttétek volna meg. Ha egyébként nem vagy képes az egyösszegű elszámolásra, akkor eleve nem tud jogszerű lenni az elállásod, még ha a feltételei fenn is állnak, mert nem vagy teljesítőképes. A cél nyilván az ezekkel a fals elállásokkal, hogy időt húzzanak, de éppen ezért nem köteles a bank megvárni ezt, a saját polgári jogi kockázatára végrehajtathat addig is.” – magyarázta jogi szakértőnk.
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!